Vadkecske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vadkecske
Krétai bezoárkecske (Capra aegagrus cretica))
Krétai bezoárkecske (Capra aegagrus cretica))
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nem: Capra
Faj: C. aegagrus
Tudományos név
Capra aegagrus
Linnaeus, 1758
Alfajok

---

Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vadkecske témájú kategóriát.

A vadkecske (Capra aegagrus) a tülkösszarvúak családjába és a kecskeformák alcsaládjába tartozó Capra nem egyik faja. Párosujjú patás, kérődző emlősállat. A vadkecskének öt vadon élő alfaja ismert, ezek közül legelterjedtebb a bezoárkecske (Capra aegagrus aegagrus). A vadkecske háziasított alfaja a házikecske (Capra aegagrus hircus), amelynek valószínűleg a bezoárkecske volt az őse.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vadkecske fej-törzs-hossza 120-160 centiméter, marmagassága 70-100 centiméter és testtömege a baknak 35-40 kilogramm, míg a nősténynek 25-35 kilogramm. A bak teste zömök, lába erős, patája széles, és súlya többnyire meghaladja a nőstényét. Orra, szakálla és nyaka elülső része általában sötétbarna, míg hátának színe a barnától a szürkéig terjedhet. Gyűrűzött szarva sarló formájú és akár 140 centiméteresre is megnőhet. A nőstény kisebb, mint a bak, szőre rendszerint sárgásbarna árnyalatú. Szarva sokkal rövidebb és kevésbé görbült. A bakot és a nöstényt egyaránt vastag piheszőrzet védi a hideg ellen.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vadkecske alfajainál a szín, a mintázat és a szarv alakja igen változó. Az eltérő alfajok a nagy területi elterjedtség, valamint a hegyi életmód miatti elszigetelődés következtében alakultak ki. A bezoárkecskék elterjedési területe Törökországtól az egész Közel-Keleten át északra a Kaukázusig és keletre Pakisztánig terjed. Európában élő alfaja a Kréta szigetén található krétai bezoárkecske, amely az első háziasított kecskék kb. 8 000 ezer éve visszavadult utódja.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 2-5 éves korban érik el. A párzási időszak ősszel van. A vemhességi időszak 150-160 napig tart. A nőstény egy vagy két gidát ellik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]