Olosz Ella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gazdáné Olosz Ella szócikkből átirányítva)
Olosz Ella
Gazdáné Olosz Ella mellszobra Kovásznán
Gazdáné Olosz Ella mellszobra Kovásznán
Született1937. január 3.
Keresztvár, Románia
Elhunyt1993. február 7. (56 évesen)
Kovászna, Románia
Nemzetiségemagyar
HázastársaGazda József
GyermekeiGazda Zoltán,

Gazda István, Gazda Árpád,

Szőcsné Gazda Enikő
Foglalkozásatextilművész, néprajzkutató
SablonWikidataSegítség

Olosz Ella, Gazdáné (Keresztvár, 1937. január 3.Kovászna, 1993. február 7.) erdélyi magyar textilművész, néprajzkutató. Olosz Katalin nővére, Gazda József felesége.

Életútja[szerkesztés]

Vonzalmát a szövéshez édesanyjától, Bertha Irmától örökölte, aki a háromszéki hagyományoknak megfelelően a családi otthon minden textilszükségletét maga szőtte. Középiskoláit Kovásznán, majd a sepsiszentgyörgyi Leányközépiskolában végezte (1954), Kolozsvárt a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát a textil szakon (1961), ahol a nyugati gobelinművészetre Ciupe Mária, az erdélyi népi szövészet hagyományaira Szentimrei Judit irányította rá a figyelmét.

1961-64 között Nagyenyeden, majd 1990-ig Kovásznán rajz- és kézimunkatanár volt.[1]

Tíz éven át, 1975-től 1985-ig, szervezte a Kovásznai Nyári Tárlat című kiállítássorozatot.[1]

Munkássága[szerkesztés]

Már egyetemista korában falusi gyűjtőutakon vett részt, majd élményeit külföldi tanulmányutakon egészítette ki. Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Németországban, Ausztriában és Görögországban ismerkedett a régi és mai Európa textilművészeti értékeivel, de a helyszínen tanulmányozta Egyiptom, Törökország, Szíria, Irak, Irán, Pakisztán, Afganisztán és Türkmenisztán népi textilkultúráját is. Az így szerzett nyugati és keleti tapasztalatok szintéziseként vállalkozott Erdélyben arra, hogy a hagyományos és a modern egymásra hatását a textil nyelvén megfogalmazza.

„Az egyszerűség döbbenetét szeretném az emberekből kiváltani!” – ez volt ars poeticája, s alkotásai valóban egy minden lényegest magukban hordó leegyszerűsödés mélységével ragadnak meg. Esztétikai tanulmányait, jegyzeteit közölték a Kriterion kiadásában megjelent Népismereti Dolgozatokban, a Megyei Tükör, A Hét, Korunk és Az Ige hasábjain. Szerkesztette és bevezette Csulak Magda 125 árapataki szálánvarrott hímzésminta (Sepsiszentgyörgy 1972) című albumát.

Önálló munkája a Kézimunkázók könyve (1986).

Megalakulása óta tagja volt a Kriza János Néprajzi Társaságnak. Kárpitjai gyűjteményével 1991-ben a budapesti Műcsarnokban jelentkezett; halála után került sor kolozsvári kiállítására (1994).

Főbb művei[szerkesztés]

  • 125 szálánvarrott magyar hímzésminta. Araci – Árapatak; gyűjt. Csulák Magda, szerk. Gazdáné Olosz Ella; Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központ, Sepsiszentgyörgy, 1972
  • Kézimunkázók könyve; ill. a szerző; Kriterion–Közgazdasági és Jogi, Bukarest–Bp.,1986
  • A tű csodája. Moldvai csángó-magyar inghímek, erdélyi öltéstechnikák; Pro-Print, Csíkszereda, 2001

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Adatlapja az artportal.hu-n. [2011. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 2.)

További információk[szerkesztés]

  • Olosz Ella honlapja
  • Gazda József: Gazdáné Olosz Ella; Kriterion–Püski, Bucureşti–Bp., 1994
  • Gazdáné Olosz Ella. Készült a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Képtárában 2004. június és szeptember között tartott emlékkiállításra; Medium, Sepsiszentgyörgy, 2004
  • Gazdáné Olosz Ella; szerk. Gazda József, Kopacz Attila; Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Kovászna, 2013
  • Gazdáné Olosz Ella. Erdélyi Művészeti Központ, Sepsiszentgyörgy, 2018. február 23–március 23.; kiállításrend., katalógusszerk. Vécsi Nagy Zoltán; Erdélyi Művészeti Központ Egyesület, Sepsiszentgyörgy, 2018

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]