Hrabanus Maurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hrabanus Maurus
Hrabanus Maurus átadja a Liber de laudibus Sanctae Crucis könyvét IV. Gergely pápának
Hrabanus Maurus átadja a Liber de laudibus Sanctae Crucis könyvét IV. Gergely pápának
Mainzi érsek
Fuldai bencés apát
Születése

Mainz
Halála
856. február 4.
Mainz
Tisztelete
Tisztelik Római katolikus egyház
Ünnepnapja február 4.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hrabanus Maurus témájú médiaállományokat.

Hrabanus Maurus (vagy Rabanus Maurus) (Mainz, 780 körül – Winkel, 856. február 4.) német bencés szerzetes, apát, mainzi érsek és tudós. A karoling reneszánsz egyik kiemelkedő alakja, I. Lothár római császárnak és feleségének, Tours-i Ermengardenak a tanácsadója volt. Egyházmegyéjében szentként tisztelik.

Élete[szerkesztés]

Előkelő családban született, a fuldai kolostorban tanult, majd Tours-ban Alcuin tanítványa lett, aki a Szentírás mellett bevezette a hét szabad művészetbe is. Két év elteltével visszatért Fuldába, ahol szónoklattant és grammatikát kezdett tanítani. 814-ben szentelték pappá, és a fuldai kolostori iskola élére nevezték ki. A kolostor szigorú apátja folyton dorgálta, mert szerinte a tanulásra szánt időt is imára kellett volna fordítania. Hrabanus ezért Palesztinába utazott, hogy felkeresse a szent helyeket. Visszatért tanítani Fuldába, miután az apátot elmozdította Lothár császár.

822-ben őt választották meg apátnak. S ettől kezdve a kolostori iskola nagyot fejlődött, az akkori Nyugat-Európa intellektuális központja lett. Elsősorban papok és misszionáriusok látogatták, akiknek az volt a feladata, hogy tanítsák a népet. A karoling reneszánsz szellemiségében a világi tudományok és a teológiai gondolkodás szoros kapcsolatban álltak. Hrabanus Maurus ebben a szellemben írta 842 és 847 között a középkor első enciklopédiáját De universo vagy De rerum naturis címmel. Sevillai Szent Izidor nagy hatást gyakorolt Hrabanusra. Írt továbbá pedagógiai értekezést (De institutione clericorum), homéliákat, költeményeket és a Szentíráshoz kapcsolódó kommentárokat. Hippói Szent Ágoston követője volt, és elutasított minden újítást, mert megrontja a szellemet.

842-ben Fulda környékére vonult vissza, de visszahívták Mainz püspöki székébe. A népre is volt gondja, nem csak a klérusra. Amikor 850-ben az egyházmegyét nagy éhínség sújtotta, naponta 300 ember étkezett asztalánál. 856-ban hunyt el. Emléknapja február 4.

Művei[szerkesztés]

  • De institutione clericorum
  • Liber de laudibus Sanctae Crucis
  • De arte grammatica
  • Veni Creator Spiritus egyházi himnusz
  • De rerum naturis/De universo
  • költemények (képversek)

Művei magyar nyelven[szerkesztés]

  • Hrabanus Maurus pünkösdi himnusza Inː Babits Mihályː Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 84–88. o.
  • Himnuszok Inː Sík Sándorː Himnuszok könyve, Szent István Társulat, Budapest, 1943, 213–217. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]