Ugrás a tartalomhoz

Lyon villamosvonal-hálózata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lyon villamosvonal-hálózata
Adatok
Ország Franciaország
HelyszínLyon
Típusvillamoshálózat
Átadás1879 október 11.
2001 január 2.[1]
Megszűnés éve1957
Hálózat hossza66,4 km
Vonalak száma6
Állomások/megállók száma107
Járművek száma73 Alstom Citadis 302,
19 Alstom Citadis 402,
6 Stadler Tango
Nyomtávolság1435 mm (korábban 1000 mm)
Áramellátásfelsővezeték
Feszültség750 V DC
Napi forgalom244 000 (2016)
Éves forgalom85,6 millió (2015)
Üzemeltető
ÜzemeltetőTransports en commun lyonnais (Tram line 1 (Lyon), Tram line 2 (Lyon), Tram line 3 (Lyon), Tram line 4 (Lyon), Tram line 5 (Lyon), Tram line 6 (Lyon), Tram line 7 (Lyon), Tram line 9 (Lyon), Tram line 10 (Lyon))
Elhelyezkedése
Lyon villamosvonal-hálózata (Franciaország)
Lyon villamosvonal-hálózata
Lyon villamosvonal-hálózata
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 45° 43′ 06″, k. h. 4° 55′ 43″45.718333°N 4.928611°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 06″, k. h. 4° 55′ 43″45.718333°N 4.928611°E
A Lyon villamosvonal-hálózata weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lyon villamosvonal-hálózata témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lyon villamosvonal-hálózata (francia nyelven: Tramway de Lyon) jelenleg hat vonalból és 107 állomásból áll, a hálózat teljes hossza 66,4 km. 2015-ben 85,6 millió utas használta.

A forgalom 1879 október 11-én indult meg, akkor még 1000 mm-es nyomtávolságon. Egészen 1957-ig üzemelt. Negyvenhárom évnyi szünet után a villamosközlekedés, immáron megújult, modern formában 2001. január 2-án indult meg ismét.[1]

Története

[szerkesztés]

Az első gőzzel hajtott villamosvonal, a 12-es 1888-ban kötötte össze Lyont és Vénissieux-t. A hálózatot 1893 és 1899 között villamosították. A külvárosok felé 1914-ig épültek hosszabbítások. Ez volt a hálózat fénykora - magas színvonalú szolgáltatás, alacsony ár, nagy gyakoriság és nagy nyereség a részvényesek számára. Az első és a második világháború közötti infláció veszteségessé tette a hálózatot. Az 1930-as évektől kezdve a villamosokat fokozatosan trolibuszokkal, majd később autóbuszokkal váltották fel. Az 1940-es években tervezett korszerűsítési tervet, amely a városközpontban földalatti szakaszokat is tartalmazott volna, gyorsan elvetették. Az utolsó városi villamos 1956 januárjában közlekedett a 4-es vonalon, az utolsó elővárosi villamos, a Neuville-sur-Saône-i "Train bleu" pedig 1957 júniusában állt le.

Rhônexpress

[szerkesztés]

Térkép

[szerkesztés]

Térkép


Irodalom

[szerkesztés]
  • Christoph Groneck: Neue Straßenbahnen in Frankreich. Die Wiederkehr eines urbanen Verkehrsmittels. EK-Verlag, Freiburg 2003, ISBN 3-88255-844-X.
  • Christoph Groneck: Französische Planungsleitbilder für Straßenbahnsysteme im Vergleich zu Deutschland. Dissertation, Bergische Universität Wuppertal, Wuppertal 2007. (Digitalisat, PDF-fájl, 5,1 MB)
  • Lyon du tram au tram / Jean Arrivetz. - La Régordane, 2001. - ISBN 2-906984-37-X
  • Sur les rails du Lyonnais : volume 2 : les réseaux secondaires, tacots, ficelles et métro / José Banaudo. - Les éditions du Cabri, Gérad Tisserand et De Borée 2002. - ISBN 2-84494-134-6
  • 20 Minutes - Le tramway Léa fait ses premiers pas.

Képek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b Le Tramway sur le réseau TCL (french nyelven). TCL - SYTRAL. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 25.)

További információk

[szerkesztés]