Dorottya utca

Dorottya utca
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest, V. kerület
Városrész	Lipótváros
Névadó	Mária Dorottya württembergi hercegnő
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Dorottya utca Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 02′ 56″47.49798, 19.048863
A Wikimédia Commons tartalmaz Dorottya utca témájú médiaállományokat.

Mária Dorottya württembergi hercegnő kétnyelvű emléktáblája

A Dorottya utca Budapest V. kerületében, a Vörösmarty tér és a Széchenyi István tér között húzódik. Tulajdonképpen a Váci utca folytatása, benne bankok, vállalatok székházai. A nevét Mária Dorottya württembergi hercegnőről, József nádor harmadik feleségéről kapta az 1920-as években. A Dorottya utca Kazinczy Ferenc szerint Pest legszebb utcája volt. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett.

A 2. sz. ház falán, a tér sarkán württembergi hercegi címerrel díszített emléktáblát helyeztek el kétnyelvű (magyar és német) szöveggel: „Az utca névadója Mária Dorottya (1797–1855), József nádor hitvese, Magyarország utolsó nádornéja, a magyarok felejthetetlen jótevője”. A tábla avatásán jelen volt Habsburg Mihály főherceg, Mária Dorottya dédunokája, Habsburg György főherceg, Habsburg Ottó legifjabb fia, aki Magyarországon él, továbbá D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és a nádorné által alapított budavári evangélikus gyülekezet tagjai.

Az utca fontosabb épületei:

• 3. szám: háromemeletes saroklakóház. Hild József építette romantikus stílusban Lyka Anasztáz számára. Kapualja keresztboltozatos, udvarán klasszicista stílusú rácsos függőfolyosók vannak. Romárik Dénes tervei alapján állították helyre 1955-ben.
• 6. szám: Wurm-udvar (ma Palazzo Dorottya), az Apáczai Csere János utca 15. szám hátsó traktusa. Ma irodaház és lakások vannak benne.
• 8. szám: Medgyaszay István által 1914-ben épített irodaház
• 9. szám: Lakóház, amit Ágoston Emil épített 1910-ben.
• 11. szám: háromemeletes klasszicista stílusú lakóház. Eredetileg Pollack Mihály tervei alapján épült kétszintesre 1822-ben Kardetter Lipót részére. A kapualja eredeti klasszicista kazettás boltozatú, udvari kútja is van. 1885-ben építették rá az eklektikus stílusú harmadik emeletet. Az 1860-as években ebben a házban volt Engerth Vilmos műegyetemi tanár építészeti és szabadkézi rajziskolája. A földszintet a világháború után, 1953-ban állította helyre eredeti tervek alapján Horler Miklós.

Irodalom

• Zakariás G. Sándor: Budapest. Budapest, 1961
• Gerle János: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990

Források

Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 337. o. ISBN 963-05-6410-6  

Kapcsolódó szócikkek

• Szakál Géza