Ugrás a tartalomhoz

Lóbab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lóbab
Termesztett példány levelekkel és virágokkal
Termesztett példány levelekkel és virágokkal
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Fabeae
Nemzetség: Bükköny (Vicia)
L. (1753)
Alnemzetség: Vicia subg. Vicia
Fajcsoport: Vicia sect. Faba
Faj: V. faba
Tudományos név
Vicia faba
L.
Szinonimák
  • Faba bona subsp. equina (Medik.) Soják
  • Faba equina Medik.
  • Faba faba (L.) House
  • Faba major Desf.
  • Faba minor Roxb.
  • Faba sativa Bernh.
  • Faba vulgaris Moench
  • Orobus faba (L.) Brot.
  • Vicia faba var. minor Peterm.
  • Vicia pliniana (Trab.) Muratova
  • Vicia vulgaris Gray
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lóbab témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lóbab témájú médiaállományokat és Lóbab témájú kategóriát.

A lóbab (Vicia faba) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A lóbab eredeti előfordulási területe manapság már nem ismert. A kutatók szerint vagy Észak-Afrika, vagy talán Ázsia nyugati és déli részei - talán Irán és Afganisztán - lehetnek az őshazái. Ma már világszerte termesztik.[1][2]

Megjelenése

[szerkesztés]

A növény szára felálló és 50-180 centiméter magas. A vége tompa, nem hegyes; a keresztmetszete négyszögletes. A levele 10-25 centiméter hosszú és szárnyas, a 2-7 levélke szürkészöld színű. Más bükkönyöktől eltérően a lóbabnak nincsenek indái, mellyel rákússzon a szomszédos növényekre vagy tárgyakra. A virága 1-2,5 centiméter hosszú és 5 fehér szirom alkotja. A szárnyszirmokon fekete pont is látható.[3] Vörös virágú változata is létezik; ezt nemrég sikerült megmenteni a kihalástól.[4] A virágai erős és édeskés illatot bocsátanak ki, ami sokféle megporzót, főképp a méhféléket vonzanak magukhoz.[5] A hüvelytermése széles és bőrszerű tapintású, fiatalon zöld, de idősödve feketés-barnává válik. Az eredeti változat termése 5-10 centiméter és 1 centiméter átmérőjű, azonban az újabb termesztett változatok hüvelyei 15-25 centiméter hosszúak és 2-3 centiméter szélesek is lehetnek. Mindegyik hüvelyben 3-8 mag található. A mag, ez esetben bab a kerektől az oválisig változik, a vadonban 5-10 milliméter átmérőjű, a termőföldeken pedig 20-25 milliméter hosszú, 15 milliméter széles és 5-10 milliméter vastag. A lóbab diploid kromoszómaszáma 2n=12 (hat homológ pár). Ezek közül a centromer elhelyezkedése alapján öt pár akrocentrikus, egy pedig metacentrikus.

Életmódja

[szerkesztés]

A vadon termő változata igen szívós, jól tűri a sós és az agyagos talajokat is, bár a vályogtalajt kedveli. Földcsuszamlások ellen, hegy- és domboldalakra ültethető. Mint hüvelyesnövény, megköti a nitrogént a talajban. Legfőbb kártevői a fekete levéltetű (Aphis fabae), az Orobanche crenata nevű vajvirágféle, valamint az Uromyces viciae-fabae var. viciae-fabae és a Botrytis fabae gombák.

Termesztése

[szerkesztés]
Legnagyobb lóbabtermelők
2021
(Számok százezer tonnában)
1.  Kína 1713
2.  Jemen 1403
3.  Etiópia 1128
4.  Ausztrália 646
5.  Egyesült Királyság 635
6.  Németország 250
7.  Litvánia 211
8.  Szudán 173
9.  Franciaország 158
10.  Egyiptom 103
55.  Magyarország 0,002
..
Föld összesen 7628
Forrás: FAO[6]

A lóbab egy nagyon fontos és népszerű élelmiszer az egész világon. 2021-ben a lóbabot több mint 60 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 7,9 millió tonnát.

A világ legnagyobb lóbab termelői közé tartozik Oroszország, Kína, Etiópia, Egyesült Királyság és Ausztrália. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Oroszország, Kína és Etiópia az éves termés több mint felét (60%) adták a világ lóbab termelésének.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Helstosky, Carol. Food Culture in the Mediterranean. Greenwood Publishing Group, 7. o. (2009). ISBN 0313346267 
  2. Itoh, Makiko, "Springtime beans aim for the sky", The Japan Times
  3. Core Historical Literature of Agriculture. Chla.library.cornell.edu. (Hozzáférés: 2013. április 30.)
  4. Daughter of the Soil. Daughter of the Soil. [2011. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 30.)
  5. NSW Agriculture 2002 - Honeybees in faba bean pollination
  6. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vicia faba című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.