Lánczos Kornél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lánczos Kornél
Születési név Lőwy Kornél
Született 1893. február 2.
Székesfehérvár
Elhunyt 1974. június 25.[1] (81 évesen)
Budapest
Sírhely Berlin
Nemzetisége magyar
Házastársa Rump Mária, Hildebrand Irse
Foglalkozása matematikus,
fizikus
Iskolái Szegedi Tudományegyetem
Díjak Chauvenet Prize (1960)

Lánczos Kornél (Székesfehérvár, 1893. február 2.Budapest, 1974. június 25.[1]) matematikus, fizikus.

Életpályája[szerkesztés]

Zsidó származású családba született.[2] Eredeti neve Lőwy Kornél, édesapja, dr. Lőwy Károly után (aki a székesfehérvári ügyvédi kamara elnöke, a székesfehérvári hitközség és a XI. községkerület elnöke volt), amit 1906-ban változtattak Lánczosra. Édesanyja Hahn Adél volt.[3][4]

Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári Cisztercita Főgimnáziumban végezte, igen jó eredménnyel. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen folytatta, ahol 1916-ban végzett, majd a budapesti Műegyetemen Tangl Károly tanársegédje lett. Előbb Frankfurtban, majd Berlinben dolgozott egyetemi tanárként, de Einsteinnel csak 1921-ben találkozott, ezt követően hosszabb ideig közvetlen munkatársa volt.

1928. január 5-én Frankfurt am Mainban házasságot kötött Rump Mária Erzsébettel.[5] Második felesége Hildebrand Ilse volt, akivel 1954-ben Münchenben kötött házasságot.[1]

1931-ben meghívást kapott az Egyesült Államokba. Előbb egyetemi katedrán matematikafizika professzorként, később a Nemzeti Szabványügyi Hivatal matematikusaként, a mérnökképzésben a matematika professzoraként, majd a Boeing cég kutatómérnökeként is dolgozott.

1952-ben visszatelepült Európába, és bár ezután is többször járt az Egyesült Államokban, munkája 1954-től 1964-ig Dublinhoz kötötte. Később több ízben is hazalátogatott Magyarországra, végül a Magyar Tudományos Akadémia meghívására tett látogatásakor 1974. június 25-én váratlanul elhunyt, a halál oka: légzési és keringési elégtelenség.[1] Temetése 1974. július 5-én a farkasréti zsidó temetőben annak szertartásai szerint történt.[6]

Tudományos eredményei[szerkesztés]

A fizika és a matematika terén egyaránt maradandót alkotott. Fizikából – többek közt – az elektrodinamika, az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika terén; matematikából a variációszámítás, az alkalmazott matematika (numerikus módszerek, differenciál- és integrálegyenletek megoldási módszerei) és a lineáris algebra terén ért el világraszóló eredményeket.

Az approximációelmélet szerint ki lehet számítani valamit – nem abszolút pontossággal, hanem megközelítőleg – úgy, hogy egy nagyon hosszú sort néhány tagba sűrítünk. A taumetódus (algoritmus) felhasználásával lehet például egy ezer tagból álló sort öt tagra visszavezetni úgy, hogy még mindig elegendő pontosságú legyen.

Lánczos Kornél felhívta a figyelmet arra, hogy a Cantor-féle halmazelméletből következően egy adott AB szakasznak ugyanannyi pontja lehet, mint az egész Világegyetemnek, ami ugyebár nehezen értelmezhető a fizikai realitás szintjén („hol, mire jó ez a modell?”), márpedig a matematika mégiscsak a létező fizikai világ leírásához szükségeltetik leginkább és elsősorban.

Applied Analysis (Alkalmazott analízis) c. monográfiája, amelyben egyebek között az ún. Lánczos-algoritmust (a végtelen sorok összegzésének és a transzcendens egyenletek megoldásának gyorsított módszerét) tanítja, illetve nagy mátrixok kezelésére mutat be eljárásokat. G.C. Danielsonnal együtt úttörő munkát végzett az FFT (Fast Fourier transform) területén.[7] Eredményei nagy jelentőségűeknek bizonyultak a számítástechnika mai korszaka számára is.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]