Malmesburyi Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Malmesburyi Vilmos
William.of.malmesbury.arp.jpg
Életrajzi adatok
Született1090 és 1096 között . november 30.
Wiltshire
Elhunyt1143 körül (kb. 47–53 évesen)
Oxford
Ismeretes mint történetíró
Nemzetiség angolszász
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái Historia Novella, Gesta Regum Anglorum , Gesta Pontificium Anglorum

Hatással voltak rá Beda Venerabilis
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Malmesburyi Vilmos témájú médiaállományokat.

Malmesburyi Vilmos (angolul: William of Malmesbury, latinul: Gulielmus Malmesburgensis vagy Bibliothecarius), (Wiltshire, 1090/1096 körül – Oxford, 1143 körül) latin nyelven író középkori angol történetíró. Fő művei a Libri V de rebus gestis regum Anglorum (Öt könyv az angol királyok tetteiről; 1125), a Historia Novella (Újabb történet) és a Gesta Pontificium Anglorum (Az angol püspökök tettei, 1125).

Élete és működése[szerkesztés]

Életéről kevés információval rendelkezünk: angol anyától és normann apától született. Malmesbury apátságában nőtt fel, és egész életét – egy rövid ideig tartó Glastonburybeni tartózkodást leszámítva, melynek eredményeképp írt egy krónikát „A glastonbury egyház régiségéről” (De antiquitate Glastonie ecclesiae) – itt is élte le. Kiváló nevelést kapott, több mint 400 művet idéz írásaiban. Legnagyobb hatást Beda Venerabilis tette rá, akinek nyomán célul tűzte ki egy átfogó angol történelem megalkotását. Jó barátságba került a Malmesbury püspökkel, Roger of Salisburyvel, aminek köszönhetően 1140-ben a püspök felajánlotta neki a malmesbury apátság apáti címét, amit azonban Vilmos elutasított. 1141-ben részt vett a winchesteri zsinaton, ahol az angol klérus Matilda (Maud) mellett foglalt állást.

Az angol királyokról és az újabb történetről szóló könyveiben 449-től 1142-ig tárgyalja az angol történelmet - a kereszts hadjáratokra vonatkozóan legfontosabb forrásai között volt Foucher de Chartres. Az angol egyháznagyokról írt munkája pedig 597 és 1125 között tekinti át az angol egyház eseményeit. Különösen értékesek munkásságának a nagy anarchiára vonatkozó részei.

Részlet[szerkesztés]

Fulco, Anjou grófja (†1040) és fia Geoffroy viszálya

Az öregebb Fulco sokáig, öregségéig kormányozta ezt a grófságot, sokat vitt véghez szorgalmával és kiválóságával– Egyébként szent és feddhetetlen életet élt. Utolsó éveiben átadta a tartományt a többször említett Geoffroy-nak. Ez… odáig merészkedett, hogy fegyvert fogott atyja ellen. Ekkor a haragtól felforrt az öregnek immár hideg vére, s fiát, aki őt fiatalosan sértegette, rövid idő alatt annyira megtörte, hogy néhány mérföldön át hátán nyerget cipelve, s a teher alatt görnyedezve apja lába elé borult. Ez, minthogy haragja még nem szűnt meg, felemelkedett, s megrúgta lábával a földön fekvőt „Le vagy győzve, mégis le vagy győzve!” - kiáltotta háromszor-négyszer. A legyőzöttben volt annyi lélek, s még hozzá kiváló, hogy így feleljen: „Csak az apámmal szemben vagyok legyőzött, mindenki mással szemben veretlen vagyok.” Ezt hallva, megszelídült a haragvó apa dühe, atyai nyájassággal enyhítette fia félelmét, visszahelyezte birtokába, figyelmeztetve, hogy érettebb ésszel cselekedjék
– A középkori élet, 173-174.old

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]