Karmazsinpirók

Karmazsinpirók
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Pintyfélék (Fringillidae);
Alcsalád:	Kúpcsőrűek (Carduelinae);
Nem:	Carpodacus;
Faj:	C. erythrinus;
Tudományos név
	Carpodacus erythrinus; (Pallas, 1770)
Elterjedés
	A karmazsinpirók elterjedési területe költőhely (nyáron) telelőhely
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Karmazsinpirók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Karmazsinpirók témájú médiaállományokat és Karmazsinpirók témájú kategóriát.

Carpodacus erythrinus.

Carpodacus erythrinus

A karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1770-ben, a Loxia nembe Loxia erythrina néven. Egyes szervezetek az Erythrina nembe sorolják Erythrina erythrina néven.^[3]

Alfajai[szerkesztés]

Carpodacus erythrinus erythrinus (Pallas, 1770) - Európa és onnan keletre Szibéria középső részéig
Carpodacus erythrinus grebnitskii (Stejneger, 1885) - kelet-Szibéria, észak-Mongólia, északkelet-Kína és a Koreai-félsziget
Carpodacus erythrinus kubanensis (Laubmann, 1915) - Törökország, a Kaukázus vidéke, észak-Irán és Türkmenisztán
Carpodacus erythrinus ferghanensis (Kozlova, 1939) - kelet-Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, nyugat-Kína, Afganisztán és Pakisztán
Carpodacus erythrinus roseatus (Blyth, 1842) - a Himalája középső és keleti vonulatai valamint közép- és dél-Kína ^[2]

Előfordulása[szerkesztés]

A sivatagok kivételével egész Eurázsiában él. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, folyók és patakok közelében, valamint ültetvények és szántóföldek. Vonuló faj.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon ritka átvonuló.^[5] Első alkalommal 1983. szeptember 8-án egy fiatal példány került elő Budakeszin. 2007-ig mintegy 30 előfordulása ismert, 1990-től szinte minden évben megfigyelték. Tavasszal főleg hím egyedeket észlelnek, amelyek már vonulás közben hallatják jellegzetes éneküket, leginkább május második felében. 2003-ban és 2004-ben nyáron Tapolcán egy hím hosszan énekelt a városi parkban. Őszi vonuláson, július és szeptember között fordul elő hazánkban. Júliusban még öregek, később inkább az évi fiatal példányok kerülnek szem elé.

1990. július 24-én Fertőrákoson gyűrűzött öreg tojó

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 14–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–27 centiméter, testtömege 19–27 gramm. A hím feje és melle karmazsinvörös, a tojó tollazata barnás színű.^[5]

Életmódja[szerkesztés]

Főleg magvakkal, rügyekkel és gyümölcsökkel táplálkozik, nyáron szitakötőket, poloskákat, legyeket, pókokat, lepkéket és bogarakat is fogyaszt.^[5]

Szaporodása[szerkesztés]

A párok egész életükre állnak össze, a fészkelőhelyükhöz is ragaszkodnak. A fészket csak a tojó építi, ágakból álló keretet tölt ki fűszálakkal. Fészekalja 3–7 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 11–12 napig, a hím a táplálásban besegít.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.^[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 23.)
↑ ^a ^b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 23.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 21.)
↑ ^a ^b ^c ^d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 22.)

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. október 23.)

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 23.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 23.)

[E-3] Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 21.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 21.)

[F-5] Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 22.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]