Foucher de Chartres

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Foucher de Chartres
Életrajzi adatok
Született1059 körül
Chartres
Elhunyt1127 körül
Jeruzsálem?
Ismeretes mint
Nemzetiség francia(?)
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái Gesta Francorum Jherusalem Peregrinantium

Foucher de Chartres (1059 körül – 1127 körül) latin nyelven író középkori francia történetíró és I. Baldwin jeruzsálemi király udvari papja. A keresztes háborúk kortársaként értékes információkkal szolgál Gesta Francorum Jherusalem Peregrinantium című művében az első keresztes hadjáratról.

Élete és működése[szerkesztés]

Foucher 1059 körül született Chartres-ban, de legalább is annak környékén. Gondos nevelésben részesült, valószínűleg a Chartres-ban működő püspök iskolában. A clermonti zsinatról adott beszámolója alapján valószínű, hogy személyesen is részt vett a zsinaton, vagy egyik, a zsinaton jelen lévő közeli ismerőse, talán Chartres-i Ivo adott neki alapos tájékoztatást. Kapcsolatba került a keresztes hadjárat többi vezetőjével, elsősorban Blois-i Istvánnal és Normandiai Róberttel. Velük együtt kelt át Ázsiába Itálián keresztül, és érkezett meg 1097-ben Bizáncba.

1097-ben Boulogne grófja, Balduin megalapította az Edesszai Grófságot, még ugyanebben az évben Foucher lett a káplánja. Mikor a keresztesek 1099-ben meghódították Jeruzsálemet, Foucher követte urát a Jeruzsálemi Királyságba, majd miután 1100-ban Baldwin lett az uralkodó, Foucher is Jeruzsálemben telepedett le. Több egyházi tisztséget is betöltött, talán az Olajfák hegyén álló monostor priorja lett, majd 1115. után a Szent Sír templomának lett a kanonokja. 1127-ben még Jeruzsálemben élt, de későbbit nem tudunk róla.[1]

Három kötetre osztott krónikáját 1101 körül kezdte írni, és valamikor 1128. körül fejezte be. Művét az első keresztes hadjárat legmegbízhatóbb és egyben legismertebb forrásának tartják. Emiatt számos kortársi történetíró felhasználta a már elkészült részeket. Különösen sokat merített belőle Guibert de Nogent, Türoszi Vilmos és Malmesbury Vilmos. Művének legismertebb epizódjai a clermonti zsinaton elmondott pápai beszéd, és Jeruzsálem elfoglalása.

Részlet művéből[szerkesztés]

Ekkor egyes szaracénok, arabok és etiópok Dávid várába menekültek, mások viszont az Úr és Salamon templomába zárkóztak. E templom csarnokaiban is hevesen küzdöttek velük. Nem volt hely, ahol kardforgató vitézeink meg ne találták volna őket. Sokan Salamon templomának tetejére menekültek fel. Innen zuhantak alá halálos nyíltól találva. Ebben a templomban mintegy tízezer embert fejeztek le. Ha ott lettetek volna, bokáig vérben gázoltatok volna, mint mi. Mit is beszélek erről annyit? Egyikük sem mentette meg életét, de még a nőknek és a gyermekeknek sem kegyelmeztek…
– Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Rudolf Pörtnerː A Szent Sír hadművelet, 674. old.

Források[szerkesztés]

  • Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története, Osiris Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-389-347-X
  • Sz. Jónás Ilona(szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Európa és Közel-Kelet IV-XV. század. Budapest: Osiris Kiadó. 1999. ISBN 9633795494  . Online.
  • Mezey László (szerk.): Krónikások - krónikák I-II. Gondolat Kiadó, 1960.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]