A marslakók (tudósok)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szilárd Leó
Mars bolygó

A „marslakók” kifejezés olyan neves magyar tudósok (többnyire, de nem kizárólag fizikusok és matematikusok) csoportjára vonatkozik, akik a 20. század folyamán az Egyesült Államokba emigráltak.[1]

Szilárd Leó használta ezt a kifejezést, aki viccesen azt állította, hogy Magyarország a Marsról érkező idegenek frontja. Szilárd arra a kérdésre adott válaszában, hogy miért nincs bizonyíték a Földön túli intelligens életre annak ellenére, hogy annak nagy a valószínűsége, így válaszolt: „Már itt vannak közöttünk, csak magyarnak mondják magukat.” Ez a beszámoló Marx György A marslakók érkezése című könyvében szerepel.

Erdős Pál, Halmos Pál, Kármán Tódor, Kemény János, Neumann János, Pólya György, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő beletartoznak ebbe a csoportba.

Néha Gábor Dénes, Bauer Ervin, Bárány Róbert, Hevesy György, Kürti Miklós, Klein György, Klein Éva, Polányi Mihály és Riesz Marcell is szerepel, bár ők nem emigráltak az Egyesült Államokba.

Róna Erzsébet magyar származású vegyész, aki 1941-ben az USA-ba emigrált, hogy dolgozzon a Manhattan terven, nem gyakran szerepel köztük.

A név eredete[szerkesztés]

Lugosi Béla mint Dracula
Neumann János Los Alamosban

Mivel mindannyian erős akcentussal beszéltek angolul (Lugosi Béla színész tette híressé), kívülállóknak számítottak az amerikai társadalomban. A magyar tudósok látszólag emberfeletti értelemmel rendelkeztek, érthetetlen anyanyelvet beszéltek, és egy kis távoli országból érkeztek. Ez oda vezetett, hogy marslakóknak hívták őket, majd ezt az elnevezést maguk is átvették.

A teória az volt, hogy a magyar tudósok valójában egy marsi felderítőcsapat leszármazottai, akik 1900 körül Budapesten landoltak. Később azonban távoztak, miután a bolygót alkalmatlannak találták, de több gyereket a Földön hagytak, akik mind híres tudósok lettek. Neumann János számos tényt használt fel ezen állítás alátámasztására, mint például a marslakók szülőhelyeinek közvetlen földrajzi közelsége; a jól követhető karrierút, amely a kémia iránti érdeklődéssel indult el, majd a kérdéses egyént német egyetemekre vezette az illetőt, ahol a fizika felé fordult, s végül a marslakó Európából az Egyesült Államokba távozott.

Az eredeti történet Marx György A marslakók érkezése című könyvéből:

„Az Univerzum hatalmas kiterjedésű, csillagok milliárdjai vannak benne, közülük sok hasonló a mi Napunkhoz. Számos csillag körül bolygók is keringhetnek... A legegyszerűbb élőlények szaporodnak, természetes kiválogatódás folytán fejlődnek, egyre komplexebbé válnak, végül is aktív gondolkodólények alakulnak ki. Civilizáció, tudomány, technika bontakozik ki. Új és friss világokra vágyva elutaznak a szomszédos bolygókra, később a közeli csillagok bolygóira, Így szétterjednek az egész Galaktikában. Ilyen magasan fejlett tehetséges népek aligha hagyhatják figyelmen kívül ezt a csodaszép bolygót, a Földet. – És ekkor Fermi elérkezett a lényeges kérdéséhez: – Ha mindez így igaz, hát akkor hol vannak ők? Szilárd Leónak jó humorérzéke volt, így válaszolta meg Fermi retorikáját: – Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat. ”


Amikor feltették a kérdést Teller Edének – aki különösen büszke volt angol monogramjára: E.T. (az extraterrestrial, ’földönkívüli’ rövidítése)[2] – aggódó arcot mutatott, és azt mondta: „Kármánnak járhatott el a szája”.[3]

Marx György szerint a magyar tudósok földönkívüli származását bizonyítja, hogy Szilárd Leó, Neumann János és Kármán Tódor nevét nem találhatjuk meg Budapest térképén, de a Holdon kráterek viselik a nevüket:[2]

  • Szilard (kráter)
  • Neumann (kráter)
  • Kármán (holdkráter)

Van egy kráter a Marson is, amelyet Kármánról neveztek el.

Közép-európai tudósok, akik az Egyesült Államokba emigráltak[szerkesztés]

Oláh György előadást tart az MTA Dísztermében "Új lehetőségek az energiapolitikában: a gazdaságpolitika és a metanolgazdaság szimbiózisa - Magyarországi lehetőségek"

A második világháború alatt és után sok közép-európai tudós vándorolt be az Egyesült Államokba, akik többnyire zsidó származásuk miatt menekültek a nácizmus vagy a kommunizmus elől. Többen Budapestről érkeztek, és fontos szerepet játszottak az amerikai tudományos fejlődésben (pl. az atombomba kifejlesztésében).

„1948 júniusában le kellett mondanom az Intézet vezetéséről, mert a politikai helyzet már nem tette lehetővé számukra egy olyan antimarxista ember alkalmazását, mint én. Anne [aki később felesége lett] mégis folytatta tanulmányait, de kommunista osztálytársai folyamatosan zaklatták, hogy szakítson velem a politikai nézeteim miatt, de nem tette. Ő még azelőtt rájött, mint én, hogy Magyarország teljesen sztálinista országgá válik, és számunkra az egyetlen észszerű lépés az, hogy elhagyjuk Magyarországot.”
„1956 októberében Magyarország fellázadt a szovjet uralom ellen, de a felkelést hamarosan drasztikus eszközökkel leverték, sok emberéletet követelve. Budapestet ismét lerombolták és a jövő borúsnak látszott. 1956 novemberében és decemberében körülbelül 200 000, főleg a fiatal korosztályhoz tartozó magyar elmenekült az országból. Családommal és csoportom nagy részével együtt mi is úgy határoztunk, hogy erre az útra lépünk, és új életet keresünk Nyugaton.”
   – Oláh György[5]

A „marslakók” listája[szerkesztés]

Wigner Jenő

Marx György szerint a „marslakók” a következők:[2]

„Marslakó” (magyar) név Külföldi név Születési év Halálozási év Középiskola Egyetem Tudományterület
Alexander Ferenc Franz Alexander 1891 1964 Göttingeni Egyetem Orvostudomány
Pszichológia
Erdős Pál Paul Erdős 1913 1996 Szent István Gimnázium ELTE Matematika
Goldmark Péter Károly Peter Carl Goldmark 1906 1977 Bécsi Műszaki Egyetem
Berlini Műszaki Egyetem
Fizika
Halmos Pál Paul Halmos 1916 2006 University of Illinois Matematika
Harsányi János John Harsanyi 1920 2000 Fasori Gimnázium Lyoni Egyetem
ELTE
University of Sydney
Stanford Egyetem
Közgazdaságtan
Kármán Tódor Theodore von Kármán 1881 1963 Trefort BME Matematika
Fizika
Kemény János John G. Kemeny 1926 1992 Berzsenyi Princetoni Egyetem Matematika
Lánczos Kornél Cornelius Lanczos 1893 1974 Ciszterci Szent István Gimnázium ELTE
Szegedi Tudományegyetem
Matematika
Fizika
Lax Péter Peter Lax 1926 New York Egyetem Matematika
Neumann János John von Neumann 1903 1957 Fasori Gimnázium ELTE Matematika
Fizika
Közgazdaságtan
Számítástudomány
Oláh György George Olah 1927 2017 Piarista Gimnazium BME Kémia
Orován Egon Egon Orowan 1902 1989 Leövey Klára Gimnázium Bécsi Egyetem
Berlini Műszaki Egyetem
Fizika
Polányi János John Polanyi 1929 Trefort Manchesteri Egyetem Kémia
Pólya György George Pólya 1887 1985 Berzsenyi ELTE Matematika
Szilárd Leó Leo Szilard 1898 1964 BME Fizika
Biológia
Telegdi Bálint Valentine Telegdi 1922 2006 Lausanne-i Egyetem
ETH Zürich
Fizika
Teller Ede Edward Teller 1908 2003 Fasori Gimnázium

Trefort

Karlsruher Institut für Technologie
Lipcsei Egyetem
Fizika
Wigner Jenő Eugene Wigner 1902 1995 Fasori Gimnázium Berlini Műszaki Egyetem Fizika

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. M. Whitman (2012) The Martian's Daughter: A Memoir, University of Michigan Press.
  2. a b c Marx György: A marslakók legendája. Fizikai Szemle, XLVII. évf. 3. sz. (1997. márc.) 77. o. Hozzáférés: 2020. szept. 6.
  3. Macrae, Norman. John von Neumann: The Scientific Genius Who Pioneered the Modern Computer, Game Theory, Nuclear Deterrence, and Much More. Pantheon Press, 33. o. (1992). ISBN 0-679-41308-1 
  4. The Sveriges Riksbank Prize in Economic Sciences in Memory of Alfred Nobel 1994. NobelPrize.org
  5. Oláh György. www.kfki.hu

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a The Martians (scientists) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Marx György: A marslakók érkezése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000
  • Hargittai István: A marslakók bölcsessége. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2016