Engerth Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Engerth Vilmos
Született 1818. január 1.
Teschen
Elhunyt 1884. január 1.
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festő,
litográfus,
egyetemi tanár
SablonWikidataSegítség

Engerth Vilmos (Teschen, 1818. január 1.Budapest, 1884. január 1.)[1] festő, litográfus, műegyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Engerth János díszletfestő volt, nála és a bécsi Művészeti Akadémián tanult. Visszatérve Pestre, eleinte főleg miniatűr arcképfestéssel foglalkozott. 1849. november 19-én a budai József-ipartanodához rajztanítóvá nevezték ki. Mikor utóbb az ipartanoda műegyetemmé alakult át (1857), Engerthet átvették a műegyetem tanári karába és a műszaki és ornamentális rajz tanításával bízták meg. Itt 1869-től a rajztanszék rendes tanára volt egészen haláláig. Engerth az 1840-es és 1860-as években gyakran állított ki a pesti műegylet kiállításain, ahol egyébként a zsűrinek is tagja volt. Az 1850-es évek végén a Dorottya utcában rajziskolát nyitott és 1859-ben rajzmintákat adott ki. Elsősorban arcképeket festett, de több kőrajzot is készített. Elhunyt 1884. január 1-jén, élete 66., házassága 30., állami szolgálatának 34. évében idült hurutos tüdőlob következtében. Örök nyugalomra helyezték 1884. január 3-án délután a Kerepesi úti sírkertben római katolikus szertartás szerint. Felesége Zanka/Zankó Constantia volt.

A pesti műegylet kiállításain következő műveivel vett részt:

  • 1841. évi kiáll.: Két miniatűr arckép. 1842. évi kiáll.: Két akvarell arckép és egy kolostor c. ionrajz.
  • 1844. évi kiáll.: Arabeskek, akvarell. — Csigalépcső, tusfestmény. — Hét darab akvarell arckép.
  • 1846. évi kiáll.: Két akvarell arckép.
  • 1847. évi kiáll.: Gyömrői tájkép, akvarell.
  • 1861. máj.—jún. kiáll.: Templom, akvarell.
  • 1863. okt.—nov. kiáll.: A pesti műegylet 1864. évi műlapja.
  • 1865. máj.—jún. kiáll.: A pesti műegylet 1865. évi műlapja.

Kőrajzai[szerkesztés]

  1. G. Teleki Sámuel gyömrői palotája. Folio. Jelzése: Term. után fest. és kőre metsz. Engerth V. (1846.)
  2. István főherceg nádor születésnapjának ünneplése Aradon, 1847. szeptember 14-én. Folio. Felirata: István Császári Királyi Fő Herczegségének Magyar Ország fenséges Helytartójának. Hazánk érdekében tett dicső körutazása alkalmával f. é. szent Mihály hó 14-kén Aradon tartott születésnapi ünnepélye emlékrajzát kiadta és / ő Császári királyi / Fő-Herczegsége Fenséges István Magyar Ország Nádorának / legmélyebb tisztelettel ajánlja Engerth Vilmos.
  3. Aratási jelenet. Markó Károly festménye után. Folio. A pesti műegylet 1864. évi műlapja.
  4. Mária királynő és Erzsébet Nagy Lajos sírjánál. Liezen-Mayer Sándor festménye után. Folio. A pesti műegylet 1865. évi műlapja.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.