Ugrás a tartalomhoz

John Rawls

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Rawls
Született1921. február 21.[1][2][3][4][5]
Baltimore[6][7][8]
Elhunyt2002. november 24. (81 évesen)[1][9][2][3][4]
Lexington[10]
Állampolgárságaamerikai[11]
HázastársaMargaret Warfield Fox (1949. június – )[12]
GyermekeiAnne Warfield Rawls
Foglalkozása
  • filozófus
  • neveléstudós
  • egyetemi oktató
  • politikus
Iskolái
Kitüntetései
  • Fulbright Program (1952–1953)[13]
  • Spitz Prize
  • Guggenheim-ösztöndíj (1964)[14]
  • Ralph Waldo Emerson Award (A Theory of Justice, 1972)[15]
  • National Humanities Medal (1999)[15]
  • Rolf Schock Prize in Logic and Philosophy (1999)[15]
SírhelyeMount Auburn Cemetery[16]
A Wikimédia Commons tartalmaz John Rawls témájú médiaállományokat.

John Borden Rawls (Baltimore, Maryland, 1921. február 21.Lexington, Massachusetts, 2002. november 24.) amerikai filozófus, a Harvard Egyetem politikai filozófiával, államelmélettel foglalkozó professzora, az Igazságosság elmélete (1971), a Politikai liberalizmus és A méltányosságként felfogott igazságosság című művek alkotója.

Széles körben ismert mint a 20. század egyik legkiemelkedőbb politikafilozófiai gondolkodója, s gyakran úgy említik, mint a liberalizmus John Stuart Mill óta született legnagyobb hatású támogatóját.

A filozófia és logika terén végzett munkásságáért Rolf Schock-díjjal jutalmazták, 1999-ben pedig National Humanities Medallal tüntette ki az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke, Bill Clinton, elismerve, hogy Rawls gondolatai „amerikaiak egész generációja számára segített visszanyerni a demokráciába vetett bizalmat.”

Életpályája

[szerkesztés]

John Rawls 1921. február 21-én született Baltimore-ban, Maryland államban William Lee Rawls és Anna Abell Stumpf második gyermekeként. Tanulmányait Baltimore-ban kezdte, aztán Connecticutban folytatta. Felsőfokú tanulmányait 1939-ben kezdte meg a Princetoni Egyetemen, s ekkor bontakozott ki a filozófia iránti érdeklődése is. 1943-ban megszerezte BA diplomáját, és nem sokkal ezután belépett az amerikai hadseregbe.

A második világháború alatt a csendes-óceáni térségben szolgált, beutazta Új-Guineát, a Fülöp-szigeteket és Japánt. Szemtanúja volt a Hirosima lebombázását követő pusztításnak, ezután visszautasította a felkínált tiszti rangot és otthagyta a hadsereget.

1946-ban visszatért Princetonba, hogy a morálfilozófia területén később doktori címet szerezzen. 1949-ben feleségül vette Margaret Foxot, a Brown Egyetem hallgatóját. 1952-ig a princetoni egyetem tanára volt, majd az Oxford Egyetem ösztöndíjasa. Itt ismerkedett meg Isaiah Berlin liberális politikai nézeteivel, és különösen nagy hatással voltak rá H.L. A. Hart jogtudós elméletei. Amerikába visszatérve a Cornell Egyetem professzoraként működött. 1964-ben a Harvardról kapott meghívást, ahol a közel 40 évet átívelő tanári pályafutása során a kortárs etika és politikai filozófia vezető személyiségei, köztük Thomas Nagel, David Lyons, Thomas Hill, Christine Korsgaard és Barbara Herman voltak a tanítványai. 1995-ben egy szélütést követően nem tudta folytatni munkáját.

2002 novemberében bekövetkező halálát megelőzően még befejezte a The Law of Peoples című utolsó művét, mely a nemzetközi igazságosságról alkotott nézeteinek legteljesebb foglalata.

Jelentősége

[szerkesztés]

Rawlst a liberális politikai filozófia területén végzett munkássága tette igazán ismertté. Sok filozófus ma is úgy véli, hogy Rawls fontos és hosszú távú hatással volt a politikai filozófia kortárs irányzatainak alakulására. Általánosan elfogadott, hogy Az igazságosság elméletének 1971-es publikálása a politikai filozófia akadémikus tanulmányozásának újjászületését jelentette. Rawlsnak ez a tudományok határain átívelő műve egyszerre tarthatott igényt a közgazdászok, a jogászok, a politológusok, a szociológusok és a teológusok figyelmére. Nézetei ma is sokszor visszaköszönnek az Egyesült Államok bíróságainak eljárásaiban és az amerikai, illetve angolszász gyakorló politikusok nyilatkozataiban.

Művei

[szerkesztés]

Az igazságosság elmélete

[szerkesztés]

Ebben a művében Rawls kísérletet tesz a disztributív (elosztási) igazságosság problémájának megoldására a politikai filozófia egy központi fogalmának, a társadalmi szerződés jelentőségének újraértelmezésével. Az ebből születő elmélet a „méltányosságként felfogott igazságosság” téziseként ismert, melyből Rawls az igazságosság két elvét – a szabadságot és a megkülönböztetést – vezeti le.

Rawls elsődleges célja, hogy megoldást találjon a politikai kötelességek problémájára, más szóval, megpróbálja kifejteni, hogyan és milyen körülmények között kötelesek engedelmeskedni az állampolgárok a kormányzat által alkotott törvényeknek.

Művei, magyarul

[szerkesztés]
  • A Theory of Justice Cambridge, Massachusetts, 1971, ill. átdolgozott kiadás: 1999
  • Justice as Fairness: Political not Metaphysical
    • Az igazságosság elmélete; fordította, mutatót és utószót írta: Krokovay Zsolt; Osiris, Budapest, 1997 (Osiris könyvtár. Politikai gondolkodók)
  • Political Liberalism, New York, 1993
  • The Law of Peoples: with "The Idea of Public Reason Revisited.” Cambridge, Massachusetts 1993
    • A népek joga. Visszatérés a közös gondolkodás eszméjéhez; fordította, jegyzetek, mutatót és utószót írta: Krokovay Zsolt; L'Harmattan, Budapest, 2008 (Oxfordi tanulmányok a filozófia köréből)
  • Lectures on the History of Moral Philosophy, Cambridge, Massachusetts 2000
  • Justice as Fairness: A Restatement. Cambridge, Massachusetts, 2001

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b John Rawls (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Brockhaus Enzyklopädie (német nyelven). Brockhaus. F.A. Brockhaus, 1796 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. 118598678
  7. rawls-john
  8. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online
  9. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  10. John Rawls, Theorist on Justice, Is Dead at 82 (angol nyelven). The New York Times. The New York Times Company, 2002. november 26.
  11. The Best of All Possible Worlds (angol nyelven), 2012. július 1. (Hozzáférés: 2021. március 13.)
  12. JSTOR. JSTOR
  13. 3, 10.4324/9780203086605, 978-0-415-30108-4
  14. john-rawls
  15. a b c 4, 10.4324/9780203086605, 978-0-415-30108-4
  16. Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a John Rawls című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]