Mircea Eliade

From the Hungarian Wikipedia
Jump to navigation Jump to search
Mircea Eliade
2007-es moldovai bélyegen
2007-es moldovai bélyegen
Született 1907. március 13.
 Románia, Bukarest,
Elhunyt 1986. április 22. (79 évesen)
 Amerikai Egyesült Államok,Chicago, Illinois,
Állampolgársága Román Királyság
Nemzetisége román
Foglalkozása vallástörténet, irodalom
Iskolái
Kitüntetései
Halál okacerebrovascular disease
Sírhely Oak Woods Cemetery

Mircea Eliade aláírása
Mircea Eliade aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Mircea Eliade témájú médiaállományokat.

Mircea Eliade (Bukarest, 1907. március 13.[1]Chicago, Illinois, 1986. április 22.) román származású vallástörténész, filozófus és író, a Chicagói Egyetem professzora.

Élete[edit]

A bukaresti, majd a kalkuttai egyetemen tanult filozófiát, történelmet és néprajzot. Rövid időre egyetemi oktatóként visszatért Romániába, majd az Antonescu-rezsim képviseletében diplomáciai szolgálatot teljesített Londonban és Lisszabonban. A háborút követően a Sorbonne-on tanított, és a párizsi Román Kulturális Központ elnöki posztját töltötte be. 1956 őszén az USA-ba költözött, és a következő évtől Chicagóban vállalt egyetemi katedrát. 1986-ban, az Amerikai Egyesült Államokban hunyt el.

Nyolc nyelven beszélt folyékonyan illetve olvasott: románul, franciául, németül, olaszul, angolul, héberül, perzsául és szanszkritül.

Kapcsolata a Vasgárdával[edit]

A nemzetközi tudományos élet a második világháborút követően felkapta Eliadét, ugyanakkor politikai múltját sokáig homály fedte.[2] Az 1930-as években került kapcsolatba az antiszemita és magyarellenes félkatonai szervezetként működő Vasgárdával, illetve annak „civil” részével, a Mihály Arkangyal Légióval. Gyakran emlegetik Eliádét a mozgalom propagandistájaként, de a két világháború közötti román értelmiség jelentős része szimpatizált a Gárdával.

Eliade elhallgatta légionárius múltját, bár közreadta naplóit, amiből sok minden kiderül szerepvállalásáról, nézeteiről. Amikor éles kritikák érték a 30-as évekbeli írásai miatt, azt állította, ezek egy részét nem ő írta.[2] A Mihály Arkangyal Légió lapjában, a Buna Vestireban rendszeresen publikált Eliade. Légionárius írásainak magyar fordítását a Beszélő közölte 2002-ben.[3]

India[edit]

Az olasz kultúra megismerése után (1927), az indiai filozófia vált a második szenvedélyévé. Ösztöndíja révén 1928-ban Egyiptom érintésével Kalkuttába utazott, ahol az ind filozófia és a szanszkrit nyelv tanulásába kezdett. A jógával is megismerkedett, Surendranath Dasgupta segítségével és egy rövid időt egy himalájai ásramban is eltöltött.[4] Bukarestbe való visszatérése után megírta doktori disszertációját filozófiából és egy másik disszertációt is a Jógáról. 1933-ban nagy sikert aratott a Maitreyi című regénye, mely az indiai útja és tapasztalatai alapján született.[5]

Magyarul megjelent művei, írásai[edit]

  • Különös kalandok. Tudományos fantasztikus elbeszélések; ford. Belia György, Kálmán Béla, Zirkuli Péter, életrajz Belia György, jegyz. Fazekas László; Kozmosz Könyvek, Bp., 1976 (Kozmosz fantasztikus könyvek) ISBN 963-211-166-4
  • Tizenkétezer szarvasmarha; inː Körutazás. Román novellák, karcolatok pp. 254–267; vál., bev. Mircea Zaciu, ford. Molnár Tibor, Papp Ferenc; Kriterion, Bukarest, 1977
  • Serampuri éjszakák. Elbeszélések; ford. Székely János; Kriterion–Európa, Bukarest–Bp., 1980 ISBN 963-07-2336-0
  • Egy nagy ember inː Piknik a senkiföldjén - Tudósok sci-fi írásai pp. 296–321 / Kacsó Judit (szerk.); [ford. Zirkuli Péter]. - Kriterion Könyvkiadó, 1985
  • A szent és a profán. A vallási lényegről; ford. Berényi Gábor, jegyz. Ara-Kovács Attila; Európa, Bp., 1987 ISBN 963-07-4253-5 (online)
  • Az eksztázis ősi formái; inː Őshagyomány 14. - Tradicionális szellemi műhely pp. 17–23 / Szigeti Árpád (szerk.); A Hagyomány és a Transzcendencia Iskolája, 1993
  • Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története I., [ford. Saly Noémi] Osiris, 1995 ISBN 963-379-121-9
  • Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története II., Osiris, [ford. Saly Noémi] 1995 ISBN 963-379-066-2
  • Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története III., Osiris, [ford. Saly Noémi] 1996 ISBN 963-379-145-6 Eredeti cím: Histoire des croyances et des idées religieuses
  • Honigberger doktor titka. Két elbeszélés; ford. Kálmán Béla, Székely János; Stella Maris, Bp., 1996
  • A jóga. Halhatatlanság és szabadság; ford. Horváth Z. Zoltán; Európa, Bp., 1996 ISBN 963-07-5265-4
  • Képek és jelképek; ford. Kamocsay Ildikó; Európa, Bp., 1997 (Mérleg) ISBN 963-07-6244-7
  • Az örök visszatérés mítosza avagy A mindenség és a történelem; ford. Pásztor Péter; Európa, Bp., 1998 ISBN 963-07-6395-8
  • Misztikus születések. Tanulmány néhány beavatástípusról; ford. Saly Noémi; Európa, Bp., 1999 ISBN 963-07-6492-X
  • A tollas gárda. A nacionalizmus szellemi változatai az 1930-as évek Romániájában. Corneliu Codreanu, Mircea Eliade, Nae Ionescu, Constantin Noica és Vasile Lovinescu írásai; tan., szerk. szerk. Horváth Róbert, ford. Tárkányi Beatrix; Nemzetek Európája, Bp., 2001 (Nefelejcs kiskönyvtár)
  • A samanizmus. Az eksztázis ősi technikái; ford. Saly Noémi; Osiris, Bp., 2001 (Eredeti cím: Le chamanisme et les techniques archaïques de l'extase.) ISBN 963-379-755-1
  • A szent idő és a mítoszok inː Művelődéstörténet I. - Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődésének, életmódjának és mentalitásának történetéből pp. 100–112 / B. Gelencsér Katalin (szerk.); - Mikszáth Kiadó, 2001 ISBN 963-9126-18-7
  • Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok. Összehasonlító vallástörténeti tanulmányok; ford. Benedek Mihály; Osiris, Bp., 2002 (Osiris könyvtár. Vallástörténet) ISBN 963-389-222-8
  • Az eredet bûvöletében. Vallástörténeti kutatás és módszertan 1912-től napjainkig; ford. Vargyas Zoltán; Cartaphilus, Bp., 2002 ISBN 963-9303-45-3
  • Kovácsok és alkimisták; ford. Vargyas Zoltán; Cartaphilus, Bp., 2004 ISBN 963-9303-87-9
  • Mítoszok, álmok és misztériumok; ford. Saly Noémi; Cartaphilus, Bp., 2006 ISBN 963-7448-14-4
  • Dionüszosz kertjében; ford. Joó Attila; Metropolis Media, Bp., 2013 ISBN 978 615 5158 30 8
  • Vallástörténeti értekezés; ford. Sujtó László; Helikon, Bp., 2014
  • Maitreyi. Bengáli éjszaka; ford. Vallasek Júlia; Helikon, Bp., 2015
  • A szent és a profán; ford. Berényi Gábor, M. Nagy Miklós, jegyz. Ara-Kovács Attila; Helikon, Bp., 2019 (Helikon zsebkönyvek)

Jegyzetek[edit]

  1. A forrásokban 8-dika is szerepel, illetve a Julianus naptár szerinti február 28. is.
  2. a b Eliade és a többiek: mit kell tudni Nyirő "román megfelelőiről"?
  3. Mircea Eliade. A "vasgárdista" és "románista" cikkek
  4. McGuire, p.150; Nastasă, p.237
  5. ro:Mircea Eliade

Források[edit]

  • Olson, Carl (1992): The theology and philosophy of Eliade: a search for the centre. New York: St Martin's Press. xiii, 218 p. pp. [1]
  • Informatív szak-honlap életéről és munkásságáról angolul [2]
  • Básti Ágnes és Máté-Tóth András (szerk.), Mircea Eliade egykor és ma, Szeged 2008
  • Életéről és műveiről németül [3]