Euphroszüné
Euphroszüné | |
![]() | |
Euphroszüné szobra az Ahílio palotában, Korfu szigetén | |
Szülei | Eurynome |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Euphroszüné témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Euphroszüné (görögül: Εύφροσύνη) egyike volt a három kharisznak (vagy gráciának) a görög mitológiában.
Zeusz és a tengeri nimfa Eurünomé lányai, de egyes források szerint Dionüszosz és Aphrodité, vagy Héliosz és a naiasz Aegle gyermekei.
Nevének jelentése „az Öröm” és ő a jókedv és a vidámság istennője. A másik két kharisz Aglaia „az Ékesség” és Thaleia „a Virágzó”.
Nővéreivel együtt Aphrodité kísérői és a múzsákkal és a nimfákkal vidám körtáncokat járnak Apollón zenéjére.
A művészetben[szerkesztés]
- Botticelli Tavasz című festményén látható a három kharisz.
- Antonio Canova jól ismert szobra az Ermitázsban lévő A három grácia
- John Milton angol költő L'Allegro című versében több helyen is felidézi.
„ |
Ám jöjj, egek virága, színe, égi neven: Euphrosyne s a földön: szívtáró Öröm, kit búgva édes gyönyörön Vénusz szűlt (s még két Gráciát) s repkényes Bacchus volt atyád.
|
” |
– Tóth Árpád fordítása |
A tudományban[szerkesztés]
- A 31 Euphrosyne aszteroid az ő nevét viseli.
- Az Euphrosinidae tengeri férgek családja róla van elnevezve.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Euphrosyne (mythology) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.