Kérődzők

Kérődzők
	Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen, 50–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Fehérfarkú szarvas (Odocoileus virginianus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha; Spaulding et al., 2009
Alrend:	Ruminantia; Scopoli, 1777
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kérődzők témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kérődzők témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. május 19.) ezen a változaton alapul.

A kérődzők (Ruminantia) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó alrend.

A Ruminantiamorpha nevű klád egyetlen alrendje.

Leírásuk

Jellemző táplálkozási módjuk, amiről a taxon a nevét kapta, a kérődzés. Ennek során az állatok a tápanyagok elfogyasztása után az élelmet visszaöklendezik (visszakérődzik), majd újra elfogyasztják. Így az eledelt tehát kétszer rágják meg.

E táplálkozási mód során a bélcsatorna átváltozott. A gyomor rendesen négy részből áll, azaz összetett. A nyelőcső után a bendő (rumen) található, utána következik a recésgyomor (reticulum). A harmadik rész a leveles- vagy százrétű gyomor (omasus). Végül az igazi, oltógyomor (abomasus).

Elnevezéseik

A kérődzők többségének hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén (még nem ellett egyedek esetében szarvasféléknél régiesen ünő, a szarvasmarhánál pedig üsző) és borjú szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a tülkösszarvúak és a szarvasfélék egyes fajai. A kecskeformáknál a bak, nőstény és gida (lásd: kecskék, havasi kecske, zerge, vadkecske), illetve a kos, nőstény és bárány (régiesen olykor jerke) nevek használatosak (vadjuhok és juh, féljuhok, sörényes juh). Az őzek hímje a bak, nősténye a suta és a fiatal egyedeinek neve a gida.

Rendszerezés

Az alrend számos családjából ma már csak az alábbi 6 tartalmaz élő fajokat:

kancsilfélék (Tragulidae) H. Milne-Edwards, 1864
tülkösszarvúak (Bovidae) J. E. Gray, 1821
szarvasfélék (Cervidae) Goldfuss, 1820
pézsmaszarvasfélék (Moschidae) J. E. Gray, 1821
villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) J. E. Gray, 1866
zsiráffélék (Giraffidae) J. E. Gray, 1821

Források

Brehm: Az állatok világa

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap