Alsókocskóc
| Alsókocskóc | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Puhói |
| Rang | község |
| Polgármester | Peter Regina |
| Irányítószám | 020 01 (pošta Púchov 1) |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | PU |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1205 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 200 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 262 m |
| Terület | 6,12 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 05′ 36″, k. h. 18° 19′ 32″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 36″, k. h. 18° 19′ 32″ | |
| Alsókocskóc weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsókocskóc (szlovákul Dolné Kočkovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Puhótól 1 km-re délre a Vág bal partján fekszik, egykor Puhóhoz tartozott.
Története[szerkesztés]
A pápai tizedjegyzék már 1332-ben említi plébániáját "Hoczak" néven. Mai magyar nevén 1407-ben szerepel először "Alsow Hochk" alakban. 1496-ban "Also Hochkowcz", 1598-ban "Also Koczkocz" néven szerepel az írott forrásokban. A Lieskovszky család birtoka, később Kasza várának tartozéka volt. 1698-ban 29 ház állt a községben. 1720-ban 20 adóegysége volt. 1784-ben 50 házában 54 család és 277 lakos élt. 1828-ban 53 háza és 362 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak. Egy ideig sóraktár is volt a településen. A 19. században két pálinkafőzdéje volt.
A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Alsó-Kocskocz, Trencsén m. tót falu, 533 kath., 4 zsidó lak."[2]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 346 lakosából 324 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 576 lakosa mind szlovák anyanyelvű volt.
1970-ben 1359 lakosából 1350 szlovák, 4 cseh, 1 magyar és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.
2001-ben 1169 lakosából 1158 szlovák, 10 cseh és 1 ukrán volt.
2011-ben 1221 lakosából 1184 szlovák, 8 cseh, 1 ukrán, 1 egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 1205 lakosából 1174 (+3) szlovák, (+1) cigány, 10 (+2) egyéb és 21 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
További információk[szerkesztés]
A Puhói járás települései | ||
|---|---|---|
Puhó (Púchov) Alsókocskóc (Dolné Kočkovce) · Alsónyíresd (Dolná Breznica) · Alsórétfalu (Lúky) · Bellus (Beluša) · Donány (Dohňany) · Fehérhalom (Lysá pod Makytou) · Felsőnyíresd (Horná Breznica) · Felsőzáros (Záriečie) · Hegyesmajtény (Mojtín) · Horóc (Horovce) · Kebeles (Streženice) · Kvassó (Kvašov) · Láz (Lazy pod Makytou) · Lednic (Lednica) · Lednickisfalu (Mestečko) · Lednicróna (Lednické Rovne) · Nemőc (Nimnica) · Trencsénfogas (Zubák) · Vidornya (Vydrná) · Viszolaj (Visolaje) |  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |