Egon Erwin Kisch

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Egon Erwin Kisch
Egon Erwin Kisch (1940).jpg
Született Egon Kisch
1885. április 29.
Prága
Elhunyt 1948. március 31. (62 évesen)
Prága
Állampolgársága
Nemzetisége cseh
SzüleiHermann Kisch, Ernestine Kuh
Foglalkozása újságíró, író
Iskolái Károly Egyetem
Halál okacerebrovascular disease
Sírhely Vinohrady temető

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egon Erwin Kisch témájú médiaállományokat.

Egon Erwin Kisch (Prága, 1885. április 29. – Prága, 1948. március 31.), „a száguldó riporter”; németül író cseh újságíró.

A modern oknyomozó újságírás első évtizedeinek egyik legnagyobb alakja. Riportjai, riporteri módszerei és szakmai etikája mindmáig a publicisztika egyik oktatott mintája. A Prágáról, és az első világháborúról megjelent és összegyűjtve számtalan könyvben kiadott írása ma is forrásértékű, amellett szórakoztató olvasmány.

Élete[szerkesztés]

Ötgyermekes, német zsidó kispolgári családba született, második gyermekként. Apja, Hermann Kisch szövetáru-kereskedést üzemeltetett, anyja Ernestine Kuh volt. Egon középfokú tanulmányainak végeztével rövid ideig a Német Műszaki Főiskolán, illetve a Károly Egyetemen tanult, majd egy évig a katonaságnál szolgált. Újságíró karrierje 19 évesen kezdődött, a „Prager Tagblatt”-ban kezdett publikálni, majd 1906-tól hét éven át a német nyelvű „Bohemia" c. lapnál dolgozott, gyarapítva tudását a riport-újságírás terén.

Az első világháború idején a keleti, illetve déli frontokon harcolt, tizedesi rangban, s meg is sebesült. A világháború nyomán kezdett a társadalom problémái felé fordulni, kommunista elhivatottsága is ekkor alakult ki. A fronszolgálat alatt szerzett élményeit 1930-ban Ezt írd fel, Kisch! címmel jelentette meg. A világháborút követően tényfeltáró riportsorozatában leleplezte az oroszok javára kémkedő Alfred Redl cs. és kir. ezredest, akinek életét többek között Szabó István is játékfilmben („Redl ezredes”) dolgozta fel.

Alfred Redl ezredes a VIII. (prágai) hadtest vezérkari főnöke volt. Lebukásakor, 1913-ban öngyilkosságra kényszerítették. Az ezt követő házkutatáskor Kisch-nek egy lakatos barátja törte fel az ezredes iratait rejtő fiókokat. Kisch a cenzúrát azzal játszotta ki, hogy először egy cáfolatot jelentetett meg. Ezt követően már nem lehetett eltussolni az ügyet.
1934-ben, Melbourne-ben

1918-ban részt vett az Osztrák Köztársaság kikiáltásában. Belépett az osztrák kommunista pártba. Néhány év múlva bebörtönözték, majd kiutasították Ausztriából. Prágába, később Berlinbe költözött, és a baloldali német sajtó munkatársa lett. 1923-ban megírta a sajtó 400 éves történetét, Luther Mártontól Émile Zoláig.

Bejárta a fél világot. Megfordult Kínában, Japánban, Észak-Afrikában, a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, és Magyarországon is. A berlini Reichstag felgyújtásának másnapján, 1933 februárjában a nácik elfogták, de csehszlovák közbenjárásra kiszabadult. Az országból azonban kiutasították, könyveit pedig elégették, így Kisch Prágába költözött. 1936 és 1938 között a spanyol polgárháborúból tudósított. Később Párizsban, 1940 és 1946 között Mexikóban járt, majd hazatért Prágába. Cseh öntudatát mindvégig megőrizte, csehnek mondta magát, és útleveléhez is ragaszkodott.

Agyvérzésben halt meg.

Könyvei magyarul[szerkesztés]

  • Pavlov professzor kutyái – Korunk, 1927.
  • Chicago, az ellentétek városa – Korunk, 1930.
  • Az amsterdami zsidók – Korunk, 1934.
  • Amerika, Kína, Oroszország. Riportkönyv; ford. Balog István; Phőnix, Bp., 1934
  • Tilos a bemenet!; ford. Marton János; Prager, Bratislava-Pozsony, 1936 (Az új Európa könyvesháza)
  • A titkos Kína; ford. Barkóczy István; Prager, Bratislava-Pozsony, 1937 (Az Új Európa könyvesháza)
  • Ázsia újjászületett; ford. Leser Lajos; Prager, Bratislava-Pozsony, 1937 (Az Új Európa könyvesháza)
  • A hét gettó; ford. Borongó Ferenc; Prager, Pozsony, 1938 (Az új Európa kistükre)
  • Egon Erwin Kisch tisztelettei bemutatja az amerikai mennyországot; ford. Ballenegger Henrik; Szikra, Bp., 1948
  • Íme Ausztrália; ford. Ballenegger Henrik; Szikra, Bp., 1948
  • Kína titkai; ford. László Mária; Szikra, Bp., 1949
  • Csillaglobogós paradicsom; ford. Zólyomi Antal; Magyar Kiadó, Pozsony 1953
  • Kalandozások öt világrészben. Válogatott riportok; vál. Gábor György, ford. Gordon Éva; Szépirodalmi, Bp., 1954
  • Mit láttam Mexikóban?; ford. Zólyomi Antal; Magyar Kiadó, Bratislava, 1955
  • Szenzációk vására; ford. Zólyomi Antal; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956
  • Ugrás a túlsó féltekére; Szikra Ny., Bp., 1956 (Érdekes könyvek)
  • Prágai Pitaval; ford. Ember Mária, Finály Olga; Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Bratislava, 1958
  • Szenzáció!, Szenzáció!; ford. Tandori Dezső, ill. Gyulai Líviusz; Gondolat, Bp., 1974
  • A Redl-ügy és egyéb történetek; vál., ford., bev., jegyz. Fodor Ernő; Kriterion, Bp., 1974 (Téka)
  • Prágai utcák és éjszakák; ford. Tandori Dezső, ill. Gyulai Líviusz, Gondolat, Bp., 1978
  • Kriminalisztikai kalandozások; vál., ford. Tandori Dezső, ill. Gyulai Líviusz; Gondolat, Bp., 1982
  • Ciánkáli a vezérkarnak; vál., szerk., jegyz. Tabák András, ford. Fodor Ernő et al.; Zrínyi, Bp., 1987 (Zrínyi-zsebkönyvek)
  • A Gólem éledése; ford. Borongó Ferenc, átdolg. Tabák András; Littoria, Bp., 1992 ISBN 9637854029
  • A leánycsősz. Regény; ford. Szalai Lajos; Napkút, Bp., 2012 (Remekírók retró)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  1. LIBRIS, 2012. október 2. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)