Ugrás a tartalomhoz

Csányi János (színművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Csányi János (egyértelműsítő lap).
Csányi János
Született1966. február 1. (58 éves)[1]
Vác
Állampolgárságamagyar
Házastársa
GyermekeiCsányi Márton
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1986–1990)
KitüntetéseiJászai Mari-díj (2000)
Sablon • Wikidata • Segítség

Csányi János (Vác, 1966. február 1. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, filmproducer.

Életpályája

[szerkesztés]

1966. február 1-jén született Csányi István és Erdős Mária gyermekeként. 1978–1980 között a Váci Haladás SE sportolója, 1980-ban Cegléden kislabdahajításban országos csúcsot állított be. 1980–1984 között szülővárosában és a fővárosban végezte középiskolai tanulmányait. 1982–1984 között amatőr színész. 1984–1986 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja. 1986–1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola (SZFF) hallgatója Zsámbéki Gábor és Székely Gábor osztályában.

1989-ben belépett a Fideszbe. 1990-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola első diákönkormányzatának elnökévé választották, elfogadták a rektor és a szenátus lemondását és vezetésével létrejött az intézmény új oktatási programja. 1990–1991-ben a Katona József Színház társulatának tagja. 1990-ben kezdeményezte az állandó társulattal működő Soproni Petőfi Színház megalapítását, majd munkatársként felkérte Kiss Csaba író rendezőt, előterjesztésük alapján az Önkormányzat 1991-ben megalapította a színházat, amely a rekonstrukciót követően 1992-től kezdte meg működését.

1991-1997 között szabadfoglalkozású színész, rendező. 1993–1994-ben létrehozta a Szentivánéji álom című produkcióját, melyhez műfordítást és díszlettervet készített, újra írta a Mesterember-jeleneteket és rendezte az előadást. A produkció kiemelkedő szakmai és közönségsikert aratott, számos díjat nyert. A produkció 2007-től az elmúlt negyedszázad 7 legjelentősebb színházi előadásainak egyikeként értettségi tananyaggá vált.

1996-2005 között a Bárka Józsefvárosi Színházi és Kulturális Kht. alapító ügyvezető igazgatója. 1998–1999-ben a színházi átépítés és épületrekonstrukció felelős vezetője. A Bárka Színházat komplex közösségi művészeti műhelyként értelmezte és számos innovációt indított el, többek között létrehozta az első nonprofit közhasznú színházi szervezetet, kiadta az első színházi magazint, a Hajónaplót, a társulaton belül szerzői műhelyt alapított, kidolgozta a szabad-bérlet jegyértékesítési konstrukciót, a nézőtéri területet képzőművészeti kiállítótérré alakította és a színház társulatára építve filmeket hozott létre (például Cseh Tamás életmű sorozat). 2004–2005-ben megalapította a 7 közép-kelet európai ország színházait tömörítő COMET nemzetközi színházi szervezetet, melynek első elnökévé választották.

2005–2006-ban az új debreceni színház szakmai tervezésének vezetője. 2006–2007-ben a debreceni Csokonai Színház igazgatója, létrehozta a Debreceni Színházi Régió programját és vezette a színház szervezeti átalakítását, az engedélyezési tervek elkészítéséig szakmai vezetője volt az új debreceni színház (későbbi Csokonai Fórum) beruházásának, kidolgozta az új Műhelyház építészeti és szakmai terveit, megalapította többek között a Kortárs Dráma (Deszka) Fesztivált, teljes körűen átalakította a színház szervezeti és gazdasági programját, kezdeményezte egy új országos színházi szervezet létrehozását (későbbi Teátrumi Társaság), és művészeti vezetőnek felkérte Vidnyánszky Attilát. 2007-ben Debrecen Város Önkormányzata a közintézmények finanszírozási problémái miatt a fejlesztéseket felfüggesztette, közös megegyezéssel távozott a színház éléről.

2009-től a Károli Gáspár Református Egyetem részvételével a Színház és Film Intézet Nonprofit Kft. (SZFI) alapító igazgatója, mely a színházi és filmes szakképzések oktatási központjaként jött létre. 2011-ben az intézet fenntartásában megalapította a Színház- és Filmművészeti Szakgimnázium és Technikumot. 2015-ben a Corvinus Egyetem korábbi Gazdaságtudományi Karával, valamint a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karával (PTE MK) együttműködve kidolgozta az SZFI és a PTE MK későbbi közös egyetemi szakirányú továbbképzéseit.

2009. május 22-én a Magyar Református Egyház egyesítése, az „Alkotmányozó Zsinat és Ünnep” szimbolikus eseményeinek tervezője és programigazgatója.

2009–2010-ben Szőcs Géza munkatársaként feladatot vállalt a Kulturális Államtitkárság szakmai programjának előkészítésében. 2010-ben kezdeményezte a Nemzeti Kultúráért Egyesület alapítását, mely a Parlament volt felsőházi üléstermében alakul meg és amelynek ügyvezető alelnökévé választották.

2012-ben Szikora Jánossal pályázatot adott be a Vörösmarty Színház vezetésére, melynek stratégiai és fejlesztési igazgatója lett. Itt számos átalakítást és fejlesztést valósított meg és előkészítette az I. Koronázási Ünnepi Játékok programját.

2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagjává vált, majd a Színházművészeti Tagozat köztestületi tagjai közgyűlési képviselővé választották. 2016-ban a Magyarországi Református Egyház által alapított Református Közéleti és Kulturális Alapítvány elnökévé választották.

2018-2021-ig Budapesten a Stefánia úton egy ingatlan nagyberuházás ügyvezető igazgatója.

2019-ben producerként – a magyar és a lengyel állami televízióval együttműködve - Triptichon címen kezdeményezi a gróf Esterházy Jánosról szóló koprodukciós dokumentumfilmek létrehozását. 2021-ben a sorozat első filmje, az Apám, Esterházy János a Savaria Filmszemlén nagydíjat kap, 2022 nyarán a Magyar Mozgókép Fesztiválon a Triptichon 3 részes TV-filmjét kategóriájában az 5 legjobb film közé választják.

2023-ban Sopron város megbízza a Petőfi Színházat és a Fertőrákosi Barlangszínházat is magában foglaló Pro Kultúra Nonprofit Kft. szakmai átalakításának és fejlesztési terveinek kidolgozásával. 2023-ban Budapesten kezdeményezi a Bárka Színház újra alapítását.

1987-ben feleségül vette Halász Margit írót. Egy fiuk született; Márton (1990). 2007-ben másodszorra is megházasodott, felesége Varga Gabriella színésznő, egy lányuk született, Anna Róza (2009).

Jelentősebb színházi szerepei

[szerkesztés]

Ódry Színpad

[szerkesztés]

Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház

[szerkesztés]

Katona József Színház

[szerkesztés]

Szolnoki Szigligeti Színház

[szerkesztés]

Bárka Színház

[szerkesztés]

Jelentősebb filmszerepei

[szerkesztés]

Színházi és egyéb rendezései

[szerkesztés]
  • William Shakespeare: Szentivánéji álom - magán produkció (1994) majd Bárka Színház (1996)
  • Csányi János: A játék - Merlin Színház (1993), Bárka Színház (2000)
  • William Shakespeare: Rómeó és Júlia - Bárka Színház (2003)
  • Magyar Református Egyház - Alkotmányozó Zsinat és Ünnep szimbolikus eseményei és programja, Debrecen (2009)
  • Benjamin Britten: Lukrécia meggyalázása - Magyar Állami Operaház (2013)

Film és rádió rendezései

[szerkesztés]
  • Wels–Csányi János: Transzport - rádió rendezés (1996)
  • Ady Endre - Csányi János: A fekete zongora 1-2., TV film MTV1 (1996)
  • Szt. II. János Pál - Esterházy János - Csányi János: Karácsonyi Dalok Európáért, koncertfilm (2020)

Filmproduceri munkái

[szerkesztés]
  • Dalok időrendben - koncertfilm, Cseh Tamás életmű sorozat, rendező: Mispál Attila (1997-2005)
  • Maraton - dokumentumfilm, rendező: Mispál Attila (2001)
  • Liberté '56 - játékfilm, rendező: Vidnyánszky Attila (2007)
  • Szívdobogás - kisjátékfilm, rendező: Bereményi Géza (2011)
  • A magunk erejéből, Turistvándi - dokumentumfilm, rendező: Zsigmond Dezső (2012)
  • Karácsonyi dalok Európáért (Szent II. János Pál pápa és Esterházy János gondolataival) - koncertfilm, rendező: Csányi János (2020)
  • Apám, Esterházy János - dokumentumfilm, rendező: Zsigmond Dezső (2001)
  • Triptichon (Esterházy János élete és öröksége) - dokumentumfilm 3x52’, rendező: Zsigmond Dezső (2021)
  • Triptichon (Esterházy János élete és öröksége) - dokumentumfilm 80', rendező: Zsigmond Dezső (2022)
  • Triptichon (Esterházy János élete és öröksége) - dokumentumfilm 72’ (lengyel nyelvű változat), rendező: Zsigmond Dezső) (2023)

Alapító tevékenysége

[szerkesztés]
  • Színház- és Filmművészeti Főiskola - I. Diákönkormányzat, alapító elnök (1989-1990)
  • Petőfi Sándor Színház (Sopron) - alapítással megbízott (1990-1991)
  • Bárka Színház - alapító igazgató (1995-1996)
  • Hajónapló - szakmai magazin, alapító felelős kiadó (1996-2005)
  • COMET Közép-európai Színházi Szervezet - alapító elnök (2004)
  • Kortárs Magyar Drámafesztivál (DESZKA) - alapító igazgató (2006)
  • Színház és Film Intézet - alapító igazgató (2009)
  • Nemzeti Kultúráért Egyesület - alapító ügyvezető, alelnök (2010)
  • Színház- és Filmművészeti Szakgimnázium és Technikum - alapító fenntartó (2011)
  • Bárka Színház és Filmműhely - újra alapítás (2023)

Művei

[szerkesztés]
  • A játék - dráma, Nyílt Fórum kötet (1994)
  • W. Shakespeare: Szentivánéji álom - műfordítás, Színház lap melléklet (1995)
  • W. Shakespeare: Rómeó és Júlia - műfordítás (2003)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • A színikritikusok rendezői díja, Szentivánéji álom (1995)
  • Jászai Mari-díj (2000)

Életrajzi könyv

[szerkesztés]
  • Bari Károly: Csányi János, színházi ember - Íves könyvek (1996)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csányi_János_(színművész)&oldid=27302172”