Magyar életrajzi lexikon (Gulyás)
| Magyar életrajzi lexikon | |
| Szinnyei József Magyar írók élete és munkái kiegészítő sorozata | |
| Szerző | Gulyás Pál |
| Megírásának időpontja | 1910-es évek–1920-as évek |
| Első kiadásának időpontja | 1925–1929 |
| Nyelv | magyar |
| Témakör | tágabb értelemben vett magyar írók életének és műveinek lexikona betűrendben |
| Műfaj | lexikon |
| Részei | 1 kötet (7 füzetben) |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Lantos Rt., Budapest |
A Gulyás Pál-féle Magyar életrajzi lexikon, alcímén Szinnyei József Magyar írók élete és munkái kiegészítő sorozata, egy csonkán maradt maradt magyar lexikon a két világháború közötti időből (1925–1929).
Története[szerkesztés]
A bibliográfus Gulyás Pál már az 1910-es évektől foglalkozott a Szinnyei József-féle Magyar írók élete és munkái című életrajzi lexikon bővítési gondolatával, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia is támogatott. Az első világháború és az azt követően ínséges idők miatt az Akadémia később nem tudta vállalni a sorozat kiadásával kapcsolatos teendőket. Végül az 1920-as években az abban az időben a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói pozíciójában lévő Hóman Bálint rábeszélte Gulyást, hogy fogadja el a Lantos Rt. ajánlatát, amely vállalta a mű kiadását. Gulyás ebbe bele is ment, és így végül megindulhatott az egyes tervezett köteteket háromhavonként négyíves füzetekre bontó kiadás.
A kiadási munkálatok azonban elhúzódtak, és így 1925 és 1929 között csak az I. kötet (Aáchs–Bacher) jelenhetett meg 6 füzetben. 1929-ben a gazdasági válság miatt újabb problémák jelentkeztek a kiadással, és a 7. füzetből alig másfél ívre való szöveget szedtek ki. Ezt követően a kéziratot a Kunosy-nyomda félretette, később elkallódott, és a Baintner Jánostól Baliko Lajosig terjedő rész elveszett.
Az 1930-as évek második felében Gulyásnak ismét lehetőségei nyíltak nagy műve kiadására, ebből született meg a Magyar írók élete és munkái új sorozata, amely tehát nem teljesen azonos a Magyar életrajzi lexikonnal. Kiemelendő, hogy az elveszett Baintner Jánostól Baliko Lajosig terjedő részt Gulyásnak saját bevallása szerint „csak igen tökéletlenül” sikerült pótolnia.
Folytatások[szerkesztés]
1990-től Viczián János könyvtáros, lexikográfus folytatta a grandiózus vállalkozást – Gulyás Pál eredeti céduláit készre szerkesztve és kiegészítve. 2002-ig 13 kötetben az E–Ö betűtartományt adta közre.
A hiányzó „P–Zs” betűtartomány – a gyakori használat nyomán rohamosan romló állagú – céduláit digitalizálva (beszkennelve) teszi elérhetővé az MTA Könyvtár és Információs Központ honlapja (Magyar írók élete és munkái. Cédulatár – gulyaspal.mtak.hu).[1]
Az új sorozat anyaga végig elkészült, ámde – leginkább anyagi okok miatt – megjelentetése megszakadt. Viczián János 2013-as halála után több mint 10 évig pihent számítógépében megannyi kész lexikonkötet. Végül 2024-től a szerkesztő fia, Viczián Botond mérnök magánkiadás keretében (180 példányban) folytatja a jócskán kibővített adattömeg közreadását.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat (Gulyás), Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Budapest, 1939–1944, az I. kötet Előszava
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Magyar írók élete és munkái (Szinnyei)
- Magyar lexikonok listája
- Magyar enciklopédiák és kézikönyvek listája
