Stetten (Ausztria)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Stetten
A Szt. Ulrik-plébániatemplom
A Szt. Ulrik-plébániatemplom
Stetten címere
Stetten címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Korneuburgi járás
Irányítószám 2100
Körzethívószám 02262
Forgalmi rendszám KO
Népesség
Teljes népesség1357 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület7,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stetten (Ausztria)
Stetten
Stetten
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 22′ 04″, k. h. 16° 22′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 04″, k. h. 16° 22′ 58″
Stetten weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stetten témájú médiaállományokat.

Stetten osztrák község Alsó-Ausztria Korneuburgi járásában. 2021 januárjában 1362 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Stetten a Korneuburgi járásban
A Fossilienwelt Weinviertel
Stetteni pincesor

Stetten a tartomány Weinviertel régiójában fekszik Bécstől kb. 18 km-re északra. Legfontosabb folyóvize a Donaugraben csatorna. Területének 10,7%-a erdő, 68,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település és katasztrális község tartozik.

A környező önkormányzatok: északra Harmannsdorf, keletre Enzersfeld im Weinviertel, délre Hagenbrunn, nyugatra Leobendorf.

Története[szerkesztés]

Stettent 1187-ben említik először, a klosterneuburgi apátság birtokaként. Bécs 1529-es ostromakor a törökök nem érték el a falut, ahová a császári csapatokat szállásolták be. A 17. században a település a harmincéves háborútól, a pestisjárványtól és Bécs második török ostromától szenvedett. A 18. század elején újabb pestisjárvány sújtotta Stettent. 1809-ben összecsapásokra került sor Bécs mellett a Napóleon és a császár erői között; a stetteniek az erdőkbe menekültek. Az 1848-as forradalmat követően felszámolták a feudális birtokrendszert és 1850-ben Stettenben is megalakulhatott a községi önkormányzat és polgármestert választottak.

A község 1987-ben kapta címerét.

Lakosság[szerkesztés]

A stetteni önkormányzat területén 2021 januárjában 1362 fő élt. A lakosságszám 1951 óta dinamikusa gyarapodó tendenciát mutat. 2019-ben az ittlakók 94,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 83,6%-a római katolikusnak, 3,2% evangélikusnak, 10,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (97%) mellett a szerbek alkották 0,7%-kal.

A népesség változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Ulrik-plébániatemplom
  • a régi pincesor
  • A település területén található egy világviszonylatban is egyedülálló fosszilis osztrigazátony,[2] melyet útépítés közben találtak meg.[3] A lelőhely jelentőségét hamar felismerve, nagyon komoly anyagi forrásokat megmozgatva védelem alá helyezték, és mára Fossilienwelt Weinviertel néven a köré kiépített edutainment park fő attrakciója lett. A 17 millió éves, kárpáti korú[3][4] fosszilis osztrigazátony különlegességét a mérete, a jó megtartottsági állapota és a fő fajként megjelenő Crassostrea gryphoides példányok nagy száma[5] és mérete (akár 60 cm nagyságig)[2] jelenti.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. a b Djuricic, A., Dorninger, P., Nothegger, C., Harzhauser, M., Székely, B., Rasztovits, S., Mandic, O., Molnár, G., Pfeifer, N. (2016): High-resolution 3D surface modeling of a fossil oyster reef. Geosphere, 12(5):1457-1477. (Hozzáférés: 2019. március 22.)
  3. a b Korneuburger Becken: Wie die einstige Meeresbucht allen Umwelteinflüssen trotzte. Der Standard, 2013. december 21. (Hozzáférés: 2019. március 22.)
  4. Zushin, M., Harzhauser, M., Hengst, B., Mandic, O., Roetzel, R. (2014):Long-term ecosystem stability in an Early Miocene estuary. Geology, 42(1):7-10. Hozzáférés: 2019. március 22.)
  5. Harzhauser, M., Djuricic, A., Mandic, O., Zuschin, M., Dorninger, P., Nothegger, C., Székely, B., Puttonen, E., Molnár, G., Pfeifer, N. (2015):Disentangling the history of complex multi-phased shell beds based on the analysis of 3D point cloud data. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, 437:165-180. (Hozzáférés: 2019. március 22.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Stetten (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.