Eszpartófű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Eszpartófű
A növény a természetes élőhelyén
A növény a természetes élőhelyén
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Perjefélék (Poaceae)
Alcsalád: Perjeformák (Pooideae)
Nemzetség-
csoport
:
Stipeae
Nemzetség: Macrochloa
Kunth
Faj: M. tenacissima
Tudományos név
Macrochloa tenacissima
(L.) Kunth
Szinonimák
Szinonimák

a növény szinonimái:

  • Lasiagrostis tenacissima (L.) Trin. & Rupr.
  • Stipa tenacissima L.

a Macrochloa tenacissima subsp. gabesensis szinonimái:

  • Stipa gabesensis Moraldo, Raffaelli & Ricceri
  • Stipa kralifii Moraldo, Raffaelli & Ricceri

a Macrochloa tenacissima subsp. tenacissima szinonimái:

  • Stipa kelibiae Moraldo, Raffaelli & Ricceri
  • Stipa tortilis Buch
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Eszpartófű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Eszpartófű témájú kategóriát.

Az eszpartófű (Macrochloa tenacissima) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: alfafű, halfafű vagy lósörényfű.

Korábban az árvalányhaj (Stipa) nemzetségbe volt besorolva; manapság nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

Az eszpartófű Észak-Afrikában és az Ibériai-félszigeten őshonos. Az eredeti előfordulási területe magába foglalja Portugáliát, Spanyolországot, a Baleár-szigeteket, Marokkót, Algériát, Tunéziát és Líbiát. Az ember betelepítette a Kanári-szigetekre és Ciprusra.

Alfajai[szerkesztés]

  • Macrochloa tenacissima subsp. gabesensis (Moraldo, Raffaelli & Ricceri) H.Scholz & Valdés
  • Macrochloa tenacissima subsp. tenacissima
  • Macrochloa tenacissima subsp. umbrosa F.M.Vázquez

Megjelenése[szerkesztés]

Egyéves fűféle, amely általában 60-150 centiméter magasra nő, de elérheti a 200 centiméteres magasságot is. A levelei 30-120 centiméter hosszúak és 1-3 milliméter szélesek. A lándzsás bugavirágzata 25-35 centiméteres. A virágzatot alkotó virágok csak 10 milliméteresek.

Felhasználása[szerkesztés]

Számos kézműipari célra használják alapanyagként, így kosarakat, cipőket, köteleket vagy papírt készítenek belőle.

A Pallas nagy lexikonában[szerkesztés]

  • "Esparto (növ.), Sparto és Esparto déli Európában, Alfa (l. o.) és Halfa északi Afrikában, a Macrochloa v. Stipa tenacissima Kunth nevü pázsitfaj levele. Ez 30–50 cm. hosszú; száradva megsárgul és hengeresen göngyölödik össze. Ebben az állapotban használják nálunk a virzsinia-szivarba, hazájában pedig fonatokra, tilón összezúzottan hegyi-cipőre, kötelekre vagy derékalj töltelékeül. Különös kiáztatással finom papiros gyártására alkalmas. Erre a spanyol fajta jobb, mint az afrikai, abból 42-50. emebből csak 40-45% a rost, a többi pozdorja. Afrika fönnsíkjai oly mennyiséget szolgáltatnak, hogy Spanyolország elmarad mögötte, kivált mivel öntöző-csatornákat ástak és mezei vasutakat rendeztek be."

Képek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]