Harisnyás Pippi (könyv)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Harisnyás Pippi
Szerző Astrid Lindgren
Műfaj gyermekregény
Kiadás
Kiadó Rabén & Sjögren
Kiadás dátuma 1945
Illusztrátor Ingrid Vang Nyman
Média típusa könyv
ISBN9636271739 magyar

A Harisnyás Pippi (svédül: 'Pippi Långstrump') Astrid Lindgren először 1945-ben megjelent regénye, melyet még két folytatásban, illetve további képeskönyvekben adtak ki. Számos adaptáció készült belőle és rengeteg nyelvre lefordították, még üzbégre, szuahélire és zulura is. Az első kiadások illusztrációit a dán Ingrid Vang Nyman(wd) készítette.

A mű születése és körülményei[szerkesztés]

1944-ben a történet a harminchét éves Astrid Lindgren ajándéka volt lányának, Karinnak,[m 1] tizedik születésnapjára,[1] aki 1941-ben betegsége miatt kérte még, meséljen neki Harisnyás Pippiről, így a mese hősének különleges neve – és ezzel karaktere – neki köszönhető.[2] Nyomtatásban végül csak átdolgozva, 1945-ben jelent meg a Rabén & Sjögren(wd) gondozásában – öt,[1][3] köztük az Albert Bonniers Förlag(wd) kiadó elutasítása miatt. A cég ennek a gyümölcsöző kapcsolatnak köszönheti későbbi, a gyermekirodalomban betöltött jelentős szerepét.[4][5] Az írónő a kiadó egyik pályázatán nyerte el művének megjelenését,[6] közösen az akkor huszonkilencéves dán Ingrid Vang Nymannal, aki az első kiadások képeit készítette, s aki ezekkel debütált illusztrátorként.[7]

A regény típusa szerint kópéregény, vagy más néven pikareszk. A cselekményben és a főhősben egyaránt szinte észrevétlen keveredik a mindennapiság, a fantasztikum és a mesebeliség. Elsősorban a gyerekábrázolás révén a Harisnyás Pippi (pontos fordításban: Hosszúharisnyás Pippi) fontos alapmű a gyerekpróza történetében. Mondhatni egy antilányregény[m 2] lányregény. Már a főhős külsejével is megtagadja a világirodalom addigi minden illemkódexét, amire viselkedésével és hazugságaival is rátesz még egy-egy lapáttal, azonban mindezzel a magányát és jóságát igyekszik eltakarni, amivel csak a felületes olvasót téveszti meg. Bár számos kritika érte a gyerekpszichológia részéről, kimutatások igazolják, hogy a történet átéléséhez a mesehallgató-meseolvasó gyerekben működésbe lépő kettős tudata által – aminek köszönhetően világosan tudja, hogy Pippi a képzelet világából való – bár csodálja, vagy akár szívesen látná a szomszédban, nem a főhőssel azonosul.[1][3]

A mű kiadását követően is még sokáig megosztotta az olvasó, de még inkább a szakmai közönséget is,[8][9] sőt újabb és újabb „viharokba” kerül. 2015-ben, megjelenésének hetvenedik évfordulójából ismét kiadják a háromrészes szériát, azonban az 1945-ös szövegben még bizonyos részek másként voltak. Például Pippi a négerek hercegnője, hajóskapitány apja pedig a négerek királya egy messzi szigeten, ám míg az 1940-es években ez a kifejezés még a hétköznapok negatív jelentés nélküli része volt, addig a 21. században már pejoratív értelmet kapott. Így az írónő lánya, Karin Nyman évekig tartó gondolkodás után egyezett bele, hogy az új kiadásban a néger szó helyett a „déltengerek” szerepeljen.[10][11]

A Harisnyás Pippit a világ már körülbelül nyolcvan nyelvére és nyelvjárására lefordították.[12] Magyarországra először 1972-ben került Árkos Antal fordításában és Zsoldos Vera,[13] majd 1993-ban Dezső Andrea[14] illusztrációjával. Az eredeti képekkel Tótfalusi István fordításában 1997-ben jelent meg.[15]

Az alaptörténet[szerkesztés]

Pippi és a Villekulla-villa
Astrid Lindgren Világa szórakoztató park, Vimmerby(wd) 2014.

Harisnyás Pippi apjával, a hajóskapitánnyal járta a világ tengereit, aki azonban egy viharban eltűnt. A kilencéves kislány ekkor egy icipici város szélén lévő roskatag öreg házba költözött, melyet apja vett idős korára s egy öreg kertben állt és Villekulla-villa[m 3] a neve. A hajóról két holmit hozott csak magával: egy kis majmot, Nilson urat és egy kis koffert tele aranypénzzel. Vesz magának egy lovat, amit a verandán tart és ha kedve szottyan, maga cipel. A szomszéd kert közepén egy hasonló házban egy házaspár lakik két gyermekével, a fiút Tominak, a lányt Annikának hívták. Pippi első sétáján találkoznak. Számos kaland vár itt a vagány, szeplős és vörös hajú kislányra, megment a tűzvésztől egy testvérpárt, édességet vesz a város összes gyerekének, vagy éppen porig rombol egy cirkuszi előadást, sőt még az erőművészt is elnáspángolja. Kerüli az iskolát, és ha csak teheti, barátaival játszik, vagy kószál a városban.

A folytatások[szerkesztés]

A Harisnyás Pippi hajóra szállban a barátok folytatják csínytevéseiket. Pippi levelet is ír, sőt, még iskolába is megy – de épp csak egy picit, részt vesz egy osztálykiránduláson és megfegyelmezi a lovával rosszul bánó Blomsterlundot. A városkában minden évben egyszer megrendezett vásár is kalandot ígér vásárfiával, céllövöldével, körhintával, színházi előadással, állatsereglettel, kígyószelídítővel, elszabadult tigrissel, és Pippinek még arra is jut energiája, hogy móresre tanítsa a környéket terrorizáló csavargót, sőt, még egy jól szervezett hajótörésen is részt vesz barátaival. Alig hogy hazatérnek, előkelő látogató érkezik: egy nagy kövér ember rövidre vágott vörös bajusszal, kék tengerésznadrágban, maga őfelsége Harisnyás Efraim kapitány és király személyesen. Szeretné a Szeleverdin magával vinni kislányát a Kurrekurredutt-szigetre hercegnőnek. Pippinek nagy döntést kell hoznia.

Harisnyás Pippi a Déltengeren: Pippi nagy útra indul jó barátaival Tomival és Annikával, illetve a Villekulla-villa[m 3] állataival I. Efraim királyhoz, a Kurrekurredutt-sziget teljhatalmú uralkodójához: Pippi édesapjához, a bennszülöttek déltengeri szigetére.

Karakterek[szerkesztés]

Az 1969-ben induló sorozat Harisnyás Pippije (Inger Nilsson)
  • Harisnyás Pippi (teljes nevén: Harisnyás Pippilotta Citadella Intarzia Majolika Ingaóra, svédül: Pippi Långstrump, Pippilotta Viktualia Rullgardina Krusmynta Efraimsdotter Långstrump) egy kilencéves kislány, aki a Villekulla-villában[m 3] él koffernyi aranyával egy ló, illetve Nilsson úr, a kis majom társaságában. Szeplős, sárgarépaszín hajú, copfos, hatalmas fekete cipőt és felemás harisnyát hord s arra vár, hogy hajóskapitány édesapja – akivel hajózott, mígnem egyszer egy nagy vihar a tengerbe sodorta – majd eljön érte, hiszen anyukája – szerinte – már angyal.
  • Tomi és Annika (svédül: Tommy och Annika Settergren), a szomszédban lakó testvérpár, Pippi barátai.
  • Nilsson úr (svédül: Herr Nilsson) a kis cerkófmajom, ami kék nadrágot, sárga kabátot és apró szalmakalapot visel. Általában Pippi vállán ül.
  • (svédül: Lilla Gubben) a ló, amire mindig is vágyott és a villába költözéskor vásárolt. Saját lova, a verandán lakik, de ha Pippi ott akarja meginni délutáni kávéját, akkor egyszerűen felkapja és leteszi a kertbe.
  • (svédül: Fru Prüzelius, "Prusseluskan")
  • (svédül: Kling och Klang)
  • (svédül: Dunder-Karlsson och Blom)
  • Harisnyás Efraim (svédül: Kapten Efraim Långstrump) a papa, a hajóskapitány és király, aki éppolyan zabolátlan és bolondos, mint a lánya (csak nem annyira erős és sokkal kövérebb).
  • (svédül: Herr och Fru Settergren)

Megjelent kötetek[szerkesztés]

Harisnyás Pippi különböző nyelveken

A Harisnyás Pippi könyv(sorozat) a Raben & Sjögren kiadásában jelent meg: három "fejezet-könyv" és egy "összeállítás", illetve tucatnyi képeskönyv, melyek közül az írónő halála után is adtak ki.[16]

  • Harisnyás Pippi (svédül: Pippi Långstrump; 1945)
  • Harisnyás Pippi hajóra szál (svédül: Pippi Långstrump går ombord; 1946)
  • Harisnyás Pippi a Déltengeren (svédül: Pippi Långstrump i Söderhavet; 1948)
Melyekből 1952-ben kiadtak egy összevont kiadást (svédül: Boken om Pippi Långstrump) Ilon Wikland(wd) illusztrációival.[17]

Képeskönyvek:[18]

  1. Mellettünk lakik Harisnyás Pippi (svédül: Känner du Pippi Långstrump?; 1947)[19][20]
  2. svédül: Pippi flyttar in (1969)
  3. svédül: Pippi ordnar allt (1969)
  4. svédül: Pippi är starkast i världen (1970)
  5. svédül: Pippi håller kalas (1970)
  6. svédül: På rymmen med Pippi Långstrump (1971)
  7. svédül: Pippi går till sjöss (1971)
  8. svédül: Pippi vill inte bli stor (1971)
  9. svédül: Pippi Långstrump har julgransplundring (1979)
  10. Pippi a Komlókertben (svédül: Pippi i humlegården; 1949/2000)[21][22]
  11. svédül: Pippi Långstrump på Kurrekurreduttön (2004) - Karin Nyman szövegválogatása
  12. svédül: Pippi hittar en spunk (2008) - a Pippi a Déltengeren alapján
  13. svédül: Pippi flyttar in och andra serier (1957/2010)
  14. svédül: Pippi ordnar allt och andra serier (2010–2011) - 1955–1959 között magazinban kiadott sorozat összesített és felújított kiadása két kötetben

Adaptációk[szerkesztés]

Rádió és színház

1946-ban a könyv kiadója elkészített egy Harisnyás Pippi rádiójáték-sorozatot. Még ugyanebben az évben – majd többször is – az írónő színpadra is átdolgozta, meglátva a lehetőséget a minél szélesebb körben való terjesztésre. Ez a történet 90 percben mutatja be Pippi történetét, az első könyvre alapozva, Georg Riedel(wd) jazz-zenész dallamaival.[6][23][24] A mű megjelenésének 70 éves évfordulójára Magyarországon 2015-ben a Pesti Magyar Színház ezt a darabot mutatja be Tótfalusi István fordítása alapján Kárpáti Péter dramaturg közreműködésével Novák Eszter rendezésében, Zeke Edit díszlet- és jelmezvilágával.[25] A Színházi adattár előadás adatbázisa alapján csupán két nagyobb volumenű színház mutatta be előtte hazai színpadon: a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 2003-ban és a szarvasi Cervinus Teátrum 2010-ben.[26]

2005-ben Georg Riedel és Stefan Nilsson zenéjére, Pär Isberg koreográfiájára balett előadás készült belőle.[27]

Film
Az egyik tv-sorozat villa-díszlete
a "Kneippbyn" parkban Gotlandon (2004)

Lindgren könyvei, akárcsak a Harisnyás Pippi filmszerűen hatásos képekkel indítanak, ilyen jelenetekből építkeznek tovább, így nem nehéz adaptálni belőlük akár egy forgatókönyvet. Talán ennek is köszönhető, hogy számos játékfilm (az első 1949-ben, amivel Astrid Lindgren nem volt elégedett[6]) és tv-sorozat is készült belőle.[1]

Mozifilmek:

Tévéfilm:

Tévéfilmsorozatok:

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Karin Nyman(wd) svéd fordító és író.
  2. A tabutörésbe már a dán Karin Michaëlis(wd) belefogott 1930 és 1935 között megjelent Bibi-sorozatával, ami Magyarországon a „pöttyös könyvek” sorozatban jelent meg (akárcsak az első kiadású Pippi-könyv).[1]
  3. ^ a b c Villekulla-villa Tótfalusi István, vagy Kutyavilla Árkos Antal fordításában.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Komáromi Gabriella
  2. astridlindgren.se Characters: Pippi Långstrump
  3. ^ a b Dömötör Ági
  4. muvesz-vilag.hu
  5. astridlindgren.se Textbocker: Pippi Långstrump
  6. ^ a b c astridlindgren.se Milestones
  7. Håkan Hardenborg
  8. Petri Liukkonen, Ari Pesonen
  9. Bianca Achhammer, Nadja Dickmann
  10. Tonia Tünnissen-Hendricks
  11. hirado.hu/MTI
  12. Bettina Kümmerling-Meibauer, Astrid Surmatz
  13. KSH Központi Könyvtár: Harisnyás Pippi (1972), konyvtar.ksh.hu
  14. Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi, Antikvarium.hu
  15. Tótfalusi István: A svéd gyermekirodalom hatása Magyarországon, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum olvasas.opkm.hu, Könyv és Nevelés: Ifjúsági irodalom rovat III. évfolyam 2. szám - 2001.
  16. Kurt Mälarstedt
  17. astridlindgren.se Samlingsvolymer: Pippi Långstrump
  18. astridlindgren.se Bilderbocker: Pippi Långstrump
  19. Mellettünk lakik Harisnyás Pippi, moly.hu (hozzáférés: 2015. február 26.)
  20. Magyar Nemzeti Bibliográfia Mellettünk lakik Harisnyás Pippi, oszk.hu (hozzáférés: 2015. március 10.)
  21. Pippi a Komlókertben, moly.hu (hozzáférés: 2015. február 26.)
  22. Magyar Nemzeti Bibliográfia Pippi a Komlókertben, oszk.hu (hozzáférés: 2015. március 10.)
  23. Björn Wiman
  24. dramadirekt.com
  25. Pesti Magyar Színház honlapja: Harisnyás Pippi színlap (hozzáférés: 2015. február 26.)
  26. Színházi adattár: Előadások adatbázis
  27. Pippi Långstrump, operan.se - 2007. december 14. (svédül)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]