Hantmadár
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A madár a természetes élőhelyén
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oenanthe oenanthe (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A hantmadár elterjedési területe
költőhely (nyáron)
telelőhely
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hantmadár témájú médiaállományokat és Hantmadár témájú kategóriát. |
A hantmadár (Oenanthe oenanthe) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla oenanthe néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Oenanthe oenanthe oenanthe (Linnaeus, 1758) - Észak- és Közép-Európa, Ázsia északi része és Észak-Amerika északnyugati része
- Oenanthe oenanthe leucorhoa (Gmelin, 1789) - a grönlandi alfaj, de előfordul Izlandon és Kanada északkeleti részén is.
- Oenanthe oenanthe libanotica (Hemprich & Ehrenberg, 1833) - Dél-Európa, a Közel-Kelet térsége, Délnyugat-Ázsia és onnan keletre Kína északnyugati részéig és Mongólia
- Oenanthe oenanthe seebohmi (Dixon, 1882) - Észak-Afrika nyugati része
- Oenanthe oenanthe virago[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Európa és Ázsia nagy részén költ, de Észak-Kanadában és Alaszkában is előfordul. Afrikában telel át, ritkábban Iránban és az Arab-félszigeten. Ausztrália és az Antarktisz kivételével valamennyi földrészen előfordul.
Természetes élőhelyei a mérsékelt övi, szubtrópusi vagy trópusi füves puszták, cserjések, sivatagok és tengerpartok, kedveli a sziklás, mocsaras részeket és szántóföldeket. Hosszútávú vonuló.[4]
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik itt.[5]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 14–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 26–32 centiméter és testtömege 17–30 gramm.[5] A hím háta nyáron kékesszürke, szárnya és farka fekete, hasa krém fehér, mellkasa bőrszínű. Megjelenése télen a tojóéhoz hasonló: háta barna, mellkasa krém fehér. A farkon húzódó sötét szegély a középső kormánytollakkal felfordított T betűt képez, amely jól látható, ha a madár szétteríti a farkát. Mindkét nemnek fehér a farcsíkja. Csőre vékony, hegyes és fekete. Kiválóan alkalmas a táplálék felcsipegetésére.
_female.jpg)
Életmódja[szerkesztés]
Rovarokkal, pókokkal, férgekkel és apró csigákkal táplálkozik.[5] Kevésbe társas lény, és költöző madár. A legidősebb meggyűrűzött madár 7 éves volt.
Szaporodása[szerkesztés]
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak április–június között van. A síkságon gyakran kétszer, a hegyekben csak egyszer költ évente. A fészek fűből, szőrből és tollakból készül. Egy fészekaljban 4–6 világoskék tojás van, melyeken körülbelül 13-14 napig, inkább a tojó kotlik. A fiatal madarak 13–15 nap múlva repülnek ki.[5]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, ugyan csökken, de nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint. Állománya mérsékelt csökkenést mutat.[5]
Érdekesség[szerkesztés]
A hantmadárról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ a b c d e Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
Források[szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, Budapest, 1901
- Dr. Sóvágó Mihály: Hajdúböszörmény madarai, Hajdúböszörmény, 1999
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról
- Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról
- Hajdúböszörmény madarai
- Atlas de Identificación de las Aves de Aragón (spanyolul)
- Atlas de Identificación de las Aves de Aragón (angolul)
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
|
