Felsőnyíresd
Felsőnyíresd (Horná Breznica) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Puhói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1388 | ||
Polgármester | Tibor Mičko | ||
Irányítószám | 020 61 (pošta Lednické Rovne) | ||
Körzethívószám | 042 | ||
Forgalmi rendszám | PU | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 505 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 334 m | ||
Terület | 12,28 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 06′ 31″, k. h. 18° 15′ 01″49.108700°N 18.250400°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 31″, k. h. 18° 15′ 01″49.108700°N 18.250400°E | |||
Felsőnyíresd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőnyíresd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőnyíresd (1899-ig Felső-Breznicz, szlovákul Horná Breznica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Puhótól 12 km-re nyugatra, a Zubák-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1388-ban "Breznycze" néven említik először. 1471-ben "Kys Breznycza", 1515-ben "Kys Berzencze", később "Felső Breznicz" néven bukkan fel az írott forrásokban. A lednici váruradalom része volt. 1598-ban 31 háza, 1720-ban 2 malma és 18 azózó háztartása volt. 1784-ben 64 házában 77 családban 430 lakos élt. 1828-ban 56 háza és 580 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint "Breznicz (Felső-), Trencsén vármegyében, Ledniczhez 1 óra: 485 katholikus, 7 zsidó lak. F. u. gr. Erdődy"[2]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. 1918 után lakói főként idénymunkákból éltek, de sokan kivándoroltak a tengerentúlra.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 507, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 453 lakosából 452 szlovák volt.
2011-ben 473 lakosából 456 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.