Kékes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kékes tető szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Kékes
Kekesteto1.JPG
Magasság1014/1015 m
Hely Parád/Gyöngyös,
Heves megye,  Magyarország
Hegység Mátra
Relatív magasság774 m
Elhelyezkedése
Kékes (Magyarország)
Kékes
Kékes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 21″, k. h. 20° 00′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 21″, k. h. 20° 00′ 29″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kékes témájú médiaállományokat.

A Kékes[1] Magyarország legmagasabb hegye. Az Északi-középhegységben, a Mátrában található. 1014,[2] más mérések alapján 1015 méter magas. Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ez azonban helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve,[1] amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Maga a hegy Parád és Gyöngyös közigazgatási területén található.

Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál.

Domborzat[szerkesztés]

A Kékes Északi-középhegységben, a Mátrában található.

Az 1014[2], más mérések alapján 1015 méteres magasságával Magyarország legmagasabb hegye. Relatív magassága 774 méter. Szülőcsúcsától, az 1044 méter magas Javoriétől egy körülbelül 240 méter magasságban fekvő nyereg választja el Ajnácskő vasútállomása környékén.[2]

Éghajlat[szerkesztés]

A Kékes az Alacsony-Tátrából (a leghátsó hegysor legmagasabb kiemelkedése)

A napsütéses órák száma jóval az országos átlag feletti,[3] meghaladja az évi kétezret; különösen magas a napsütéses órák száma szeptemberoktóberben és januártól március végéig.[4] 2011-ben itt mérték az országban a legkevesebb napsütéses órát: ebben az évben mindössze 2198 napsütéses óra volt Kékestetőn.[5]

A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a 26 °C-ot, míg télen nem süllyed −15 °C alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A légnyomás a magyarországi átlaghoz képest 10%-kal alacsonyabb, szintje kiegyenlített. A levegő por- és pollenszegény, a házi poratka ezen a magasságon már nem él meg.[4] A ködös napok száma 1970-ben 221 volt.[3]

Legnagyobb napi csapadékmennyiséget 1958. június 1112-én mérték, 228 mm-t.[3]

19431944-ben 154 napon át borította .[3] 2013. március 30-án itt mérték az év legvastagabb hótakaróját: a hó vastagsága ekkor 106 cm volt.[6]

A Vass József-menedékház

Történelem[szerkesztés]

A Kékest említi az 1897-ben megjelent Mátrai kalauz. Ekkor a Mátra Egylet (a Magyar Turista Egyesület mátrai osztálya) által 1888-ban keményfából épített, 20 m magas Vass-kilátó állt a tetőn, mely Vass József népjóléti miniszterről kapta nevét. Az 1926-ban menedékkunyhóval kibővített torony azonban 1938-ra veszélyessé vált, ezért bezárták, és a második világháború alatt le is bontották.[7] 1933-ra épült fel a kékestetői gyógyszálló, és a beruházás részeként a Mátraházáról a Kékesre vezető 5 km-es út.[8][4] Az 1920-as és 1930-as években indult be a sísport is: a déli lesiklópályát 19331934-ben, az északit 19341937-ben alakította ki a Mátra Egylet, illetve a Magyar Sí Szövetség. Az első sífelvonót az 1950-es évek közepén építette ki a Honvéd síszakosztálya.[7]

A gyógyszállót az 1950-es években államosították és szanatóriummá alakították.[8] Az 1960-as évek elején sem volt még működő kilátó, csak a Távközlési Kutató Intézet nyolcemeletes tornyából lehetett körbetekinteni, külön engedély birtokában.[3] Az 1958-ban épült antennatorony kiváltására 1981-ben készült el a jelenleg is álló Kékestetői tévétorony.[9]

Útszelvény Parád felől

Közlekedés[szerkesztés]

A csúcsra az 1978-ban kiépített műút vezet fel. A vonalvezetése, meredeksége miatt telente sokszor balesetveszélyes, ezért havas időben gyakran lezárják a személygépkocsik elől.

Gyógyhely[szerkesztés]

A Kékes klimatikus viszonyai gyógyító hatással vannak az asztmatikus betegségekre, idegkimerültségre.[3] Emiatt települt ide a csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége. A kékestetői gyógyszálló, mely ekkor a legmodernebbnek számított az országban, 1933-ban épült fel egy 30 hektáros területen, Csonka László (az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa[4]) beruházásában és Miskolczy László tervei alapján. Az 1950-es években állami tulajdonba és a mátraházai egységgel közös kezelésbe kerültek, szanatóriumi funkciót kapva.[8]

A hegycsúcsot jelölő kő

Turizmus[szerkesztés]

A csúcson 1985. augusztus 20. óta egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot.[2][3]

Kékestetőn 1958-ban épült fel az első antennatorony, ez azonban később elavulttá vált, ezért 1981-ben felépült a ma is működő Kékestetői tévétorony és kiszolgáló épülete. A 180 m magas torony egyik szintjén zárt körpresszó működik, felette, 45 m magasan[3] nyitott kilátószinttel.

A Kékest érinti az Országos Kéktúra 21-es számú szakasza. Pecsételőhelye a szanatórium portáján található.

A csúcs

Sport[szerkesztés]

Síközpont[szerkesztés]

Kékestetőn két fő lesiklópálya található: a meredekebb északi (600 m hossz, 180 m szintkülönbség) és a lankásabb déli (1800 m hossz, 230 m szintkülönbség).[10] Utóbbi Magyarország leghosszabb sípályája. Az északi pálya és a délinek a 700 m-es felső szakasza mentén sífelvonók működnek, a déli pálya teljes hosszán végigsíelők síautóbusszal juthatnak vissza a csúcsra. A 2016–2017-es szezonban 66 napon át tartott nyitva a pálya.[10]

Kerékpárversenyek[szerkesztés]

A magyar országúti kerékpáros körverseny, a Tour de Hongrie első kategóriás és egyben legnehezebb emelkedője a Kékesre vezet. 2001-től szinte minden évben itt rendezik a hegyi befutóval végződő, legnehezebb szakaszt, ahol a versenyzőknek a hegy aljától a csúcsig kb. 800 m szintkülönbséget kell leküzdeniük. 2004-től a versenyhez kapcsolódóan „Kékesre fel!” néven amatőrversenyt is szerveznek, ahol bárki próbára teheti magát a Gyöngyös – Kékestető szakaszon. A Tour de Hongrie kékestetői szakaszainak nyertesei:

2001 Tiszaújváros-Kékestető 174 km Mikos Rnyakovics jugoszláv Spartak Subotica
2002 nem rendeztek szakaszt Kékestetőn
2003 Miskolc-Kékestető 127 km Natija Kvasina horvát Kamen
2003 Mátraháza-Kékestető 3,4 km Lengyel Tamás magyar FTC
2004 Mezőkövesd-Kékestető 148 km Anatolij Varvaruk ukrán Camen
2005 Mezőkövesd-Kékestető 93 km Glen Chadwick ausztrál Cyclingnews
2005 Mátraháza-Kékestető 3,8 km Lengyel Tamás magyar P-Nívó

(2003-ban és 2005-ben két szakaszt is rendeztek Kékestetőn, mindkettőt egy napon. A második, rövid szakasz egyenkénti indítású hegyi időfutamként került megrendezésre.)

A Criterium Tour kékestetői szakaszának nyertesei:

2006 Gyöngyös-Kékestető 18 km Hřebik Martin cseh Sparta Praha 38:12

A Kékesre fel! amatőr verseny győztesei és idejük:

2004 Gyöngyös-Kékestető 18 km Cziráki István 33:30
2005 Gyöngyös-Kékestető 18 km Szőke Gábor 39:38

A Velo.hu Kékesi Csúcstámadás amatőr verseny győztesei és idejük:

2009 Gyöngyös-Kékestető 18 km Csortos Imre 40:15
2010 Gyöngyös-Kékestető 18 km Dancs Márton 42:43

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Piszkés-tető, Misina tető (magyar nyelven). e-nyelv.hu, 2009. augusztus 30. (Hozzáférés: 2017. november 4.)
  2. ^ a b c d Kékes, Hungary (angol nyelven). peakbagger.com, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
  3. ^ a b c d e f g h Kékestető (magyar nyelven). matrainfo.hu, 2017. október 16. (Hozzáférés: 2017. november 6.)
  4. ^ a b c d Szanatórium (magyar nyelven). Mátra információs oldal. Mátrahegy Bt.. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  5. Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  6. Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  7. ^ a b Turizmus története (magyar nyelven). matrainfo.hu, 2017. október 16. (Hozzáférés: 2017. november 6.)
  8. ^ a b c Történet (magyar nyelven). Mátrai Gyógyintézet, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 5.)
  9. Szolgáltatások (magyar nyelven). 1014 Kékestető, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  10. ^ a b Síelés (magyar nyelven). 1014 Kékestető, 2017. (Hozzáférés: 2017. november 7.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]