Jászberényi út
| Jászberényi út | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest X. kerülete |
| Névadó | Jászberény |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Jászberényi út
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 23″, k. h. 19° 09′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 23″, k. h. 19° 09′ 39″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jászberényi út témájú médiaállományokat. | |
A Jászberényi út Budapest X. kerületében található, az Élessarkot köti össze a Pesti úttal.
Leírása[szerkesztés]
Az utat a 19. század első felében németesen Jászberényi Strasse néven említik. 1874-től egy éven át Jászberényi út, majd már 1875-től Külső Jászberényi út. 1942-től ismét Jászberényi út.[1]
Az út az Élessaroknál / Dreher Antal útnál kezdődik, bizonyos értelemben a Kőrösi Csoma Sándor út folytatásának is tekinthető. Nem sokkal ezt követően ágazik ki belőle ék-szerűen a Maglódi út. Ezen az első szakaszon van villamosközlekedés is, a Maglódi úti elágazásnál ugyanis a 28-as, a 28A és a 37-es villamosok elkanyarodnak.
A meglehetően hosszú Jászberényi út végighalad Felsőrákos, Kőbánya-Kertváros, és Téglagyárdülő egy részén, majd Kőbánya keleti határán Pesti úttá válik.
A terület iparvidéken halad át, az utat számos gyár környékezi. Ezek közül az első (és talán legismertebb) a régi Első Magyar Részvénysörfőzde[2] (Jászberényi út 7-11.), amely ma a Dreher Sörgyárak része. (A régi Dreher Sörgyár nem ez volt, az beljebb a Halom utca – Ihász utca – Előd utca által határolt területen feküdt.)[2] A gyár Kőbánya felső vasútállomás felől iparvágány kapcsolattal rendelkezett.[3]
Másik iparvágány vezetett az út túlsó oldalán elhelyezkedő KIPSZER Építési Rt. (Jászberényi út 24-36.), és a szomszédos ÉPTEK üzem területére.[3]
A Jászberényi út mellett található Rákos vasútállomás. Innen az előzőektől független vontatóvágány („Téglagyári vontató”) és iparvágányhálózat indult ki, ez vezetett a nagy hírű Magyar Wolframlámpagyár, később nevén Orion Villamossági Rt. (Jászberényi út 29.) területére.[3] Ehhez a hálózathoz kapcsolódott a Zalakerámia gyárterülete, és a Rákos vasútállomás mellett fekvő Vasútvill Kft. üzemi része is.[3]
Képtár[szerkesztés]
-
Első Magyar Részvénysörfőzde (1928-as ábrázolás) -
Első Magyar Részvénysörfőzde -
Szolgálati lakóépület az Első Magyar Részvénysörfőzde területén -
Szolgálati lakóépület az Első Magyar Részvénysörfőzde területén -
KIPSZER és ÉPTEK gyártelepre vezető használaton kívüli iparvágány -
Orion gyár -
Rákos vasútállomás állomásépület -
Vontatóvágány Rákos vasútállomásról -
Régi MÁV-típusépület Rákos vasútállomás mellett (Jászberényi úti oldal)
.jpg)
Jegyzetek[szerkesztés]
Forrás[szerkesztés]
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
- Fejes Balázs: Kőbányai iparvágányok 1. Jászberényi út – Tárna utca – Gránátos utca – Maglódi út (villamosok.hu)
- Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, K.u.K. Kiadó, Budapest, 2018
Egyéb irodalom[szerkesztés]
- Kőbányai utcák, utak, terek parkok története, Budapest Főváros X. kerületi Tanácsa V. B., Budapest, 1985, ISBN 963/-03-1945-4