Krétai bezoárkecske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Krétai bezoárkecske
Bak és nősténye
Bak és nősténye
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Kőszáli kecskék (Capra)
Faj: C. aegagrus
Alfaj: C. a. creticus
Tudományos név
Capra aegagrus creticus
(Schinz, 1838)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Krétai bezoárkecske témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Krétai bezoárkecske témájú médiaállományokat és Krétai bezoárkecske témájú kategóriát.

A krétai bezoárkecske vagy kri-kri (Capra aegagrus creticus vagy Capra aegagrus cretica) a házikecske (Capra aegagrus hircus) visszavadult változata, amely egykor a keleti Mediterráneum több szigetén is előfordult, de ma már csak Krétán, valamint három hozzá közeli apró szigeten (Dou, Thodorou és Agii Pantes) honos.

Előfordulása[szerkesztés]

A molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a krétai bezoárkecske ie. 7500-8000 körül vált el az akkor nemrég háziasított házikecskétől, feltehetőleg a minósziak vagy elődeik vitték be Krétára, ahol elvadult és új „alfajt” alkotott. Tudományos jelentőségét is az adja többek között, hogy a kecske háziasításának egy ma is megfigyelhető, korai szakaszát reprezentálja. Elterjedési területe régen több égei-tengeri szigetre is kiterjedt, de az 1960-as évekre már csak Kréta nehezen megközelíthető, hegyvidéki délnyugati részén maradt kb. 200 példánya. A második világháború idején a német megszállás ellen harcoló, hegyekbe húzódott ellenállóknak a fő húsforrását képezték. 1962-ben az alfajt védelem alá helyezték és megmentésére hozták létre a Szamáriai-szurdok Nemzeti Parkot; mára a létszámuk 2000 fölé emelkedett.

A bezoárkecske több ókori falfestményen is megjelenik, egyes történészek szerint külön kultusza is kialakult. Mára, mint Krétára jellemző endemikus állat, a sziget egyik jelképévé vált.

Megjelenése[szerkesztés]

A krétai bezoárkecske marmagassága körülbelül 80 cm, testhossza 1,2-1,6 m, testtömege 15-40 kg közötti. Szőrzete világosbarna, homloka sötétbarna, gerincén és lábain ugyanilyen színű sáv húzódik. Szarvai a bak esetében viszonylag nagyok, hátrafelé ívelőek. Többnyire óvatos, visszahúzódó életmódot folytat, de a nagy turistaforgalmú Szamáriai-szurdokban néhány példánya hozzászokott az ember közelségéhez.

Források[szerkesztés]

  • Bar-Gal, G. K. et al. (2002): Genetic evidence for the origin of the agrimi goat (Capra aegagrus cretica). Journal of Zoology 256:369-377. DOI:10.1017/S0952836902000407
  • Manceau, V. et al. (1999): Systematics of the genus Capra inferred from mitochondrial DNA sequence data. Molecular Phylogenetics and Evolution 13:504-510

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кри-кри című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kri-kri című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]