Törpe iszapcsiga

Törpe iszapcsiga
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Altörzs:	Héjasok (Conchifera);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Alosztály:	Orthogastropoda;
Öregrend:	Heterobranchia;
Rend:	Euthyneura;
Alrend:	Panpulmonata;
Alrendág:	Hygrophila;
Öregcsalád:	Lymnaeoidea;
Család:	Lymnaeidae;
Nem:	Galba;
Faj:	G. truncatula;
Tudományos név
	Galba truncatula; O. F. Müller, 1774
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Törpe iszapcsiga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe iszapcsiga témájú médiaállományokat és Törpe iszapcsiga témájú kategóriát.

A törpe iszapcsiga vagy májmételyes csiga^[1] vagy kis mocsárcsiga^[2] (Galba truncatula) eredetileg európai, de ma már a világ nagy részén elterjedt vízicsigafaj, a májmétely köztesgazdája.

Elterjedése[szerkesztés]

A faj eredetileg Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában volt honos, de szinte minden kontinensre behurcolták, előfordul Közép- és Dél-Afrikában, Dél- (India) és Délnyugat-Ázsiában (Szaúd-Arábia, Jemen), valamint Észak- és Dél-Amerikában (Bolívia, Peru, Argentína, Chile és Venezuela). Svájcban 2800 m-ig, Bulgáriában 2000 m-ig, Norvégiában 1300 m magasságig fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés]

A csigaház kúp alakú, 5–15 mm magas, 5–6 mm széles, 5-6 kanyarulatból áll. Domború kanyarulatai lépcsőzetesen, mély varrattal helyezkednek el egymás fölött, az utolsó kanyarulat nem tágul ki feltűnően. A héj színe sárgás vagy szarubarna, sűrűn rovátkolt. Szájadéka ovális, a ház magasságának kevesebb mint a felét teszi ki. Az ajakduzzanat a tengely felőli részen kiszélesedik, köldöke nyitott és mélyre húzódó. A köpeny foltjai áttetszenek a héjon.

Életmódja[szerkesztés]

A törpe iszapcsiga mocsarak, tavacskák, vizesárkok lakója, de megél vizes réteken, források tocsogóiban, zsombékok közötti tócsákban is. Gyakran kimászik a vízből és a növények (sások, füvek) felületén található meg. Elviseli az emberi tevékenységgel megzavart és kevéssé benőtt vizeket is, és a 7,0-9,6 közötti pH-t. Az iszapba fúródva átvészeli élőhelye kiszáradását is, akár 4-5 hónapon át. Algákkal és korhadó növényi részekkel táplálkozik.

12-20 petéjét kerek, 5–6 mm átmérőjű csomagokban rakja le, többnyire szilárd felületekre. A hőmérséklettől és esőzésektől függően évente akár 3 generációja is felnőhet, de Európában két generáció az általános. Élettartama meghaladja az 1 évet.

A törpe iszapcsiga a májmétely (Fasciola hepatica) köztesgazdája, a féreg életciklusának egy része a csiga testén belül zajlik. A fűszálakon mászkáló csigát megeszik a juhok, és a kórokozó a májukba vándorol, ahol nagy tömegben felhalmozódva pusztulásukat is okozhatja. Ezenkívül átmeneti hordozója lehet a következő férgeknek: