Hegedüs Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hegedűs Géza szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Hegedüs Géza
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike, Vahl Ottó felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike, Vahl Ottó felvétele
Született 1912. május 14.[1]
Budapest
Elhunyt 1999. április 9. (86 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • történész
  • egyetemi oktató
  • író
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedüs Géza témájú médiaállományokat.

Hegedüs Géza (Budapest, 1912. május 14.Budapest, 1999. április 9.) háromszoros József Attila-díjas magyar író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Hegedüs Andor és Sonnenfeld Dóra voltak. 1912-ben született Budapesten, de szülővárosának mindig is Nagyváradot tartotta. Gimnáziumi tanulmányait a Markó utca állami főgimnáziumban végezte. 1935-ben jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol történelemből és irodalomból is lediplomázott. 1936-1940 között ügyvédjelölt volt.

1939-1946 között az Anonymus Könyvkiadó lektora és irodalmi vezetője. A második világháború során előbb katonaként szolgált, majd zsidó származása miatt munkaszolgálatos lett, végül koncentrációs táborba került.[2]

1945-1973 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola művészetelméleti tanszékvezetője. 1946-1947 között a Köztársaság irodalmi rovatvezetője. 1946-1949 között Budapesten a városházán osztályvezető tanácsosként dolgozott, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem filozófiatörténet-tanára volt. 1947-1949 között a Jövendő irodalmi rovatvezetője és a Március tizenötödike felelős szerkesztője. 1955-1957 között a Magvető Könyvkiadó igazgatója.

Ügynöki tevékenysége[szerkesztés]

1961-1964 között Londonból a magyar hírszerzésnek írt jelentéseket többek között Ignotus Pálról, Faludy Györgyről. Bár munkájával elégedettek voltak, 1964-ben mégis kizárták a hálózatból. Az ok egyszerű: mivel viszonylag keveset utazott, és volt elég emberük a londoni emigráció körül, úgy látták, hogy a III/III jobban fel tudja használni itthon.[3]

Jó barátságban állt Kosztolányi Dezsővel, Kassák Lajossal, Hóman Bálinttal, Lukács Györggyel. Elsősorban kultúrtörténeti regényeket, drámákat írt.

Magánélete[szerkesztés]

1946–1982 között Balog Zsuzsanna volt a felesége. 1983-tól Semmelweis Margit volt a párja.

Művei[szerkesztés]

  • A mámor zendülői. Regény; Dante, Bp., 1937
  • Olaszország születése (tanulmány, 1943)
  • Bálványrombolók (regény, 1944)
  • A magántulajdon lázadása (tanulmány, 1945)
  • A Szovjetunió és a vallás (tanulmány, 1945)
  • Az emberi méltóság. Bevezetés az erkölcstanba; Anonymus, Bp., 1945
  • Budai Nagy Antal (tanulmány, 1946)
  • Polgár Szilárd. Tanúvallomás a tegnap alkonyáról; ill. Győry Miklós; Anonymus, Bp., 1946
  • Szent István, az országépítő (tanulmány, 1946)
  • Az oceán vándora. Mikluho-Maklaj életrajz-regénye; Franklin, Bp., 1946
  • A polgári irodalom stílusirányai (tanulmány, 1947)
  • Az istentelen Kulin bán. Történelmi regény; Dante, Bp., 1947
  • Bevezetés a magyar társadalomtörténetbe (tanulmány, 1947)
  • Mátyás király (tanulmány, 1947)
  • Orosz könyvek között (ismertetések, 1947)
  • II. Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc (tanulmány, 1947)
  • Negyvennyolcas kalendárium. 1848-1948; összeáll. Hunyadyné Balázs Éva, Hegedüs Géza; Székesfővárosi Irodalmi Intézet, Bp., 1947
  • A kalmár és a forradalom (verses vígjáték, 1948)
  • A véres csillag (regény, 1948)
  • Magyar irodalom (tanulmány, 1948)
  • Hunyadi János, Magyarország kormányzója (tanulmány, 1948)
  • Magyar romantika (tanulmány, 1948)
  • Társadalomtörténet (tanulmány, 1949)
  • A mindentudás városa (regény, 1949)
  • Az ember hidat épít (regény, 1950)
  • Az erdőntúli veszedelem (regény, 1950)
  • Irodalmunk harca a nemzeti függetlenségért (tanulmány, 1951)
  • Kievi küldetés (kisregény, 1951)
  • Megkondulnak a harangok (regény, 1951)
  • Zálogba tett város (elbeszélés, 1951)
  • Zálogosdi bécsi módra (elbeszélés, 1951)
  • A szovjet irodalom a nagy honvédő háború után (tanulmány, 1952)
  • Hajnal a tárnák fölött (regény, 1952)
  • Sztálinváros. Kifestőkönyv. Szecskó Tamás rajzai; Ifjúsági, Bp., 1952
  • Az aranypecsét (regény, 1953)
  • A fekete ember históriája (regény, 1953)
  • Csiky Gergely (tanulmány, 1953)
  • Útvesztő (regény, 1954)
  • Mátyás király Debrecenben (dráma, 1954)
  • A sötétség utolsó órái (regény, 1955)
  • Az írástudó (regény, 1956)
  • Bojár Bálint (regény, 1957)
  • A milétoszi hajós (regény, 1957; 1972)
  • Szatírák könyve. Fabulák, humoreszkek, epigrammák; ill. Hegedüs István; Szépirodalmi, Bp., 1957
  • A Kálmánszeghyek (regény, 1958)
  • A hadvezér (Stromfeld Aurél életregénye, 1958)
  • Előszó a hőskölteményhez. Vergilius ifjúsága; ill. Szlovák György; Móra, Bp., 1958
  • Régi istenek (regények és elbeszélések, 1959)
  • A pengő boszorkánytánca (regény, 1959)
  • Az írnok és a fáraó (regény, 1960)
  • Szerelem a fűzfák alatt - Sakuntala gyűrűje, verses drámák kínai és indiai mondák alapján (1960)
  • Az idők mélyén. Hangjáték-tetralógia; Magvető, Bp., 1961
  • Összhang és zűrzavar (versek, 1962)
  • Megkondulnak a harangok (regény, 1962)
  • Párhuzamos életrajzok / Két év nagy idő. Elbeszélés / Aszály; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • Szent Szilveszter éjszakája (regény, 1963)
  • Vasbordájú szentek: regényes korrajz Oliver Cromwellről és az angol forradalomról (1963)
  • Az életművész hagyatéka (regény, 1964)
  • Az isten és a részegek (regény, 1965)
  • Az állam én vagyok (regény, 1965)
  • Régi szép idők (dráma, 1966)
  • A néző művészete, avagy Röpke beszélgetés a színházba járás élményéről; Színháztudományi Intézet, Bp., 1966 (Százezrek színháza)
  • Földönjáró csillagok (drámai jellemrajzok, 1966)
  • Thézeusz (verses drámák, 1967)
  • Akit vörös grófnak neveztek: Károlyi Mihály élete (1967)
  • A végzet sógora (regény, 1967)
  • Kulcsra zárt szobában (életrajzi regény, 1969)
  • Kettesben a Tragédiával (regény, 1969)
  • A leghuszárabb huszár (Hadik András élete, 1969)
  • Az a májusi riadó. Hősköltemény prózában; Zrínyi, Bp., 1969
  • Hermész pecsétje (versek, 1970)
  • Várj, madár, várj ... Példázat a veszedelmekről; Szépirodalmi, Bp., 1970
  • Palota a hegytetőn (regény, 1971)
  • Így élt Dózsa György (1972)
  • Valló Bonifác történetei (elbeszélés, 1972)
  • Versenyt a szelekkel (dráma, 1972)
  • Őszi divertimento. 1962-1971; Szépirodalmi, Bp., 1972 (versek)
  • Szenvedélyek. Kisregények; Szépirodalmi, Bp., 1973
  • A menekülő herceg: regény az ifjú Rákócziról (regény, 1973)
  • Az egyetlen út / Lovagok a Körös-parton / István. Három regény a magyar állam kialakulásának első évszázadából; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • A megalázott Babilon. Történelmi regény; Móra, Bp., 1974
  • Dobsa Lajos emlékezete (tanulmány, Péter Lászlóval, 1974)
  • Európa közepén, 1-4.; Szépirodalmi, Bp., 1975-1978
  • A világosság gyermekei (regény, 1979)
  • Arcképvázlatok, tanulmányok száz magyar íróról (portrék, 1980)
  • A titkosírás titka: Valló Bonifác újabb történetei (elbeszélés, 1981)
  • Négyszemközt a mindenséggel (vers, 1981)
  • Előjátékok egy önéletrajzhoz (regény, 1982)
  • Egy jólnevelt fiatalember felkészül (regény, 1984)
  • A méneskúti családirtás (regény, 1985)
  • Hősök emlékezete. Versek, 1981-1984; Szépirodalmi, Bp., 1985
  • Sötétség és világosság; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • A tegnap alkonya (visszaemlékezések, 1987)
  • Bordélyház Bizáncban (regény, 1987)
  • A néhai bűnöző (bűnügyi elbeszélés, 1988)
  • Ábrahám regéje. Krónikás ének huszonnégy szakaszban; Magvető, Bp., 1988
  • A visszanyert élet (regény, 1989)
  • Epistulák könyve. Költemények a költészetről; Szépirodalmi, Bp., 1990
  • A Nagy Parázna szemtanúja; Szépirodalmi, Bp., 1990 (Kentaur könyvek)
  • Börtönfalak ábécéje (regény, 1990)
  • A szent doktorok tudománya avagy A középkori gondolkodás évezrede; Kozmosz Könyvek, Bp., 1990 (Az én világom)
  • Ágyban szerzett diadal; Gondolat, Bp., 1990
  • Fontatlanságok. 70 történelmi érdekesség és hiteles pletyka; Trezor, Bp., 1996
  • Géza fia István, a magyarok legelső királya (történelmi regény, 1997)
  • Szóvarázs: válogatott költemények, 1940-1997 (1997)
  • Mózes, a népvezér (1998)
  • A halhatatlan hamisjátékos (1999)
  • Isten jött Thébába. A szerző válogatása életművéből; Trikolor, Bp., 1999 (Örökségünk)
  • Körösparti metropolis. Nagyváradi legendárium; Palatinus, Bp., 1999 (Várad, villanyváros)
  • Vergilius ifjúsága; Holnap, Bp., 2005
  • Hét évszázad magyar versei 2. kötet (Helikon, 1966)

Szakirodalom, műfordítások[szerkesztés]

  • Anyagi büntetőjog az árpádházi királyok korában; s.n., Bp., 1935 (Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából)
  • A magyar dramaturgia haladó hagyományai; összeáll. Csillag Ilona, Hegedüs Géza, bev. Háy Gyula; Művelt Nép, Bp., 1953
  • A költői mesterség: bevezetés a magyar verstanba (1959)
  • A görög színháztól a szovjet színházig: az európai színjátszás rövid története (1960)
  • Byron (kismonográfia, 1961)
  • Idegen mezőkön. Válogatott műfordítások; Európa, Bp., 1961
  • A magyar dráma útja (1964, Kónya Judittal)
  • Korona és kard. Magyarország a XI-XIII. században; képvál. Cz. Wilhelmb Gizella; Móra, Bp., 1965 (Képes történelem)
  • A színfalak között; szerk. Hegedüs Géza, Pukánszkyné Kádár Jolán, Staud Géza; Minerva, Bp., 1967 (Minerva zsebkönyvek)
  • A kentaur és az angyal: esszék a világirodalom, a dramaturgia és az esztétika köréből (1968)
  • Kecskeének, azaz két és fél ezer év drámatörténete (1969, Kónya Judittal)
  • A magyar irodalom arcképcsarnoka. Irodalmi portrék száz magyar íróról; Móra, Bp., 1976
  • Évezredek szépprózája. Az európai széppróza klasszikusai; Móra, Bp., 1976
  • G. B. Shaw világa (1970)
  • Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében (1971)
  • Kalandozás a dramaturgia világában (1973, Kónya Judittal)
  • A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstanba; 2. átdolg. kiad.; Móra, Bp., 1978
  • Az olvasás gyönyörűsége. Beszélgetések könyvekről, irodalomról, költészetről; Móra, Bp., 1978
  • Kalliopé bűvöletében, avagy Az európai verses epika évezredei (1988)
  • Tudniillik tudni illik. Száz fogalomról röviden (1991)
  • Szent László és városa, 1192-1992; tan. Kolba Judit, Alexandru Săşianu, fotó Hapák József, előszó Tempfli József, Tőkés László, szöv. Ady Endre, Hegedüs Géza, Nagy Endre; Officina Nova, Bp., 1992
  • Az európai gondolkodás évezredei (1992, 1994)
  • A szépirodalom műfajai; Trezor, Bp., 1993
  • Aktuális Aiszkhülosz. Aiszkhülosz két világa avagy A drámatörténet kezdete; Trezor, Bp., 1995
  • Magyar századok: a magyarság és a magyar kultúra története a honfoglalástól napjainkig (1996)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Cultura Magazin, 2017.05.14.
  3. https://pestisracok.hu/hegedus-geza-bomlasztott-jelentett-iiiiii-hoz-beajanlottak-ma-iskola-viseli-nevet/ (Azért hasznosabb lenne komolyabban vehető hírforrás is.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]