Krétai bezoárkecske

Krétai bezoárkecske
	Bak és nősténye
	Természetvédelmi státusz
	Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Kecskeformák (Caprinae);
Nemzetség:	Caprini;
Nem:	Kőszáli kecskék (Capra);
Faj:	C. aegagrus;
Alfaj:	C. a. creticus;
Tudományos név
	Capra aegagrus creticus; (Schinz, 1838)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Krétai bezoárkecske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Krétai bezoárkecske témájú médiaállományokat és Krétai bezoárkecske témájú kategóriát.

A krétai bezoárkecske vagy kri-kri (Capra aegagrus creticus vagy Capra aegagrus cretica) a házi kecske (Capra aegagrus hircus) visszavadult változata, amely egykor a keleti Mediterráneum több szigetén is előfordult, de ma már csak Krétán, valamint három hozzá közeli apró szigeten (Dou, Thodorou és Agii Pantes) honos.

Előfordulása[szerkesztés]

A molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a krétai bezoárkecske ie. 7500-8000 körül vált el az akkor nemrég háziasított házi kecskétől, feltehetőleg a minósziak vagy elődeik vitték be Krétára, ahol elvadult és új „alfajt” alkotott. Tudományos jelentőségét is az adja többek között, hogy a kecske háziasításának egy ma is megfigyelhető, korai szakaszát reprezentálja. Elterjedési területe régen több égei-tengeri szigetre is kiterjedt, de az 1960-as évekre már csak Kréta nehezen megközelíthető, hegyvidéki délnyugati részén maradt kb. 200 példánya. A második világháború idején a német megszállás ellen harcoló, hegyekbe húzódott ellenállóknak a fő húsforrását képezték. 1962-ben az alfajt védelem alá helyezték és megmentésére hozták létre a Szamáriai-szurdok Nemzeti Parkot; mára a létszámuk 2000 fölé emelkedett.

A bezoárkecske több ókori falfestményen is megjelenik, egyes történészek szerint külön kultusza is kialakult. Mára, mint Krétára jellemző endemikus állat, a sziget egyik jelképévé vált.

Megjelenése[szerkesztés]

A krétai bezoárkecske marmagassága körülbelül 80 cm, testhossza 1,2-1,6 m, testtömege 15-40 kg közötti. Szőrzete világosbarna, homloka sötétbarna, gerincén és lábain ugyanilyen színű sáv húzódik. Szarvai a bak esetében viszonylag nagyok, hátrafelé ívelőek. Többnyire óvatos, visszahúzódó életmódot folytat, de a nagy turistaforgalmú Szamáriai-szurdokban néhány példánya hozzászokott az ember közelségéhez.

Források[szerkesztés]

Bar-Gal, G. K. et al. (2002): Genetic evidence for the origin of the agrimi goat (Capra aegagrus cretica). Journal of Zoology 256:369-377. DOI:10.1017/S0952836902000407
Manceau, V. et al. (1999): Systematics of the genus Capra inferred from mitochondrial DNA sequence data. Molecular Phylogenetics and Evolution 13:504-510

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кри-кри című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kri-kri című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Bezoárkecske a Szamáriai-szurdokban (YouTube)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap