Gmunden

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gmunden
Gmunden tóparti látképe
Gmunden tóparti látképe
Gmunden címere
Gmunden címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Rang Város
Járás Gmundeni járás
Polgármester Mag. Stefan Krapf (ÖVP)
Irányítószám 4810
Körzethívószám 07612
Forgalmi rendszám GM
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 13 199 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség207 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság425 m
Legmagasabb pont425 m
Terület63,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gmunden (Ausztria)
Gmunden
Gmunden
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 55′ 05″, k. h. 13° 47′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 05″, k. h. 13° 47′ 58″
Gmunden weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gmunden témájú médiaállományokat.

Gmunden kisváros Felső-Ausztriában, a Salzkammergut régióban, a Traunsee északi partján. Gmundeni járás székhelye.

A város a jellegzetes zöld-fehér mintájú gmundeni kerámiáról ismert. A Monarchia idejében kedvelt nyaralóhely volt, amiről számos villa tanúskodik.

Földrajz[szerkesztés]

Gmunden a Traunviertelben fekszik, 425 méterrel a tengerszint felett. Kiterjedése észak-déli irányban 9,4 km, kelet-nyugati irányban 13,5 km. Területén található a Traunsee teljes északi partja, valamint a keleti part nagy része.

A város területén több hegy található; a legmagasabb az 1691 m magas Traunstein, ami kedvelt kiránduló- és hegymászóhely.

Történelem[szerkesztés]

A terület már az 5. században is lakott volt. Gmundent 1278-ban nyilvánították várossá; míg azonban bíróság már 1217-ben is működött ezen a helyen, saját temploma csak 1300-ban lett.

A város jelentőségét a kora újkorban is a sókereskedelem biztosította. A felső-ausztriai parasztfelkelés során gazdasági helyzete megrendült, mivel a fosztogatások a sókereskedelmet is ellehetetlenítették.

Az 1500-as évek közepe körül hadihajó (naszád) építés is folyt Gmundenben.

Bécs ostroma (1683) idején menekültek ezreit kellett elszállásolni és ellátni a városban, ami a meglévő török-adó jelentős emelését vonta maga után.

Az osztrák örökösödési háború folyamán Gmunden és környéke jelentős táborhelye volt a különböző hadaknak, és bár harci cselekményekre itt nem került sor, a bajor, francia, majd a bevonulás után a császári csapatok kvártélyozása jelentős terhelést jelentett.

A 19. század elejére a sókereskedelem lehanyatlott, így új jövedelemforrások után kellett nézni. Ekkor kezdődött Gmunden fürdővárossá fejlődése és Bad Ischllel való rivalizálása; a fürdővárosi rangot 1862-ben nyerte el.

Naszádok[szerkesztés]

Naszádosok a 16. században

Az 1529 utáni években hadihajókat (naszádok) is építettek itt. A naszádokat olasz és német hajóépítő mesterek építették, majd a kész hajókat a Traun és a Duna vizén Bécsbe irányították, majd az itteni teljes felszerelésük után végleges állomáshelyeikre úsztatták.

A fennmaradt adatok szerint például 1661-ben egyetlen év alatt 100 egész és 50 fél naszád, valamint 25000 evező került ki Gmunden hajóépítő műhelyeiből.

A fél naszád a naszádhoz hasonló, csak feleakkora nagyságú hadihajó volt. Az egész naszád ára 41 forint 25 krajcár, a fél naszádé 30 forint 40 krajcár volt a szállítási költséggel együtt.

A 16. század közepén Gmunden mellett már Komáromban, Győrben és egyéb helyeken is készítettek naszádokat. A legtöbb magyar hadihajót a török háborúk végéig Komárom híres hajóács kompániái gyártották.

Közlekedés[szerkesztés]

A városban üzemel Ausztria legrövidebb villamosüzeme, a Gmundeni villamos.

Itt születtek[szerkesztés]

Itt haltak meg[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. biography. conchitawurst.com. [2014. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 10.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gmunden című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gmunden témájú médiaállományokat.
  • Hivatalos honlap (német)