Otto Friedrich Müller

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Otto Friedrich Müller
Müller Otto Friedrich 1730-1784.jpg
Életrajzi adatok
Született1730. március 2.
Koppenhága
Elhunyt1784. december 24. (54 évesen)
Koppenhága
Ismeretes mint
  • botanikus
  • lepidopterist
  • zoológus
  • ornitológus
  • carcinologist
Állampolgárság  Dánia
Pályafutása
Szakterület zoológia és botanika

Otto Friedrich Müller (Koppenhága, 1730. március 2.1784. december 26.) dán természettudós, zoológus és botanikus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „O. F. Müller”.

Élete és munkái[szerkesztés]

Frederiksdal kastélya

Müller 1748-ban kezdte meg tanulmányait a Koppenhágai Egyetemen, ahol előbb teológiát, majd jogot tanult. Diplomáját csak 1760-ban kapta meg, mert anyagi okokból 1753-ban állást vállalt, a külügyminiszter Johan Schulin gróf fiának lett a házitanítója és a Frederiksdali kastélyba költözött. Itt kezdte el azokat a zoológiai és botanikai megfigyeléseket, amelyek később híressé tették a nevét. 1764-ben kiadta első nagyobb művét a Fauna insectorum Fridrichsdalina-t a körzet rovarfaunájáról. Ezután az ifjú gróffal Közép- és Dél-Európában utazgatott évekig. Az alkalmat kihasználva megismerkedett a kor nevezetes természettudósaival és felvette a kapcsolatot az európai akadémiákkal. Visszatérése után 1767-ben kiadta Frederiksdal növényeinek leírását a Flora Fridrichsdalina című művében.

1769-ben állami szolgálatba lépett és előbb tanácsos, majd 1771-ben a norvég kamara levéltári titkára lett. Két évvel később egy vagyonos hölgyet vett feleségül és felmondta állását, attól kezdve csak kutatásaival foglalkozott. Feleségének volt egy birtoka a norvégiai Drøbakban, ahol Müller 1773-78 között a Kristianiafjord gerinctelen állatait vizsgálta.

Termékeny tudományos szerző volt, számos kisebb cikke mellett 1771-ben publikálta németül írt könyvét a sós- és édesvízi férgekről (Von Würmern des süssen und salzigen Wasser) amit 1773-ban kiegészített a Vermium terrestrium a fluviatilium historia című művel. Utóbbiban először bontotta genusokra és fajokra az ún. infusoriumokat (egysejtűeket). Hydrachnæ című monográfiájában a Dánia vizeiben élő atkákat írta le, az 1785-ös Entomostraca-ban pedig azelőtt ismeretlen mikroorganizmusokat, többek között Dinoflagellata-kat közölt.

Kései éveiben fő művével a Zoologia Danica-val volt elfoglalva, amelyben Dánia és Norvégia összesen háromezer állatfajáról közölt leírást és ábrát és amelynek kiadását az állam anyagilag támogatta. Először egy előzetest adtak ki 1776-ban Zoologiæ Danicae prodromus címmel, majd 1777-ben és 1786-ban magát a gyűjteményt is két kötetben, mindkettőben 40 táblányi ábrával.

Zoológiai munkája mellett Müller botanikával is foglalkozott, ám ezen a téren kevésbé aratott babérokat.

Tagja volt a német Academia Caesarea Leopoldina-nak, a Svéd Királyi Tudományos Akadémiának, a párizsi Tudományos Akadémiának és a berlini Természettudományok Barátai Társaságnak.

Taxonómiai hivatkozásoknál nevének rövidítése O. F. Müller.

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Jean Anker, Otto Friderich Müller – Et Bidrag til den biologiske Forsknings Historie i det attende Aarhundrede. 1. bind: Barndom, Studenter- og Hovmestertid (1730-67). (Det udkomne), København, Munksgaard, 1943.
  • Müller, Orro Frederik Salmonsens konversationsleksikon