Gergő Imre
| Gergő Imre | |
 | |
| Született | Grünbaum Imre 1877. február 14.[1] Körmend[1] |
| Elhunyt | 1933. szeptember 28. (56 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Hancsel Irma (h. 1913–1922) Szibenliszt Kornélia (h. 1926–1931) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1895–1901, orvostudomány) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gergő Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Körmendi Gergő Imre, születési és 1886-ig használt nevén Grünbaum Imre (Körmend, 1877. február 14.[3] – Budapest, 1933. szeptember 28.) sebész, főorvos, egyetemi magántanár.
Életpályája[szerkesztés]
Gergő (Grünbaum) Sámuel (1844–1928) honvéd ezredorvos, Vas vármegye tiszteletbeli főorvosa és Krtschma Karolina (1850–1934) fiaként született zsidó családban. 1887. augusztus 25-én Sopronban kikeresztelkedett a római katolikus vallásra.[4] Középiskolai tanulmányait Grazban és a Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Veszprémi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte (1891–1895). Egyetemi éveit a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán, a Berlini Egyetemen és Heidelbergben töltötte. 1900 novemberétől kinevezték a II. sz. Kórbonctani Tanszék mellé díjtalan gyakornoknak, 1901 szeptemberétől ugyanott díjas gyakornoknak.[5] A következő évtől a Belgyógyászati Kóroda díjazatlan gyakornoka lett Korányi Frigyes mellett. 1902-ben a Dollinger Gyula vezetése alatt álló I. sz. Sebészeti Műtőintézethez került, ahol műtőnövendék, 1911-től első tanársegéd lett. Időközben ismét egyetemi tanulmányokat kezdett, 1905-től a Bölcsészettudományi Kar hallgatója volt. 1913-ban a Sebészeti diagnosztika és vizsgálati módszerek című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett.[6] Ugyanebben az évben mutatta be a Magyar Sebésztársaság Nagygyűlésén találmányát, a „Röntgen-automobilt”. A balkáni háborúban állandóan nagy hiányát érezték a röntgenfelszerelésnek, ezért olyan röntgenkészüléket tervezett, melyhez az elektromos áramot maga az autó szolgáltatta.
1914 januárjától az I. Sebészeti Klinika röntgenlaboratóriumát vezette. Az első világháború idején előbb mint ezredorvos, 1915-től törzsorvos[7], majd 1917-ben történt kinevezése után mint honvédfőtörzsorvos teljesített szolgálatot.[8] Az északi harctéren önálló sebészcsoport parancsnoka és vezetősebésze volt. Működött az összes fronton, majd a Magyar Vöröskereszt Egylet legnagyobb tábori kórházának, a Magyar Vöröskereszt Egylet marosvásárhelyi sebészcsoportjának parancsnokságát vette át. 1917-ben József főherceg harcvonalának sebészeti tanácsadója lett. A háborút követően a kormány külföldre küldte rokkantügyek tanulmányozása céljából. Hazatérése után a budapesti Zander és Pszichikai Gyógyintézet igazgató-társtulajdonosa lett, illetve ortopédsebészetét vezette. 1924-ben megvált az intézménytől és rendelését a Ferenc József rakpart 17. szám alatt folytatta.[9] Utolsó éveiben a Szent László Kórház sebészfőorvosa volt. Megalapította a Magyar Röntgen Társaságot, s két éven át elnöki tisztségét is betöltötte. Önálló tudományos dolgozatai, kísérleti tanulmányai megjelentek bel- és külföldi szaklapokban.
Ötvenöt éves korában Baross utca 10. szám alatt levő lakásán hirtelen rosszul lett. Agyvérzést kapott. A Herzog-klinikára vitték, de három nappal később elhunyt. Holttestét Körmendre szállították, az ottani családi kriptában helyezték örök nyugalomra.
Első felesége Hancsel Irma volt, akivel 1913. december 15-én Budapesten kötött házasságot. 1922-ben elváltak.[10] Második házastársa Szibenliszt Kornélia volt, akitől szintén elvált.[11]
Művei[szerkesztés]
- A malaria-parasiták endogen fejlődési menete, észlelt esetek kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1903, 40–43.)
- A combcsont veleszületett hiányáról (phokomelia). (Orvosi Hetilap, 1906, 13.)
- A plastikus x-sugaras képek tudományos és gyakorlati értéke. (Orvosi Hetilap, 1907, 16–21.)
- A normális állati vérsavó gyógyító hatásáról genyes folyamatokra. Fejes Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1911, 5–7.)
- Emphysema subcutaneum laparotomiák után. (Orvosi Hetilap, 1911, 42.)
- A szövetek és szervek transplantatiójának mai állása. (Orvosi Hetilap, 1913, 15–17.)
- Új szerkezetű sín czombtörések rögzítésére. (Orvosi Hetilap, 1915, 38.)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Koronás arany érdemkereszt (1915)
- Ferenc József-rend lovagkeresztje a katonai érdemkereszt szalagján (1916)[12]
- Magyar Vöröskereszt hadiékítményes tiszti díszjelvénye (1917)
- Vaskorona-rend III. osztálya hadidíszítménnyel és kardokkal (1918)[13]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- ↑ Születési bejegyzése a körmendi izraelita hitközség születési akv. 5/1877. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- ↑ Keresztelési bejegyzése a soproni római katolikus keresztelési akv. 133/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1901. december 15. (9. évfolyam, 27. szám)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1913. július 25. (47. évfolyam, 170. szám)
- ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1915. augusztus 28. (42. évfolyam, 89. szám)
- ↑ Ellenőr, 1917. szeptember 10. (11. évfolyam, 140. szám)
- ↑ Budapesti Orvosi Újság, 1924. szeptember 25. (22. évfolyam, 39. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Hancsel Irmával a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 995/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Szibenliszt Kornéliával a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 174/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. április 9.)
- ↑ Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1916. május 6. (43. évfolyam, 54. szám)
- ↑ „Kitüntetett orvostanár”, Budapest, 1918. április 3. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Szentmiklóssy Géza. A magyar feltámadás lexikona (1930). Hozzáférés ideje: 2023. április 10.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai nagy lexikona VIII. kötet (Földpálya–Grec). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1913.
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
