Jezero (Bihács)
| Jezero | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 436 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 219 m |
| Terület | 20,29 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 48′ 20″, k. h. 15° 52′ 25″44.805556°N 15.873611°EKoordináták: é. sz. 44° 48′ 20″, k. h. 15° 52′ 25″44.805556°N 15.873611°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jezero témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jezero falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése
[szerkesztés]Bihács központjától légvonalban és közúton 10 km-re északkeletre, a Grmuš-Srbljani fennsíkon, az Una jobb partja közelében fekszik. Nevét a központjában található tóról kapta.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[1] |
Népesség 2013[1] |
|---|---|---|
| Szerb | 2 | 1 |
| Bosnyák | 560 | 433 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 6 | 2 |
| Összesen | 568 | 436 |
Története
[szerkesztés]A falu területe már a középkorban is lakott volt, ennek a településnek a temploma valószínűleg a mai falutól délre fekvő mezőn állt.
Az itteni muszlimokat Oszmán Birodalom uralma alatt, közvetlenül Bihács elfoglalása után említik először, a helyi mecset pedig 1677-ben épült, közvetlenül a tó mellett. Az 1895-ös népszámlálás és egyházi épületek összeírása szerint a jezerói gyülekezetnek akkor egy mecsetje és három általános iskolája volt. A jezerói mecset tulajdonjogát 1912-ben jegyezték be. A régebbi gyülekezeti tagok egy valószínűleg 1895-ből származó fából készült mecsetet emlegetnek, amely egészen 1940-ig működött, amikor az új, kőből épült dzsámi építése befejeződött. A Jugoszlávia elleni agresszió során a régi mecsetet és a gyülekezet infrastruktúráját lebontották, az embereket pedig kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat. A háború után az emberek visszatértek otthonukba, és mindenekelőtt a muszlim gyülekezet házában iskolát létesítettek, amely egyben mecsetként is szolgált. Időközben egy másik helyen megkezdődött az új mecset építése, a régi mecsetnél lényegesen nagyobb méretekkel. A mecset alapját 1997-ben tették le és 2006-ban ünnepélyesen nyitották meg. A régi mecsetet 2009-ben újították fel és nyitották meg, és a háború 371 muszlim mártírjának és 12 polgári áldozatának nevét és vezetéknevét, születési évét, halálozási évét, származási helyét tartalmazó központi vértanús emlékművé alakították át.[2]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A település mecsetét 1997 és 2006 között építették.
- A régi mecsetet a helyi muszlim mártírok emlékhelyévé alakították át, melyet 2009-ben avattak fel.
- A falutól délre fekvő mezőn, egy 13x10 méteres területen talált építési törmeléket Václav Radímsky 1893-ban késő középkori templom maradványaként azonosította.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ Džemat Jezero stoji na bedemu odbrane Bihaća (bosnyák nyelven). preporod.info . (Hozzáférés: 2023. december 23.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 11.)
További információk
[szerkesztés]
