Godnicsák László
Godnicsák László | |||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1927 | ||||||||||||||||||||
Születési hely | Munkács, Beregi zsupa, Csehszlovákia | ||||||||||||||||||||
Állampolgárság | csehszlovák (1927–1938), magyar (1939–1944), szovjet (1945–1991), ukrán (1991–) | ||||||||||||||||||||
Poszt | hátvéd/fedezet | ||||||||||||||||||||
Junior klubok | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Godnicsák László (szlovákul: Ladislav Godničak, ukránul: Василь Годнічак, Vaszil Godnicsák, oroszul: Василий Годничак, Vaszilij Godnicsák) (Munkács, Beregi zsupa, Csehszlovákia, 1927 –) csehszlovák, magyar, ukrán és szovjet hátvéd és fedezet labdarúgó, és labdarúgóedző. 1947-ben az ukrán másodosztályú bajnokságban szerzett bajnoki címet, 1948-ban a csapatával eljutott az ukrán labdarúgókupa döntőjéig, míg 1952-ben a szovjet kupasorozatnak az elődöntőse volt. A szovjet utánpótlás-csapatok közötti bajnokságának aranyérmese (1949).
Pályafutása
[szerkesztés]A pályafutását a csehszlovák labdarúgó-bajnokság szlovák csoportjában részt vevő SE (Mukačevo) (1937) és a Munkácsi SE, illetve Munkácsi LSE (MLSE) név alatt a magyar bajnokság vidéki csoportjaiban 1939–1944 között szereplő ifjúsági csapatokban kezdte, majd az 1943/1944-es szezonban bemutatkozott az MLSE felnőttcsapatában. (Ez számára nagy megtiszteltetést jelentett, mivel a század elejétől kezdve a Latorca parti város – az Osztrák–Magyar Monarchia részeként – a Magyar Királyság Bereg vármegyéjének gazdasági és kulturális szempontból jelentős települése volt és a klubjának jogelődje, a Munkácsi Sport Egyesület az 1910-es évek elején már be is jelentkezett a magyarországi vidéki bajnokság északi kerületébe. Az I. világháborút Magyarország számára lezáró trianoni békeszerződés (1920. június 4.) Kárpátalját az új államalakulathoz, Csehszlovákiához csatolta, így a munkácsi csapatok a csehszlovák bajnokságban szerepeltek. Az első bécsi döntés (1938. november 2.) értelmében Felvidék és Kárpátalja egyes részeit visszacsatolták Magyarországhoz, és a visszatért területek futballcsapatai bekapcsolódtak a magyar labdarúgó-bajnokságba. A Munkácsi SE 1939 nyarán az NB B-nek nevezett másodosztály Felvidéki csoportjába került, ahol olyan nagy múltú együttesekkel játszott, mint a Diósgyőri MÁVAG (ma DVTK), a Debreceni VSC, az Ózdi VTK (Ózdi Kohász), a Nyíregyházi TVE, a Perecesi TK, a két salgótarjáni csapat, az SBTC és az SSE, a budapesti BSzKRT (BKV Előre) és BVSC, valamint a visszatért területek egyletei, a Losonci AFC, a Füleki TC, a Kassai SC, az Ungvári AC, a Beregszászi FTC és az Ungvári SK Rusj.) A Munkácsi SE előbb kiesett az NB III-ba, majd fokozatosan megerősödve második lett az Északi csoport Kárpát alcsoportjában (1941), utána pedig már MLSE név alatt megnyerte a Nemzeti Bajnokság III, Felsőtiszai csoportjának bajnokságát és bejutott a Északi csoportba (1944). Az augusztusra tervezett következő évi bajnokság első fordulói azonban elmaradtak, mert jött a front, a bajnokság félbeszakadt, illetve az NB I-ben a fővárosi csapatok részvételével hadi-bajnokságként decemberig folytatódott). Majd a második világháborút lezáró párizsi békeszerződések Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták, és az Ukrajna része lett. Az Munkácsi LSE ezzel befejezte magyarországi szereplését, s így Godnicsák a korábbi csapattársai jelentős részével együtt átkerült az akkor szerveződő Bolsevik Mukacsevo ukrán másodosztályú csapathoz, amely részvételével 1947-ben megszerezte az országos bajnoki címet. Lényegében ugyanez a csapat a következő évben most már a szovjet bajnokság ukrán zónájában a negyedik lett és az ő hathatós közreműködésével eljutott az ukrán kupasorozat döntőjéig, amelyre Kijevben került sor 1948. október 26-án a Dinamo Stadionban és amelyben az Munkacsi Bolsevik akkori ellenfele - az első osztályos Dinamo Kijev - győzött 4:1-re.
Godnicsák László az említett kupadöntőt követően, 1948 novemberében több kárpátaljai labdarúgóval együtt átigazolt a Dinamo Kijevhez. (Az ungváriak közül az év nyarán elsőként Láver György ment át a fővárosi elitklubhoz. Két hónappal később őt követte korábbi csapattársa Fábián János, ősszel pedig - a labdarúgás történetében egyedülálló módon - az Ungvári Szpartak további hét oszlopos tagja is átigazolt a kijevi sztárcsapatba, nevezetesen: Tóth Dezső, Mihalina Mihály, Komán Mihály, Juszt Ernő, Gazsó László, Szengetovszkij Zoltán és ifj. Györffy Zoltán. Ehhez, a magyar és csehszlovák labdarúgóiskolán felnövő, fiatal kárpátaljai tehetségekből álló csoporthoz két év múlva csatlakozott a szintén munkácsi születésű Popovics Tibor is.) A Kijevi Dinamo utánpótlás kerete az ő részvételükkel már 1949-ben kis-aranyérmeket szerzett az első ízben kiírt, a a szovjet tartalékcsapatok közötti országos bajnokságon. Ebben a csapatban abban az évben már tíz fiatal kárpátaljai tehetség játszott, akik több éven keresztül oszlopos tagjai voltak a kijevi nagy-csapatnak és kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi szinten. A fővárosban töltött három szezon után Godnicsák átigazolt a másodosztályú DO Kijev-hez, amelynek színeiben elődöntős lett a szovjet kupasorozatban (1952). Sajnálatos sérülése miatt azonban kénytelen volt abbahagyni aktív szereplését és a következő évtizedekben a Trudovije rezervi sportegyesület országos vezetőségében a labdarúgóedzői stáb vezetője volt.
Sikerei, díjai
[szerkesztés]Ukrajna
- Ukrán bajnokság
- bajnok: 1947
- Ukrán kupa
- döntős: 1948
Szovjetunió
- Szovjet tartalékcsapatok bajnoksága
- bajnok: 1949
- Szovjet kupa
- elődöntős: 1952
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Mukačevo-i SE (magyar nevén Munkácsi Sport Egyesület (Munkácsi SE)) 1910-ben hozták létre, majd 1919-ben újjáalakult. Az első világháború utáni időszakban eleinte csak a kárpátaljai bajnokságokban szerepelt, utána pedig a Csehszlovák Labdarúgó-szövetség által felállított Kárpátaljai Labdarúgó Kerület keretében a magyar nemzetiségű játékosokból álló csapatok részére szervezett tornákon és a kelet-szlovákiai labdarúgó-bajnokságban vett részt
- ↑ A Munkácsi SE 1941-ben egyesült a Munkácsi Levente SE-vel és 1945-ig Munkácsi Levente Sport Egyesület (Munkácsi LSE)) név alatt folytatta szereplését a Magyar nemzeti labdarúgó-bajnokság vidéki csoportjaiban
- ↑ DO Kijev - a Szovjet hadsereg kijevi körzeti tiszti-házának másodosztályú labdarúgócsapata volt
Ajánlott irodalom
[szerkesztés]- Fedák László. Kárpátalja a sporteredmények tükrében (56., 115., és 137. oldal). Ungvár: Karpati (1994) (ukránul)
- Krajnyanica Péter. A kárpátaljai labdarúgás története (92., 93. és 163. oldal). Ungvár: Karpati (2004) (ukránul)
- Mihalina László. Otthon minden kő megsegít... (27., 79. és 96. oldal). Vác: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda (2011)
Források
[szerkesztés]- Adatlapja a «footbook.ru» honlapján (oroszul)
- Kárpátalja labdarúgásának történelmi útjai (ukránul)
- Csehszlovák labdarúgó-bajnokság (második osztály, 1931-1939 (angolul)
- ’’Munkácsi SE a magyar labdarúgó-bajnokságban’’
- Nemzeti Bajnokság B, Felvidéki csoport 1939/1940
- Bajnoki végeredmény: Nemzeti Bajnokság III, Felvidéki csoport 1941/1942
- Bajnoki végeredmény: Nemzeti Bajnokság III, Felsőtiszai csoport 1942/1943
- Nemzeti Bajnokság II, Északi csoport 1943/1944
- Szovjet labdarúgó-bajnokság, Ukrán csoport 1947 (oroszul)
- Szovjet labdarúgó-bajnokság, Ukrán csoport 1948 (oroszul)
- Ukrán labdarúgókupa 1948 (oroszul)
- A szovjet labdarúgó-bajnokság (első osztály) mérkőzéseinek jegyzőkönyvei - 1949 (oroszul)
- Szovjet labdarúgó-bajnokság (2. osztály) - 1952 (oroszul)
- Szovjet labdarúgókupa - 1952 (oroszul)
- Dosszié :: Koman Mihály (oroszul)
- Az első kárpátaljai légiós (ukránul)