Hegyközségi tanács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hegyközségi tanács a háromszintű magyar hegyközségi rendszer középső szintje, a borvidékek köztestületi szerveződése. Hegyközségi tanácsot az adott borvidék hegyközségei alkotnak. A hegyközségi tanácsok országos szervezete a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.

A hegyközségi tanácsok feladatairól a hegyközségi törvény rendelkezik [1].

Egy hegyközségi tanács nem csak szigorúan az adott borvidékhez tartozó hegyközségekből állhat, hiszen vannak olyan hegyközségek, amelyek hagyományosan nem sorolódtak borvidékhez. Ilyen esetben a hegyközség a hozzá földrajzilag legközelebb fekvő hegyközségi tanácshoz csatlakozik.

Szervezete[szerkesztés]

A hegyközségi tanács tagjai a hozzá tartozó hegyközségek elnökei, illetve egy-egy küldött. A hegyközségi tanácsok elnököt választanak, a több, mint 15 tagúak pedig igazgatóválasztmányt is.

A tanácsok ülésein a törvény szerint tanácskozási joggal részt vehetnek a helyileg illetékes "földművelésügyi hivatal és állami természetvédelmi hatóság, valamint az Országos Borminősítő Intézet képviselője, továbbá a tanács működési területén lévő szőlészeti, borászati és kertészeti szakoktatási és kutatási intézmények, valamint szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselői".

Feladatai[szerkesztés]

A hegyközségi tanácsok összehangolják és szakmailag felülvizsgálják a hozzájuk tartozó hegyközségek rendtartásait, rendszerezik adatszolgáltatásukat és továbbítja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához, szervezik a gazdasági együttműködést és a piacokhoz jutást, intézik a borvidéki származás- és minőségvédelem ügyeit, részt vesznek a szőlő- és borgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok betartásának ellenőrzésében és ellső fokon eljárnak A különleges minőségű bor származási bizonyítványának kiadásával kapcsolatos ügyekben.

A Hegyközségi Tanácsok[szerkesztés]

A magyar Hegyközségi Tanácsok a következők:

Külső hivatkozás[szerkesztés]

A Hegyközségi Tanácsok elérhetősége