Marseille villamosvonal-hálózata
Marseille villamosvonal-hálózata | |
Adatok | |
Ország | Franciaország |
Helyszín | Marseille |
Típus | villamoshálózat |
Átadás | 1876 (lóvasút) 1899 (elektromos) 2007 július 7. (modern villamos) |
Hálózat hossza | 11,5[1] km |
Vonalak száma | 3[1] |
Állomások/megállók száma | 32[1] |
Járművek száma | 26 Bombardier Flexity Outlook C |
Általában használt jármű | Bombardier Flexity Outlook |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Áramellátás | felsővezeték |
Napi forgalom | 140 000 |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | Régie des Transports de Marseille |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 17′ 51″, k. h. 5° 22′ 37″43.297500°N 5.376944°EKoordináták: é. sz. 43° 17′ 51″, k. h. 5° 22′ 37″43.297500°N 5.376944°E | |
A Marseille villamosvonal-hálózata weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Marseille villamosvonal-hálózata témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Marseille villamosvonal-hálózata (francia nyelven: Tramway de Marseille) egy három vonalból[1] és 32 megállóból[1] álló, 15,8 km hosszúságú[1] modern villamosüzem Franciaországban, Marseille-ben. Az újjáépített modern villamos 2007. július 7-én indult el.[1]
Története
[szerkesztés]Marseille villamoshálózatának története 1876 január 21-én kezdődött, ekkor indult meg az első lóvasút. 1899-ben jelentek meg a városban az első, elektromos árammal üzemeltetett villamosok. Marseille villamosa különbözik a többi francia nagyvárostól, itt ugyanis nem szűnt meg a villamos az 1950-es években vagy később, mint sok helyen az egész világon. Az eredeti villamos egészen 2004-ig közlekedett. 2004 és 2007 között a város újjáépítette a hálózatot a kor követelményeinek megfelelően. Három év szünet után így a villamos visszatérhetett a város utcáira. Az üzem modernizálására és az újbóli beindítására 468 millió eurót szántak.[2]
Járművek
[szerkesztés]Az új hálózatra új járművek is érkeztek. A villamosokat a Bombardier Transportation gyártotta Bécsben 2006-ban. A szerelvények tesztelése is Bécsben történt meg. A 26 Bombardier Flexity Outlook villamos darabja 2,1 millió euróba került.[2] A megrendelt fehér színű kocsik 32,5 méter hosszúságúak és 2,4 méter szélesek voltaK. Alakjuk egy hajóra emlékeztet, mely utalás arra, hogy Marseille rendelkezik a legnagyobb tengeri kikötővel Franciaországban. A hajó-stílust a villamosok oldalán végigfutó fa-berakások is tovább erősítik. Legnagyobb sebességük 70 km/h, a 32,5 méteres villamosokon 204 férőhely található, melyből 44 ülőhely.[2] 2012-ben az összes kocsi kapott két további kocsirészt, így a hosszuk 42,5 méteresre nőtt. A bővítés összköltsége 23 millió euró volt.[3] 2012-ben ezen kívül további hat szerelvényt rendeltek az akkor még építés alatt álló Rue de Rome szakaszra.[4] Az első új szerelvény 2013 november másodikán érkezett meg Marseille-be.[5] A terv az, hogy összesen 40 szerelvény álljon a forgalom rendelkezésére, melyből 36 szükséges a forgalom zavartalan lebonyolításához, a további négy pedig tartalék.
Térkép
[szerkesztés]
Képek
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- RTM – official website (franciául)
- Line 68 on MétroPole(franciául)
Irodalom
[szerkesztés]- Histoire des Transports dans le Villes de France, Jean ROBER. (franciául)
- Les tramways de Marseille ont cent ans, Jacques Laupiès et Roland Martin. 1st edition: 1975, new edition: ISBN 2-903963-51-7. (franciául)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g Fiche d’identité de l’Entreprise - LE METRO (francia nyelven). rtm.fr . (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
- ↑ a b c Jean Tricoire: Le tramway en France. (németül) Párizs: La Vie du Rail. 2007. 77–81. o. ISBN 978-2-915034-73-8
- ↑ TRAMWAY DE MARSEILLE: ALLONGEMENT DES 26 RAMES Archiválva 2012. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF; 628 kB) auf marseille-provence.com
- ↑ World rolling stock market May 2012 (angol nyelven), 2012. május 23. [2012. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 12.)
- ↑ Ph.-E. Attal: De nouvelles rames de tram à Marseille. (németül) 2014. 12. o. = Rail Passion, 195.