Maria Schrader

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maria Schrader
2011-ben
2011-ben
Született1965. szeptember 27. (58 éves)[1][2][3][4][5]
Hannover[6]
Állampolgárságanémet
Nemzetiségenémet
ÉlettársaDani Levy
Foglalkozása
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1980-tól
Díjai
Romy-díj
Rendezői pályafutása
Aktív évek2005-től
Híres rendezéseiStefan Zweig – Búcsú Európától (2016)
Én vagyok a te embered (2021)
Díjai
Német Filmdíj (2021)
A Wikimédia Commons tartalmaz Maria Schrader témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Maria Schrader (Hannover, 1965. szeptember 27. –) német színésznő, filmrendező, forgatókönyvíró, több német és nemzetközi díj birtokosa, A másik út c. Netflix-sorozat és az Oscar-díjra jelölt Én vagyok a te embered rendezője.

Élete[szerkesztés]

Színpadi munkássága[szerkesztés]

Hannoverben született 1965-ben, képzőművész-házaspár leányaként. Apja festőművész, anyja szobrász volt. Az alsó-szászországi Gehrdenbe járt gimnáziumba, tizenötéves korában, az érettségit odahagyva már színpadra állt.[11] 1983-ban Bécsben, a Max Reinhardt Szemináriumban kezdett színművészetet tanulni, de két év után otthagyta. Az 1982–83-as szezonban már a hannoveri Alsó-Szászországi Városi Színház (Niedersächsisches Staatstheater) társulatának tagjaként dolgozott. Fellépett Bécsben, Bonnban és Velencében is.

2002 után dolgozott a bázeli és kölni városi szánháznál, a hamburgi Thalia Színháznál és a berlini Német Színháznál (Deutsches Schauspielhaus). Sok más rendező mellett dolgozott Stefan Bachmannnal, Karin Beierrel, Nicolas Stemannal és Andreas Kriegenburggal. A Karin Beier által Kölnben színpadra állított Az aranygyapjú című Grillparzer-drámában ő játszotta Médeiát, alakításáért a 2009-es Észak-rajna-vesztfáliai Színházi Találkozón a legjobb színésznőnek járó díjat kapta.[12] 2013 óta a hamburgi Német Színház társulatának tagja.[12]

Filmszínésznői pályája[szerkesztés]

1989-ben játszotta első filmszerepét a RobbyKallePaul című filmvígjátékban, Dani Levy rendezett. Schrader és Levy több éven át élt és dolgozott együtt, Levy számos filmjében Schradernek adta a főszerepet, legutóbba a 2002-es Apák (Väter) című filmjében. Filmszínészként is gyakran játszottak együtt, így pl. Max Färberböck rendező 1997-es Aimée és Jaguár-jában, mely nagy sikert hozott mindkettőjüknek. Levy 1998-as Meschugge című filmjénél Schader betársult a forgatókönyv megírásába és közreműködött a rendezésben is, gyűjtve a szakmai tapasztalatot későbbi saját rendezéseihez. Többször dolgozott Doris Dörrie rendezővel, szerepelt pl. az Engem senki sem szeret (Keiner liebt mich) című filmdrámában, amelyért több elismerést kapott. Jelentős szerepeket alakított Hal Hartley, Agnieszka Holland, Margarethe von Trotta és Jan Schomburg fontos filmjeiben is.

Filmszerepeinek jelentős részében zsidó nőket alakított hitelesen. Később forgatókönyvíróként és rendezőként is gyakran a zsidó közösség sorsát tárgyaló témákat dolgozott fel. 2017-ben, amikor a sajtó − Stefan Zweigről szóló filmjével kapcsolatos személyes motivációiról faggatta − úgy nyilatkozott, ő maga nem zsidó származású.[13]

Filmrendezői munkássága[szerkesztés]

A 2008-as Berlinalén

2005-ben rendezte meg első önálló filmjét, Zeruya Shalev írónő Szerelmi élet (Liebesleben) című bestseller regénye alapján. A német–izraeli kooperációban készült film forgatókönyvét Schrader és Laila Stieler német dramaturggal közösen írta. A film 2007 novemberében került a német mozikba.[14] A főbb szerepeket Neta Garty, Rade Serbedzija, Tovah Feldshuh és Stephen Singer játszották el, egy kisebb szerepben feltűnik maga az írónő, Zeruya Shalev is, mint könyvtárosnő. 2016-ban Schrader elkészítette Stefan Zweig-ről készített életrajzi filmjét, Vor der Morgenröte címmel. A forgatókönyvet Schrader és Jan Schomburg közösen írták. A film német címe − jelentése „pirkadat előtt” − az író búcsúlevelét idézi. 1942-ben, a náci katonai sikerek csúcspontján a brazíliai emigrációban élő Zweig, feleségével együtt reményvesztetten öngyilkosságot követett el. Búcsúlevelében azt írta, egy jobb Európát remélt, ahol azonban még nem jött el a pirkadás. A címszerepet, az írót Josef Hader, feleségét Barbara Sukowa formálta meg. Németországban a filmet a kritika igen kedvezően fogadta. Magyarországon csak az ART mozihálózat mutatta be Stefan Zweig: Búcsú Európától címmel.

2020-ban Schrader a Netflix részére megrendezte A másik út (Unorthodox) című minisorozatot, Deborah Feldman hasonló című könyve alapján.

2019–2020-ban készítette Én vagyok a te embered (Ich bin dein Mensch) című tudományos-fantasztikus dráma-vígjátékát. Ez volt első „meghívásos” rendezése. A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szervezői a 2021-ben rendezendő eseményre versenyfilmek nevezését kérték, a pályázatra Schradert is meghívták.[15] Schrader a versenyfilmjét Emma Braslavsky és Jan Schomburg hasonló című novellájának alapötletére építette, de az eredetileg tragikus végkifejlet helyett folytatásra inspiráló, könnyed és nyitott végű történetet készített. A 2001 márciusában bemutatott film az emberek és a magas színtű mesterséges intelligenciával rendelkező humanoid robotok között szorgalmazott érzelmi-testi kapcsolatok problémáira, az emberi érzések és a szimulált robot-reakciók ellentmondásaira mutat rá. A két főszerepet Maren Eggert és az angol Dan Stevens játszotta, a női főszereplő Ezüst Medve elismerést kapott. Lisa Blumenberg producert Arany Medve-díjra, Maria Schrader rendezőt közönségdíjra jelölték. A továbbiakban a Német Filmdíj több kategóriájában öt díjat nyertek, Blumenberg a legjobb filmért, Schrader a legjobb forgatókönyvért (Jan Schomburggal együtt) és ő maga a legjobb rendezésért is, végül Maren Eggert a legjobb női főszerepért. A 2021-es ludwigshafeni Német Filmfesztiválon Schrader és Schomburg elnyerték a legjobb forgatókönyv díját.[16][17]

Magánélete[szerkesztés]

Több éven át Dani Levy filmrendező élettársa volt, akitől számos filmszerepet kapott. Rainer Kaufmann filmrendezővel fenntartott korábbi viszonyából született 1998-ban Felice nevű leánya. 2002-től 2007-ig színészkollégájával, Sebastian Blomberggel élt együtt, akivel 2002-ben, Dani Levy Apák című filmjének forgatásán ismerkedett meg.[18] Jelenleg (2022) Berlinben él.

Jelentősebb színházi szerepei[szerkesztés]

Filmes munkái[szerkesztés]

Fontosabb filmszerepei[szerkesztés]

  • 1988: Goldjunge; Dolores
  • 1989: RobbyKallePaul; Malu
  • 1992: A Mars bolygón jártam (I was on Mars); Silva
  • 1993: Je m′appelle Victor; Yvette
  • 1993: Magic Müller, tévéfilm; Petra
  • 1994: Engem senki sem szeret (Keiner liebt mich); Fanny Fink (rend. Doris Dörrie)
  • 1994: Burning Life; Anna Breuel
  • 1994: A legjobb barátom (Einer meiner ältesten Freunde); Marion
  • 1995: Halbe Welt; Sunny
  • 1995: Peter Strohm, tévésorozat; Leonie
  • 1995: Flört (Flirt), nő a bárpultnál
  • 1995: Csendes éj (Stille Nacht – Ein Fest der Liebe); Julia
  • 1997: Áll a bálna (Der Unfisch) ; Sophie Moor
  • 1997: Der Kindermord, tévéfilm; Katrin Menzel
  • 1998: Szép vagyok? (Bin ich schön?); Elke
  • 1998: Meschugge; Lena Katz
  • 1999: Aimée és Jaguár (Aimée und Jaguar); Felice Schragenheim (Jaguár)
  • 1999: Halálos zarándoklat (Camino de Santiago); tévé-minisorozat; Helena Bauen
  • 2001: Emil és a detektívek (Emil und die Detektive); Hummel asszony
  • 2001: A reklám helye (Viktor Vogel – Commercial Man); Johanna von Schulenberg
  • 2002: Operation Rubikon, tévéfilm; Sophie Wolf
  • 2002: Die Nibelungen, tévéfilm; Krimhild
  • 2002: Apák (Väter), Melanie Krieger
  • 2003: Rosenstrasse; Hannah Weinstein
  • 2005: Jégország (Schneeland); Elisabeth
  • 2005: Bőröndbe csomagolt élet (A Life in Suitcases); más cím: Tulse Luper bőröndjei; Félicité (rend. Peter Greenaway)
  • 2008: Tetthely, tévésorozat, Borowski und das Mädchen im Moor c. 688. epizód; Iris Raven
  • 2008: Patchwork; tévéfilm; Xenia Napolitano-Freitag
  • 2009: Külvárosi krokodilok (Vorstadtkrokodile); Kai mama
  • 2009: Die Seele eines Mörders; Orli Schochan
  • 2010: Külvárosi krokodilok 2. (Vorstadtkrokodile 2); Kai mama
  • 2011: Külvárosi krokodilok 3. (Vorstadtkrokodile 3); Kai mama
  • 2011: A város alatt (In Darkness); Paulina Chiger (rend. Agnieszka Holland)
  • 2012: Alleingang, tévéfilm; Sonja Zuckmaier
  • 2013: Schwestern, Saskia Kerkhoff
  • 2014: Vergiss mein Ich; Lena Ferben (rend. Jan Schomburg)
  • 2015: Volt egyszer két Németország (Deutschland 83); tévésorozat; nyolc epizód; Lenora Rauch
  • 2017: Hanni & Nanni: Mehr als beste Freunde; Heidrun Theobald
  • 2018: The City and the City, tévé-minisorozat; négy epizód; Quissima Dhatt
  • 2018: Volt egyszer két Németország – 86 (Deutschland 86); tévésorozat; tíz epizód; Lenora Rauch
  • 2018: Fortitude, tévé-minisorozat; négy epizód; Ingemar Myklebust rendőr-főfelügyelő
  • 2020: Deutschland 89; tévésorozat; nyolc epizód; Lenora Rauch

Forgatókönyvei[szerkesztés]

Filmrendezései[szerkesztés]

Elismerései, díjai[szerkesztés]

Balról jobbra: Maren Ade filmrendező, Petra Müller, az Észak-rajna-Vesztfáliai Filmalapítvány igazgatója, a Német Filmdíj kurátora és Maria Schrader Kölnben, a 2016-os Észak-rajna-Vesztfáliai Filmfesztiválon
  • 1992: Max Ophüls-díj, a legjobb fiatal pályakezdő színésznő kategóriában,
  • 1994: Bajor Filmdíj (Bayerischer Filmpreis),, a Engem senki sem szeret-ben nyújtott színészi alakításáért,
  • 1998: Bajor Filmdíj, az Aimée és Jaguár-beli főszerepéért,
  • Több alkalommal elnyerte a Szövetségi Filmdíj (Bundesfilmpreis) különféle kategóriáit, így pl. az Arany Filmszalagot (Filmband in Gold) az Engem senki sem szeret, a Burning Life és A legjobb barátom-ban nyújtott színészi alakításáért. A legjobb női főszereplőnek járó Arany Filmszalagot megkapta az Aimée és Jaguár női főszerepéért is.
  • 1999: Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale), Ezüst Medve díj, az Aimée és Jaguár női főszerepéért.
  • 1999: Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, az európai film Shooting Star-ja kitüntetés,
  • 2016: Monte Carló-i Televíziós Fesztivál, jelölés a legjobb női főszereplő díjára, a Volt egyszer két Németország (Deutschland 83)-ban játszott Lenora-szerepéért.[20]
  • 2016: Herbert Strate-díj[21]
  • 2016: Bajor Filmdíj, a Stefan Zweig: Búcsú Európától (Vor der Morgenröte) rendezéséért,
  • 2017: Európai Filmdíj Közönségdíja, a Búcsú Európától film rendezéséért
  • 2017: a Stefan Zweig: Búcsú Európától filmet Ausztria Oscar-díjra jelölte a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában (de nem jutott tovább).
  • 2018: Berliner Bär (a Berliner Zeitung kulturális díja)[22]
  • 2020: Primetime Emmy-díj, A másik út c. Netflix-minisorozat rendezéséért. (Schrader lett az első német női rendező, akit Emmy-díjra jelöltek).[23][24]
  • 2021: Romy-díj a legjobb televíziós/stream rendezőnek.[25]
  • 2021: Berlinale: Közönségdíjra jelölték az Én vagyok a te embered rendezéséért,
  • 2021: Német Filmdíj, a legjobb rendezőnek és a legjobb forgatókönyvírónak járó díj, az Én vagyok a te embered filmért,
  • 2021: a Német Film Fesztiválja, Filmkunstpreis, a legjobb forgatókönyvírónak, az Én vagyok a te embered filmért.
  • 2022: az Én vagyok a te embered filmet Németország Oscar-díjra jelölte, a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, de nem jutott tovább.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ 2017. Európai Filmakadémia. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  8. ↑ https://kurier.at/kultur/von-davos-bis-ischgl-das-sind-die-gewinner-der-branchen-romys-2021/401417007
  9. ↑ a b https://www.deutscher-filmpreis.de/preisverleihung/2021/, 2021. október 2.
  10. ↑ https://kurier.at/kultur/medien/eine-sonder-romy-fuer-einen-bahnbrechenden-moment/402420260
  11. ↑ Sebastian Naumann: B.Z.-Kulturpreisträgerin Maria Schrader schmiss für ihren Traum von der Bühne das Abi. Berliner Zeitung (bz-berlin.de), 2008. szeptember 8. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  12. ↑ a b Maria Schrader. Deutsches Schauspielhaus. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  13. ↑ Stuart Jeffries: Interview: „His suicide shocked the world”: Maria Schrader on her Oscar-nominated film about Stefan Zweig (angol nyelven). The Guardian (guardian.com), 2017. december 8. [2017. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  14. ↑ Elmar Krekeler: Maria Schrader lässt in „Liebesleben” nichts aus. Die Welt (welt.de), 2007. november 7. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  15. ↑ Wettbewerb – Neugestaltung filmischer Formen. berlinale.de. (Hozzáférés: 2021. október 2.)
  16. ↑ @Filmpreis: Wir freuen uns besonders, dass Doris Dörrie die Laudatio auf die Nominierten der Kategorie Bestes Drehbuch hält!. Twitter, 2021. október 1. (Hozzáférés: 2021. október 1.)
  17. ↑ @Filmpreis: Whohooo! Wir gratulieren Maria Schrader zum Deutschen Filmpreis 2021 in der Kategorie Beste Regie für #IchBinDeinMensch!. Twitter, 2021. október 1. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  18. ↑ Maria Schrader von ihrem Partner getrennt. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  19. ↑ Peer Gynt by Simon Stone adapted from Henrik Ibsen (angol nyelven). SchauSpielHaus Hamburg (schauspielhaus.de). [2022. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  20. ↑ Walter Ulbrich: Monte Carlo Television Festival 2016 – 5 Nominierungen für UFA FICTION-Produktionen. FilmBizNews.de, 2016. április 15. [2016. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  21. ↑ Maren Ade und Maria Schrader bekommen Strate-Preis. Salzburger Nachrichten (sn.at), 2016. november 3. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  22. ↑ Diese Künstler bekommen den B.Z.-Kulturpreis 2018. Berliner .Z.
  23. ↑ Simon Hüsgen: Amerikanische Emmy-Awards: Maria Schrader gewinnt überraschend Regie-Preis. Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net), 2020. szeptember 21. (Hozzáférés: 2020. szeptember 21.)
  24. ↑ Maria Schrader, Awards & Nominations (angol nyelven). Emmys.com. (Hozzáférés: 2020. szeptember 21.)
  25. ↑ Von Ischgl-Doku bis „Unorthodox”: Das sind die Gewinner der Branchen-ROMYs 2021. Kurier (Ausztria, kurier.at), 2021. június 18. (Hozzáférés: 2022. február 10.)

Források[szerkesztés]

  • Kay Weniger. Das große Personenlexikon des Films. Die Schauspieler, Regisseure, Kameraleute, Produzenten, Komponisten, Drehbuchautoren, Filmarchitekten, Ausstatter, Kostümbildner, Cutter, Tontechniker, Maskenbildner und Special Effects Designer des 20. Jahrhunderts, Band 7: R – T. Robert Ryan – Lily Tomlin. Berlin: Schwarzkopf & Schwarzkopf, 170. o. (2001). ISBN 3-89602-340-3 
  • Maria Schrader: Darstellerin, Regie, Drehbuch, Kamera, Produzent. Biografie. Filmportal.de. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  • Maria Schrader. Agentur Players (players.de). (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  • Andrea Schweers: Maria Schader. Biografie. Fembio.org. (Hozzáférés: 2022. február 10.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Maria_Schrader&oldid=26994147”