Gosau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gosau
A Szt. Sebestyén-templom és a kálváriakápolna
A Szt. Sebestyén-templom és a kálváriakápolna
Gosau címere
Gosau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Járás Gmundeni járás
Irányítószám 4824, 4825
Körzethívószám 06136
Forgalmi rendszám GM
Népesség
Teljes népesség
  • 1774 fő (2016. jan. 1.)
  • 1792 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság767 m
Terület113,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gosau (Ausztria)
Gosau
Gosau
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 35′, k. h. 13° 32′Koordináták: é. sz. 47° 35′, k. h. 13° 32′
Gosau weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gosau témájú médiaállományokat.

Gosau osztrák község Felső-Ausztria Gmundeni járásában. 2018 januárjában 1797 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Gosau a Gmundeni járásban
Az evangélikus templom
A Vorderer Gosausee
A Gosau-völgy télen (háttérben a Gosaukamm)
A Schmiedbauern skanzen

Gosau Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik, a Salzkammergut területén, a Dachstein-hegységtől északra, a Hallstatti-tóba torkolló Gosaubach folyó völgyében. Jelentősebb állóvizei még a Vorderer Gosausee, a Hinterer Gosausee és a Gosaulacke. Hegyvidéki déli része (beleértve a három tavat) természetvédelmi terület. A legmagasabb, 2000 m fölötti hegycsúcsok délnyugati részén találhatóak, a Dachsteinhez tartozó Gosaukamm-csoportban, amelynek legmagasabb pontja a Großwand (2415 m). Területének 58,9%-a erdő. Az önkormányzat 15 falut, illetve településrészt egyesít: Klaushof, Bärnau, Jagerbauer, Vordertal, Grafner, Ramsau, Gosau, Auer, Kirchschlag, Steinermühle, Mittertal, Ötscheranger, Kranabet, Hintertal és Gosauschmied.

A környező önkormányzatok: északra Bad Goisern am Hallstättersee, keletre Hallstatt, délre Ramsau am Dachstein (Stájerország), délnyugatra Filzmoos, nyugatra Annaberg-Lungötz és Abtenau, északnyugatra Rußbach am Paß Gschütt (utóbbi négy Salzburg tartományban).

Története[szerkesztés]

A Gosau-völgyet a 13. században kezdték el betelepíteni a salzburgi Szt. Péter-apátságból. Első írásos említése 1231-ből származik. Lakóinak többsége fakitermeléssel foglalkozott, amelyet a hallstatti sóbányának szállítottak. 1295-ben az I. Albert herceg által létesített sólepárlót IV. Konrad von Fohnsdorf salzburgi érsek katonái lerombolták: ez volt a csúcspontja az Osztrák Hercegség és az érsekség között 1291-1295 között dúló ún. gosaui sóháborúnak. A vitatott terület legkésőbb 1441-re véglegesen a Habsburg Enns fölötti Ausztria Hercegségének birtoka lett.

A völgy Szt. Sebestyénnek szentelt, a hallstatti plébánia alá rendelt katolikus temploma 1507-ben épült. Korábban a helybeliek lelki szükségleteiről a fából készült Szt. Jakab-templom gondoskodott.

1602-ben a többi salzkammerguti protestánssal együtt a gosauiak is fellázadtak. A felkelésnek a Gschütt-hágón érkező, Wolf Dietrich von Raitenau érsek vezette salzburgi csapatok vetettek véget. Az ellenreformáció után a hitüket addig titokban gyakorló protestánsok csak II. József türelmi rendelete után, 1784-ben létesíthettek imaházat; templomuk 1869-ben épült.

A napóleoni háborúk során a falut több alkalommal megszállták. A 19. század közepétől a császári udvar a közeli Bad Ischlben töltötte a nyarakat és a környező vidék (így a Gosau-völgy) turizmusa fellendült. Az 1920-as években sípályákat létesítettek, az 1970-es években pedig sífelvonókat építettek. Ma évente kb. 300 ezer vendégéjszakát realizálnak a község szállásadói.

1913-ban vízierőművet létesítettek a Gusaubachon, ekkor duzzasztották fel a Vorderer Gosausee és ekkor jött létre a ma ismert táj.

A köztársaság 1918-as megalakulásakor Gusaut Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett; a második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.

Lakosság[szerkesztés]

A gosaui önkormányzat területén 2018 januárjában 1797 fő élt. A lakosságszám 2001-ben érte el csúcspontját 1944 fővel, azóta némileg vsszaesett. 2016-ban a helybeliek 92,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,7% a régi (2004 előtti), 1,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,9% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 20,1%-a római katolikusnak, 75,8% evangélikusnak, 1,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 10 magyar élt a községben.

Látnivalók[szerkesztés]

Gosau a Világörökséghez tartozó Hallstatt–dachsteini kultúrtáj része.

  • a Szt. Sebestyén-plébániatemplom
  • az evangélikus templom
  • a Vorderer Gosausee, Hinterer Gosausee és Gosaulacke hegyi tavak
  • a Dachstein festői hegyvidéke számos túrázási és síelési lehetőséget nyújt. A tájakat számos 19. századi festő (pl. Adalbert Stifter, Ferdinand Georg Waldmüller, Friedrich Gauermann) is megörökítette.
  • a Schmiedbauern skanzen
  • a kálváriahegy és kápolnája

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gosau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)