Hatkopoltyús szürkecápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Hatkopoltyús szürkecápa
Egy példány a Mexikói-öböl fenekén
Egy példány a Mexikói-öböl fenekén
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes)
Család: Szürkecápafélék (Hexanchidae)
Nem: Hexanchus
Rafinesque, 1810
Faj: H. griseus
Tudományos név
Hexanchus griseus
(Bonnaterre, 1788)
Szinonimák
  • Hexanchus corinum Jordan & Gilbert, 1880
  • Hexanchus corinus Jordan & Gilbert, 1880
  • Hexanchus griseus australis de Buen, 1960
  • Monopterinus griseus (Bonnaterre, 1788)
  • Notidanus griseus (Bonnaterre, 1788)
  • Notidanus monge Risso, 1827
  • Notidanus vulgaris Perez Canto, 1886
  • Squalus griseus Bonnaterre, 1788
  • Squalus vacca Bloch & Schneider, 1801
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hatkopoltyús szürkecápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hatkopoltyús szürkecápa témájú kategóriát.

A hatkopoltyús szürkecápa (Hexanchus griseus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes) rendjébe, ezen belül a szürkecápafélék (Hexanchidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A hatkopoltyús szürkecápa világszerte előfordul. Egyaránt megtalálható a trópusi és mérsékelt övi vizekben. Az Atlanti-óceán nyugati felén, az Amerikai Egyesült Államokbeli Észak-Karolinától és Floridától, a Mexikói-öblön keresztül, Argentína északi részéig lelhető fel; míg ugyanez óceán keleti felén az elterjedése Izlandtól és Norvégiától egészen Namíbiáig tart - belefoglalva a Földközi-tengert is. Az Indiai-óceánban az előfordulása a Dél-afrikai Köztársaságtól, Madagaszkártól és Mozambiktól egészen az Arab-tengerig tart. A Nyugat-Csendes-óceánban Új-Zéland, Japán és Hawaii között található meg, míg eme óceán keleti felén, az elterjedési területe az Aleut-szigetek, Alaszka, a Kaliforniai-félsziget, Mexikó és Chile vizeiben van.

Megjelenése[szerkesztés]

Az átlagos testhossza 300 centiméter, de 400-482 centiméteresre is megnőhet. Legfeljebb 590 kilogrammos. Robusztus testfelépítésű és széles fejű cápafaj, melynek amint neve is mutatja 6 pár kopoltyúja van; a kopoltyúnyílások nagyon hosszúak. Testszíne a háti részen barna vagy szürke, a hasi részen világosabb; az oldalain egy-egy halvány csík fut. Az uszonyok szegélye fehér. A farok alatti uszonya jóval rövidebb, mint a hátuszonya. Az élő példány szeme zöldesen fluoreszkál. A szájában 6 fogsor található; a fogak élesek és fésűalakúak.

Életmódja[szerkesztés]

Főleg szubtrópusi cápafaj, mely a 25°C-os vízhőmérsékletet kedveli. 1-2500 méteres mélységek között mozog, de általában 180-1100 méter mélyen tartózkodik. A kontinentális selfterületek és a vízalatti sziklaszirt oldalak lakója. A fiatal példányok part közelebbiek, míg az idősebbek mélytengeriek. A tápláléka egyéb cápákból, rájákból, tengerimacska-alakúakból, csontos halakból, kalmárokból, rákokból, krillszerű lényekből, fülesfókafélékből és dögökből állhat.

Szaporodása[szerkesztés]

Ál-elevenszülő cápafaj, vagyis kölykei a méhében kelnek ki. A nőstény testében 22-108 kis cápa is lehet.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Hexanchus griseus (Bonnaterre, 1788) FishBase
  • Compagno, L.J.V., 1984. FAO Species Catalogue. Vol. 4. Sharks of the world. An annotated and illustrated catalogue of shark species known to date. Part 1 - Hexanchiformes to Lamniformes. FAO Fish. Synop. 125(4/1):1-249. Rome: FAO.
  • Bonnaterre, J. P. 1788. Tableau encyclopédique et méthodique des trois règnes de la nature... Ichthyologie. Paris. Tabl. Encyclop. Méthod. Ichthyol. i-lvi + 1-215