Maglódi út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maglódi út
A Maglódi úti vontatóvágány északi vége
A Maglódi úti vontatóvágány északi vége
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest X. kerülete
NévadóMaglód
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Maglódi út (Budapest)
Maglódi út
Maglódi út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 04″, k. h. 19° 09′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 04″, k. h. 19° 09′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Maglódi út témájú médiaállományokat.

A Maglódi út Budapest X. kerületében található, a Jászberényi utat köti össze a Kozma utcával úgy, hogy elválasztja egymástól a kerület Óhegy és Téglagyárdülő területeit. Hossza 3,43 km. Az út végig Kőbányán fut, majd a Kozma utca után az Álmos utcában folytatódik.

Leírása[szerkesztés]

A Maglódi út a Jászberényi útból (Jászberényi út 15. sz.)[1] indul ki, és egyenes, délkeleti vonalban halad a Kozma utca vonaláig. Nevét 1873-ban kapta.[2] Ezt megelőzősen németesen, Magloder Weg néven tartották nyilván, és valóban a Budapest közeli Maglód település felé vezet.[1]

A Jászberényi úttól majdnem végig villamosközlekedés van rajta, a 28-as, a 28A és a 37-es villamosok csak a Sírkert utcánál fordulnak el róla. A Kada utca és a Sírkert utca között jár a 95-ös és a 195-ös autóbusz.

A terület iparvidék, az utat számos gyár veszi körül (ld. a lenti felsorolásban). Ennek érdekében egy hosszú vontatóvágány, és belőle kiágazó iparvágányok is épültek. A vontatóvágány azonban nem a villamosvonalból ágazik ki, csak azzal párhuzamosan halad a Jászberényi úttól a Kocka utca magasságáig. Összeköttetése csak Kőbánya felső vasútállomás felé volt, a villamos vonalat csak kereszteződéssel érintette.[3] (Azaz villamosok nem közlekedhettek rajta.) A vontatóvágány és a villamosvágány kereszteződését 2012-ben építették ki a vonalakból, ezzel az iparvágányok összeköttetése a vasút felé megszűnt.[4]

Korábban a vontatóvágány déli végétől nem sokkal távolabb, az Akna utcánál a villamossínekből ágazott ki egy összekötő vágány egy, Rákos vasútállomástól induló másik iparvágány hálózat felé.[5] Napjainkban ez a kapcsolat már nem létezik, 2000-ben elbontották.[6]

Az út Gitár utca és Kocka utca közötti szakasza minden évben bekerül a hírekbe mint „magyar tenger”. Ugyanis mélyedésben fekszik, és a heves esőzések idején tengelyig ér a víz a járműveknek.[7]

A Maglódi út mellett egyébként egy büntetés-végrehajtási intézet (Venyige utcai börtön), és egy kórház (Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórháza) is működik. A Maglódi út – Újhegyi utca – Börtön utca – 162. utca által határolt területen kisebb lakótelep épült fel 1 emeletes házakból az 1900-as évek elején (Maglódi úti lakótelep).[2][8]

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]

Nevezetes épületek, épületegyüttesek, létesítmények[szerkesztés]

Kép Név Építés ideje Elhelyezkedés Megjegyzés
[1] Dreher Sörgyárak Zrt. területe (Sörgyár 3-as telep)[9] 1-3.
Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium 4/b
[2] Kőbányai Fogadó a Serfőzdéhez 5?-11.
[3] Kőbányai Növényolajgyár[2] (Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat, Cereol Növényipari Rt.)[10] 6.
Maglódi úti elemi iskola (Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola) 18901896 8.
Kőbányai Gesztenye Óvoda 1896 8.
Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola 8.
[4] Sörgyár 7-es telep[9] 13?-15
[5] Polgári Serfőzde Rt. sörgyára[11] (Sörgyár 4-es telep)[9] 17-19. A telek Maglódi út felőli oldalán áll a Maglódi úti Munkavállalói Hotel.
[6] Kőbányai piac (Kőbányai bazár)[12] 20.
Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet 3. sz. objektuma (Venyige utcai börtön) 1970-es évek 24. Az 1970-es években épült volt munkásszálló épületében került kialakításra 1999-ben.
Haggenmacher Sörgyár (1924-től Dreher–Haggenmacher Textilművek, később DÉLKER Kft. telephelye)[9] 1912[13] 25.
Fővárosi Serfőző Rt. (Globus Konzervgyár, Sörgyár 5-ös telep)[9] 1913 47. Építészek: A. Zimmermann (Freiburg)[14], Havel Lipót, Gaál Bertalan.[15]
[7] Ganz Vagon és Gépgyár anyagtelepe[16][17] 1950-es évek 55. Iparvágány kapcsolata volt az Akna utcai hálózat felé.[18]
Fővárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórháza 19301932 89-91. Tervezte: Maróthy Kálmán és Szabolcs Ferenc.

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Egyéb irodalom[szerkesztés]

  • Kőbányai utcák, utak, terek parkok története, Budapest Főváros X. kerületi Tanácsa V. B., Budapest, 1985, ISBN 963/-03-1945-4

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]