Georg Waitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Georg Waitz
Életrajzi adatok
Született1813. október 9.
Flensburg
Elhunyt1886. május 24.
Berlin (72 évesen)
Sírhely Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin
Ismeretes mint jogtörténész
Nemzetiség német
Házastárs Clara Schelling
Iskolái
Tudományos fokozat doktorátus
Szakmai kitüntetések
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Waitz témájú médiaállományokat.

Georg Waitz (Flensburg, 1813. október 9.Berlin, 1886. május 24.) német jogtörténész, medievista, a német történeti forrásoknak egyik legismertebb kiadója.

Élete[szerkesztés]

1832 és 1836 között a kieli és a berlini Humboldt Egyetemen történelmet, jogtudoményt, filozófiát és evangélikus teológiát hallgatott. A történészi pályát Leopold von Ranke hatására választotta. Kezdetben Hannoverben, majd 1842-től kezdve Berlinben dolgozott Georg Heinrich Pertz tudományos munkatársaként a német középkori forrásgyűjtemény, a Monumenta Germaniae Historica (MGH) keretében.

1842-ben a történelem rendes professzori állására kapott meghívást a kieli egyetemre. Ugyanebben az évben vette feleségül Clara Schellinget, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling lányát.

1846-ban mint az egyetem képviselője a holsteini tartománygyűlésen vett részt, ahol a németség érdekében buzgólkodott. Az 1848-as márciusi mozgalmak idejében Rendsburgban működött mint az ideiglenes kormány tagja. Később a frankfurti parlamentbe választották, ahol eleinte a kaszinó-párthoz, utóbb az ún. Weidenbusch-párthoz tartozott, miután Gagernnel együtt a gyülésből kivált.

1848-ban a Göttingeni Egyetemre ment át, ahol egyik alapítója volt a történelmi szemináriumnak, amely utóbb göttingeni történeti iskola néven lett ismert. 1875-ben az MGH elnöke lett és Berlinbe költözött, emellett a Rotteck-Welcker'sches Staatslexikon, a Historische Zeitschrift és az Allgemeine Deutsche Biographie közreműködője.

A szövegkritika terén elsőrangú tekintélynek számított, és számos német és külföldi történelmi társulat tagjává választotta. A Magyar Tudományos Akadémiának 1879-től volt kültagja.

Munkássága[szerkesztés]

Életének főműve a 12. század közepéig terjedő hétkötetes Deutsche Verfassungsgeschichte, amely bőséges anyagával ma is értékes forrás. Emellett feldolgozta és folytatta Friedrich Christoph Dahlmann Quellenkunde der deutschen Geschichte című munkáját. A mű kezdettől fogva tartalmazott szakirodalmi adatokat, és utóbb tiszta bibliográfiává alakult át.

Politika[szerkesztés]

1846-ban Waitz tagja lett a holsteini rendi gyűlésnek. Ugyanabban az évben egyik aláírója volt a VIII. Keresztély dán királyhoz, a schleswigi örökösödés ügyében intézett nyílt levélnek; ezzel magára vonta a dán kormány neheztelését. Az 1860-as években is kiállt Schleswig-Holstein oszthatatlansága és a Német Szövetséghez való tartozása mellett. 1848. május 18. és 1849. május 20. között tagja volt a frankfurti parlamentnek, és részt vett az alkotmányozó bizottságban.

Nevezetesebb művei[szerkesztés]

  • Deutsche Verfassungsgeschichte (1–8. kötet, Kiel 1843–78; 1–3. kötet, 3. kiad. 1879–83, a 4–6. kötet 2. kiad. 1884, Zeumer és Seligertől)
  • Schleswig-Holsteins Geschichte (2 kötet, Göttingen, 1851–54)
  • Über das Leben und die Lehre des Ulfila (Hannover, 1840)
  • Das alte Recht der salischen Franken (Kiel, 1846)
  • Lübeck unter Jürgen Wullenweber (3 kötet, Berlin, 1855–56)
  • Deutsche Kaiser v. Karl dem Grossen bis Maximilian (uo. 1862)
  • Grundzüge der Politik (Kiel, 1862)
  • Jahrbücher des Deutschen Reichs unter Heinrich I. (Berlin, 1837, 3. kiad. Lipcse, 1885)
  • Das Recht des Herzogs Friedrich von Schleswig-Holstein (Göttingen, 1863)
  • Über die angeblichen Erbansprüche d. königlich preussischen Hauses an die Herzogtümer Schleswig-Holstein (uo. 1864)
  • Kurze schleswig-holsteinische Landesgeschichte (Kiel, 1864)
  • Über eine sächsische Kaiserchronik und ihre Ableitungen (Göttingen, 1863)
  • Zum Gedächtnis an Jakob Grimm (uo. 1863)
  • Urkunden zur deutschen Verfassungsgeschichte im XI. u. XII. Jahrhundert (Kiel, 1871, 2. kiad. 1886)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Georg Waitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A német cikk forrásai[szerkesztés]

  • Ferdinand Frensdorff: Waitz, Georg. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Bd. 40, Duncker & Humblot, Lipcse, 1896, 602–629. o.
  • Guido Wölky: Roscher, Waitz, Bluntschli und Treitschke als Politikwissenschaftler. Spätblüte und Untergang eines klassischen Universitätsfaches in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts. Dissertation, Universität Bochum, 2006 (Volltext).

További információk[szerkesztés]