Olosz Ella
| Olosz Ella | |
 | |
| Gazdáné Olosz Ella mellszobra Kovásznán | |
| Született | 1937. január 3. Keresztvár, Románia |
| Elhunyt | 1993. február 7. (56 évesen) Kovászna, Románia |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Gazda József |
| Gyermekei | Gazda Zoltán,
Gazda István, Gazda Árpád, Szőcsné Gazda Enikő |
| Foglalkozása | textilművész, néprajzkutató |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Olosz Ella, Gazdáné (Keresztvár, 1937. január 3. – Kovászna, 1993. február 7.) erdélyi magyar textilművész, néprajzkutató. Olosz Katalin nővére, Gazda József felesége.
Életútja[szerkesztés]
Vonzalmát a szövéshez édesanyjától, Bertha Irmától örökölte, aki a háromszéki hagyományoknak megfelelően a családi otthon minden textilszükségletét maga szőtte. Középiskoláit Kovásznán, majd a sepsiszentgyörgyi Leányközépiskolában végezte (1954), Kolozsvárt a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát a textil szakon (1961), ahol a nyugati gobelinművészetre Ciupe Mária, az erdélyi népi szövészet hagyományaira Szentimrei Judit irányította rá a figyelmét.
1961-64 között Nagyenyeden, majd 1990-ig Kovásznán rajz- és kézimunkatanár volt.[1]
Tíz éven át, 1975-től 1985-ig, szervezte a Kovásznai Nyári Tárlat című kiállítássorozatot.[1]
Munkássága[szerkesztés]
Már egyetemista korában falusi gyűjtőutakon vett részt, majd élményeit külföldi tanulmányutakon egészítette ki. Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Németországban, Ausztriában és Görögországban ismerkedett a régi és mai Európa textilművészeti értékeivel, de a helyszínen tanulmányozta Egyiptom, Törökország, Szíria, Irak, Irán, Pakisztán, Afganisztán és Türkmenisztán népi textilkultúráját is. Az így szerzett nyugati és keleti tapasztalatok szintéziseként vállalkozott Erdélyben arra, hogy a hagyományos és a modern egymásra hatását a textil nyelvén megfogalmazza.
„Az egyszerűség döbbenetét szeretném az emberekből kiváltani!” – ez volt ars poeticája, s alkotásai valóban egy minden lényegest magukban hordó leegyszerűsödés mélységével ragadnak meg. Esztétikai tanulmányait, jegyzeteit közölték a Kriterion kiadásában megjelent Népismereti Dolgozatokban, a Megyei Tükör, A Hét, Korunk és Az Ige hasábjain. Szerkesztette és bevezette Csulak Magda 125 árapataki szálánvarrott hímzésminta (Sepsiszentgyörgy 1972) című albumát.
Önálló munkája a Kézimunkázók könyve (1986).
Megalakulása óta tagja volt a Kriza János Néprajzi Társaságnak. Kárpitjai gyűjteményével 1991-ben a budapesti Műcsarnokban jelentkezett; halála után került sor kolozsvári kiállítására (1994).
Főbb művei[szerkesztés]
- 125 szálánvarrott magyar hímzésminta. Araci – Árapatak; gyűjt. Csulák Magda, szerk. Gazdáné Olosz Ella; Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központ, Sepsiszentgyörgy, 1972
- Kézimunkázók könyve; ill. a szerző; Kriterion–Közgazdasági és Jogi, Bukarest–Bp.,1986
- A tű csodája. Moldvai csángó-magyar inghímek, erdélyi öltéstechnikák; Pro-Print, Csíkszereda, 2001
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Adatlapja az artportal.hu-n. [2011. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 2.)
További információk[szerkesztés]
- Olosz Ella honlapja
- Gazda József: Gazdáné Olosz Ella; Kriterion–Püski, Bucureşti–Bp., 1994
- Gazdáné Olosz Ella. Készült a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Képtárában 2004. június és szeptember között tartott emlékkiállításra; Medium, Sepsiszentgyörgy, 2004
- Gazdáné Olosz Ella; szerk. Gazda József, Kopacz Attila; Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Kovászna, 2013
- Gazdáné Olosz Ella. Erdélyi Művészeti Központ, Sepsiszentgyörgy, 2018. február 23–március 23.; kiállításrend., katalógusszerk. Vécsi Nagy Zoltán; Erdélyi Művészeti Központ Egyesület, Sepsiszentgyörgy, 2018
.svg){kind=small}
