Ugrás a tartalomhoz

Japán Űrügynökség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
JAXA

Mottó„One JAXA”
Alapítva2003. október 1.
Típusűrügynökség
Tevékenységűrkutatás
SzékhelyJapán Csófu, Tokió
NyelvekJapán
VezetőNaoki Okumura
KöltségvetésNövekedés 184,6 milliárd jen (2019)[1]
Dolgozók száma1526 (2018)[1]

JAXA (Japán)
JAXA
JAXA
Pozíció Japán térképén
é. sz. 35° 40′ 43″, k. h. 139° 33′ 31″35.678694°N 139.558722°EKoordináták: é. sz. 35° 40′ 43″, k. h. 139° 33′ 31″35.678694°N 139.558722°E
A JAXA weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz JAXA témájú médiaállományokat.

A Japán Űrügynökség vagy más néven JAXA (japánul: 宇宙航空研究開発機構', angolul: Japan Aerospace Exploration Agency) Japán kormányzati űrkutatási és fejlesztési ügynöksége, mely 2003-ban több szervezet összeolvadásából jött létre.

A MEXT (Ministry of Education, Culture, Sports, Science and Technology) felügyelete alatt 2003. október 1-jén hozták létre a három korábbi űrtevékenységet folytató japán szervezet, a NASDA (National Space Development Agency), az ISAS (Institute of Space and Astronautical Science) és a NAL (National Aerospace Laboratory) egyesítésével a JAXA (Japanese Aerospace Exploration Agency) japán nemzeti űrügynökséget. Egy kézben fogja össze az űrkutatással kapcsolatos alapkutatásokat, fejlesztéseket és a tudományos eredmények hasznosításával kapcsolatos feladatokat. A három önálló űrügynökség takarékossági célokból egyesült.[2]

Japánnak jelentős tervei vannak az űrkutatásban, például egy holdbázis létesítése 2030 körül. A JAXA a bolygók és a világűr kutatásán, repülőgépek, rakéták és műholdak fejlesztésén dolgozik. A vállalat kifejlesztette és a Nemzetközi Űrállomás-ra telepítésre került a Japanese Experiment Module (JEM) tároló/kutató modul.

Története

[szerkesztés]

Japán 1970-ben a Szovjetuniót, Amerikát, és Franciaországot követve negyedikként vált saját hordozórakétával is rendelkező űrhatalommá. Az űrkutatást részben önállóan, részben Amerikával együttműködve végzik.

Alapító szervezetek

[szerkesztés]

A korai japán kutatórakéta és műhold programot a Tokiói Városi Egyetem hajtotta végre. Az egyetem 1964-ben megalakította az ISAS-t, az Intézet 1981-ben vált független szervezetté. Kezdetben az űrkutatási program léggömbök, kutatórakéták és mesterséges holdak segítségével folyt. Az ISAS hatáskörébe tartozott a mesterséges holdak tervezése és konstrukciója, aerodinamikai, űrelektronikai és hajtóanyag vizsgálatok. Megépítette a Lambda, a Mu és az M-5 hordozórakétákat, valamint a japán kutatóműholdak és űrszondák nagy részét.

1964-ben alapították NSDC (National Space Development Center) néven, amelyet 1969-ben változtattak meg. A NASDA tervezte/építette az N–I, H–I, H–II és H–IIA rakétákat, valamint a gyakorlati célú műholdakat mint az Kiku (ETS), a Himawari (GMS) vagy a Midori (ADEOS).

A harmadik ügynökség a NAL, amely űrrepülőgép tervezésében vett részt.

Japán Meteorológiai Szolgálat

[szerkesztés]

Önálló meteorológiai rakétaprogramot hajt végre a Japán Meteorológiai Szolgálat.

Nemzetközi partnerség

[szerkesztés]

2013-ig 12 japán űrhajós járt a világűrben. A NASA és az Orosz Szövetségi Űrügynökség közötti megállapodások alapján az amerikai űrrepülőgépen és a Szojuz űrhajón teljesítettek szolgálatot.

Rakétakilövőállomások

[szerkesztés]
  1. Kagosimai ISAS űrközpont a legjelentősebb, három kilövőhellyel rendelkezik, a megfelelő technikai háttérrel (indítás, követés, megfigyelés, háttér épületek a szükséges kísérleti, ellenőrző feladatok ellátására). Egy a Kappa (K), egy a Lambda, és egy a Mu hordozórakéták részére. A Kyushu sziget délkeleti részén fekvő telep, amelyet 1970 óta használnak folyékony üzemanyagú hordozórakéták és űrszondák felbocsátására. 1970. február 11-én volt az első sikeres indítás. 1995. december 31-ig 22 eredményes indítást hajtottak végre.
  2. Tanegasimai NASDA űrközpont. (Osaki), 1975. szeptember 9-én történt az első sikeres indítás. 1995. december 31-ig 28 eredményes indítást hajtottak végre.
  3. Syowai, a Sarkvidéki Kutatások Nemzeti Intézetének állomása,
  4. Ryori, a Japán Meteorológiai Szolgálat állomása,

Űrkutatást segítő vállalatok

[szerkesztés]

A földi állomások (követés, jelfeldolgozás, irányítás) berendezéseit a Nippon Electric Company, (NEC) a Mitsubishi Electric Corporation és a Toshiba Corporation gyárakban készítik. A Tokyo Aircraft Instrument Corporation, a Sumitomo Precision Products Corporation és a Hokushin Electric Works gyárak nagypontosságú elektronikai berendezéseket készítenek.

Programok

[szerkesztés]

A JAXA legfontosabb kutatóprogramjai (zárójelben az indítás éve):

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Toukaku Josio: JAXA Space Science Program and International Collaboration. www.essc.esf.org. (angolul) Japán Űrügynökség és ISAS (2019) 4. o. (Hozzáférés: 2019. október 19.) (PDF) arch
  2. Megalakult a JAXA, a Japán Űrkutatási Hivatal

Források

[szerkesztés]
  • JAXA. spacefacts.de. [2006. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 29.)