Napenergia Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Naperőmű Visontán a Mátrai Erőmű és a Markazi-víztározó között
Kőszegi napelemek
Napelemek az egykori kalocsai Tomori fűrdő területén
Napkollektorok a kiskőrösi Rónaszéki Termálfűrdőben
Fotovoltatikus erőmű Jászapátiban
A sellyei napelempark
A pécsi napelempark keletről

Magyarországon - a világ többi országához hasonlóan - egyre nagyobb teret hódit a Napból származó energia közvetlen energiatermelésre történő felhasználása. A napelemeket háztartási vagy ipari mértékű elektromos áram termelésére, a napkollektorokat pedig többnyire a lakossági felhasználású forróvíz (fűtésre vagy tisztálkodáshoz) előállítására használják.

A napenergia mindazonáltal továbbra is csak kisebb hányadát teszi ki a magyar megújuló áramtermelésnek, bár fejlődése töretlen.[1] 2015-ben a bruttó magyar villamosenergia termelés 10,5%-a (3159 gigawattóra) származott megújuló forrásból, ennek azonban csak 3%-a volt napenergia. (52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia aránya)[2] Az áramtermelés lényegében kizárólag a fotovillamosság elvén működő naperőművekkel történik. Az áramtermelés mellett a napkollektorokkal való hőtermelés is jelen van az országban.

A napenergia terjedése 2014-et követően felgyorsult, mind a háztartási kiserőművek, mind a nagyobb napelemparkok tekintetében. Egyre jelentősebb rekordok dőlnek meg, 2020 április 5-én például rövid ideig a napenergia Magyarország teljes áramtermelésének 27,3 százalékát adta.[3]

2022 áprilisára a hazai fotovoltatikus naperőművek összesített beépített termelése átlépte a 3000 MW teljesítményt, ami a Nemzeti Energiastratégia 2030 6500 MW kapacitású célkitűzésének a felét érte el. (Az országos 3400 MW teljesítményből a főváros aránya 100 MW-ot tesz ki.[4]) Ezzel júliusra a magyarországi nappali villamosenergia fogyasztás 37%-át sikerült fedezni.[5][6][7]

Napenergia csúcsteljesítmény Magyarországon 2010 - 2022 (MW)[8][9]
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022
1 3 14 36 77 159 219 349 668 1416 2126 2852 3058

A magyar erőművek jellemzése[szerkesztés]

A magyar fotovillamos erőművek többsége háztartási méretű kiserőmű. (rövidítve: HMKE)[10][11] Ezeket tipikusan családi házak és más épületek tetőzetén helyezik el, ellátva a tulajdonos áramfogyasztását. Az erőművek többsége ugyanakkor a villamos hálózatra van csatlakoztatva, így a fölösleges áramot más fogyasztók is felhasználhatják. (Az erőmű tulajdonosa pedig akkor, ha nem süt a nap, a hálózatról kap áramot. A megfelelő árú és teljesítményű akkumulátorok elterjedéséig a naperőművek változó teljesítménye - hasonlóan a szélerőművekhez - komoly kihívást jelent.) 2014 végéig 8829 háztartási méretű naperőművet jelentettek be, 68,13 MW csúcsteljesítménnyel.[12]

2016 decemberében több mint 2000, többnyire kiserőmű építésére irányuló kérelem érkezett Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), ami a magyar napenergia teljesítmények gyors növekedését eredményezte.[13] 2017 végén a háztartási méretű naperőművek csúcsteljesítménye elérte a 239 960 kW-ot.[14]

A kiserőművek mellett több nagyobb teljesítményű naperőmű is épült Magyarországon, részben magán, részben állami és uniós forrásból. Ezek az erőművek azonban csak magyar viszonylatban számítanak nagynak, hiszen a legnagyobb, a kaposvári naperőmű (100 MW) csúcsteljesítménye is jóval kisebb a világ más részein található legjelentősebb, 500 MW feletti csúcsteljesítményű óriás naperőművekénél (Longyangxia Dam, Solar Star, Charanka).

Jelentősebb magyar naperőművek listája[szerkesztés]

  • Kaposvári napelempark 100 MW (2021)[15]
  • Paksi naperőmű 20,6 MW (2019)[16]
  • Mátrai naperőmű (Bükkábrány) 20 MW (2019) [17]
  • Felsőzsolcai naperőmű 20 MW (2018) [18]
  • Százhalombattai naperőmű 17,6 MW (2018)[19]
  • Mátrai naperőmű (Visonta) 16 MW (2015)[20]
  • Pécsi naperőmű 10 MW (2016)[21]
  • Csepregi naperőmű 5,5 MW (2018)
  • Vépi naperőmű 4,5 MW (2018)
  • Sajóbábonyi naperőmű 0,5 MW (2016)[22]
  • Bojti naperőmű 0,499 MW (2015)[23]
  • Sellyei naperőmű 0,499 MW (2013)[24]
  • Szombathelyi naperőmű 0,385 MW (2016)[25]

Tervezett naperőművek[szerkesztés]

Nógrád megyében Szügy településen 16,5 MWp csúcsteljesítményű napelempark épül. [26] 2019-ben Pellérden egy 18,2 MWp csúcsteljesítményű naperőmű épül. [27] Győr-Moson-Sopron megyében Und és Pusztacsalád településen 2-2 darab egyenként 0,572 MWp csúcsteljesítményű naperőmű épül. [28]

Környezeti hatások[szerkesztés]

Míg a kisméretű napelemes erőműveket tipikusan épületek tetejére, addig a nagy PV-erőműveket rendszerint a talajra telepítik, de napjainkban akadnak példák víz felszínén lebegő naperőművekre[29][30][31] is.

A napelemparkok területigényével kapcsolatos hazai kutatások szerint a fajlagos fotovoltaikus kapacitás telepítéséhez szükséges földterület nagysága megawattonként átlagosan 2,4-2,6 hektár. Túlbecsléssel számolva, ha a napelem modulokkal fedett terület csupán negyedét teszi ki a teljes napelempark területének, akkor a fotovoltaikus kiserőművekre ezidáig kiadott engedélyek alapján a napelemparkok fajlagos kapacitásának területigénye hazánkban megawattonként átlagosan 2,4 hektár. Ezen számítások alapján 3000 és 7000 megawatt közötti PV-kapacitás kiépítéséhez közel 7000 és 17000 hektárnyi földterületre lenne szükség hazánkban, ami például Magyarország teljes területének csupán a 0,08-0,18%-át jelenti, de az összes termőterület, mezőgazdasági terület vagy szántóföld esetében is csak minimális (0,1-0,39% közötti) hányadot képvisel.[32] Napelemek telepítésére közel 405000 hektárnyi kedvezően beépíthető felület található Magyarországon.[33] Jellemzően a nagyobb napelemparkok fajlagos területfelhasználása a kisméretű napelemes erőművekhez képest kedvezőbben alakul.

Bár a napelemek alatt természetesen lehet gyep, ami jóval kevesebb szén-dioxidot von ki a légkörből, mint amennyit az adott területre esetlegesen telepíthető erdő tudna, ugyanakkor a különféle energiatermelési módok közül a karbonsemleges technológiák – például a napelemparkok – környezetbarát villamosenergia-termelése képes közvetetten csökkenti a teljes hazai szén-dioxid- és egyéb károsanyag-kibocsátást, ami környezeti hatását tekintve erdők telepítésével egyenértékű. A globális éghajlatvédelem érdekében az Európai Bizottság szektorális megközelítést alkalmaz, melynek lényege, hogy minden energiaigényes ágazat meghatározott mértékben fokozatosan mérsékelje kibocsátását. Ennek eszközeként 7 fő stratégiai építőkövet (1. energiahatékonyság, 2. megújuló energiaforrások, 3. tiszta közlekedés, 4. versenyképes, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság, 5. intelligens hálózati infrastruktúra, 6. körforgásos biogazdaság és szénelnyelők, 7. szén-dioxid-leválasztás és -tárolás) határoz meg, amelyek komplex alkalmazásával kerülhetünk a legközelebb a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdasághoz.[34]

Nemzetközi szinten a növénytakaróval nem fedett területek (pl. sivatagok) energetikai célú hasznosítása jelenthet megoldást, de ez Magyarország esetében nem releváns. Hazánkban a nyíltszíni bányászati területekre vagy meddőhányókra telepítés egy lehetséges – nem kizárólagos – alternatíva a PV-beruházásoknak. Ugyanakkor figyelmet érdemelnek a mezőgazdasági területek agrofotovoltaikus hasznosítása kapcsán elvégzett kísérletek is, melyek a komplex területhasznosítási megoldásokban rejlő pozitív lehetőségeket veszik górcső alá.[35][36]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Végh Zsófia - Kiss Ernő: csökkenteni kell a napelemek adóját (nrgreport.com, 2016.02.22.)
  2. Archivált másolat. [2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
  3. Szabó M. István - Ennyit ér a magyar napelemrekord (Napi.hu, 2020.04.11.)
  4. Mészároa Rita - Térkép mutatja, hova érdemes napelemet telepíteni (Energiaválasztó, 2022.09.15.)
  5. Major András - Napenergia: óriási mérföldkőnél Magyarország, tovább gyorsulhat a növekedés (Portfolio.hu, 2022.04.12.)
  6. Major András - Új csúcsot állítottak fel a magyarországi naperőművek (Portfolio.hu, 2022.07.14.)
  7. Bolcsó Dániel - Termelési csúcsot értek el a magyarországi naperőművek (Telex.hu, 2022.07.15.)
  8. Major András - Rekord mértékben nőhetett a hazai naperőmű-kapacitás (Portfolio.hu, 2022.02.01.)
  9. Szolnoki Balázs Ádám - A magyar napelemek már Paksot is lepipálják (g7.hu, 2022.02.11.)
  10. Háztartási méretű kiserőművek - MVM Hálózat
  11. Tudjon meg mindent a HMKE-ről - E.ON Hungária
  12. http://24.hu/fn/gazdasag/2015/04/24/ugrasszeruen-megnott-a-haztartasi-meretu-kiseromuvek-szama/
  13. http://www.alternativenergia.hu/jelentosen-nohet-a-naperomuvek-szama-magyarorszagon/78990
  14. [1]
  15. Elkészült Kaposvár giganapelemparkja, februártól indul a termelés. Kaposvár Most, 2021. január 15. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
  16. http://www.origo.hu/gazdasag/20181123-atadtak-magyarorszag-legnagyobb-naperomu.html
  17. https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/energiatarolas-ausztralia-napelem-eromu.680273.html
  18. http://www.origo.hu/gazdasag/20181123-atadtak-magyarorszag-legnagyobb-naperomu.html
  19. Üzemel a Solar Park Százhalombattán. www.hirtukor.hu. (Hozzáférés: 2018. november 10.)
  20. http://www.mert.hu/atadtak-magyarorszag-legnagyobb-naperomuvet
  21. http://24.hu/fn/gazdasag/2016/04/28/atadtak-pecs-42-milliard-forintbol-epult-naperomuvet/
  22. Archivált másolat. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)
  23. http://www.alternativenergia.hu/napelem-park-epul-bojton/72750
  24. http://www.bama.hu/baranya/kozelet/naperomu-epult-sellyen-523512
  25. http://www.alternativenergia.hu/185-csalad-aramfogyasztasat-valtja-ki-a-szombathelyi-naperomu/76425
  26. Egymás után indulnak a naperőmű beruházások Magyarországon. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  27. https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Viz/2019_03_12/naperomu_epul_a_pecsi_uranbanya_helyen
  28. https://www.sopronmedia.hu/cikkek/naperomu-epul-undon-es-pusztacsaladon
  29. Emiliano Bellini. „A floating solar island archipelago”, 2019. május 6. (Hozzáférés ideje: 2019. október 14.) (angol nyelvű) 
  30. Singapore’s National Water Agency. „PUB pursues large-scale floating solar deployment at Tengeh Reservoir while EDB explores potential for 100MWp system”, 2018. október 30. (Hozzáférés ideje: 2019. október 15.) (angol nyelvű) 
  31. Szűcs Gábor. „Vízen lebegő naperőművek?”, 2019. június 10. (Hozzáférés ideje: 2019. október 15.) 
  32. A hazai nagykereskedelmi villamosenergia-piac modellezése és ellátásbiztonsági elemzése 2030-ig különböző erőművi forgatókönyvek mellett (PDF) (magyar nyelven), Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK), p. 173-175. o. (2019) 
  33. Pálfy Miklós. „A napenergia fotovillamos hasznosítása” (magyar nyelven) (PDF). Magyar Tudomány (Magyarország) 2017 (05), p. 534-536. o. (Hozzáférés ideje: 2019. október 14.)  
  34. Tiszta bolygót mindenkinek COM(2018) 773 final (magyar nyelven). Európai Bizottság, 2018. november 28. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
  35. Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems: Agrophotovoltaics: High Harvesting Yield in Hot Summer of 2018 (angol nyelven), 2019. április 12. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  36. Hardi Péter. „Mi terem a napelem alatt?”, 2019. május 13. (Hozzáférés ideje: 2019. október 15.) (magyar nyelvű) 

További információk[szerkesztés]