Csuty Gáspár (katona)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csuty Gáspár
Elhunyt 1571 körül
Nemzetisége magyar
Foglalkozása végvári vitéz

Csuty Gáspár (? –1571 körül[1]) végvári katona. Személye ihlethette Lengyel Balázs történelmi regényének egyik figuráját.[2]

Élete[szerkesztés]

Először 1529-ben tűnik fel a felsőrönöki és csornaházi Hermáni birtokok ügyében.[3] 1544-1545-ben testvérével szentmártoni birtokukon is pereskedett.[4] 1546-ban becsületbeli ügyben idézték meg.[5]

Későbbi forrás szerint Buda eleste (1541) után apjával és testvérével elhagyták családi fészküket.[6]

Valószínűleg Krusich János főkapitány beosztottja, esetleg familiárisa is volt, Koháry Imrének Korpona alkapitányának katonatársa lehetett.[7] 1543-ban a neve szerepel azok között akik a horvát kapitányokkal kötött egyezség értelmében nyilatkoztak a katonaállításról.[8] 1552-ben a Léván gyülekező hadhoz 100 lovassal érkezett Korponáról, mint Krusich János hadnagya.[9] A gyülekező hadakat végül számbeli fölényük ellenére, Hádim Ali budai pasa 1552 augusztus 10-11-én Palást mellett szétverte és a környező vidéket feldúlta. Minden bizonnyal Tata várában is szolgálhatott.[10] 1556-ban 10 lovassal, Chuty Ambrus 5 lovassal szolgált Korponán.[11] Az 1561-es birtokszerzésekor már mint korponai alkapitány szerepel.[12] 1562-ben a szécsényi ütközetben mint korponai lovas százados erdődi Pálffy Tamás várpalotai főkapitánnyal[13] és poltári Soós István lovas kapitánnyal[14] együtt fogságba esett, de valószínűleg hamar kiváltották.[15] Krusich fogsága idején Korpona parancsnoka volt.[16] 1564-ben Dersffy István kassai főparancsnoknak írnak levelet a korponai katonaság helyzetéről, melynek egyik aláírója.[17] 1565-1566-ban bozóki, 1566-ban ismét korponai királyi kapitányként említik,[18] ahol még 1568 márciusában is a vár egyik helyettes kapitánya.[19]

1556-ban I. Ferdinándtól kapott birtokadományt Bokorra, Nógrádkövesdre, Pösténypusztára (Szécsény) és Tarnakra.[20] 1560-ban ismét Nógrádkövesdre és Zerdahelyre kapott adományt, amibe 1561-ben iktatták be.[21] 1567-ben Píry családbeliek Hont vármegyében lévő szalatnyai kúriájukat és szőlőjüket 30 forintért "örökösen bevallják" neki.[22] 1569-ben Baloghy Sebestyén Nógrád vármegyében 3 mohorai nemesi telkét (kúriáját) 42 forintért zálogba adja Koháry Imrének és neki.[23] Az 1571-es végrendeletéből további birtokairól is tudomást szerzünk. Felesége után Leszenyén és Újfalun volt érdekeltsége, melyeket 34 forinton váltott meg. Ezen kívül kiscsalomjai jószágát 20 forinton, a Bolykit 25 forinton váltotta meg, valamint Betyken 7 jobbágytelket, Nógrádkövesden két részt, Szalatnyán pedig egy nemesi birtokot[24] vallott magáénak. Ezeket Koháry Imrére és saját családtagjaira hagyta, mint ahogy minden más ingóságát is.

Egy kivételtől eltekintve,[25] a következő majdnem 30 évből nem ismertek rá vonatkoztatható források. A neve 1573-ban még Nyitra vármegye közgyűlésének jegyzőkönyvében is szerepel.[26]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A végrendeletének kelte (Esztergomi Főkáptalani Levéltár, Hiteleshelyi Levéltár, Cap. 55, fasc. 4, No. 21), illetve Csuthi János alias Baratskay és testvére István Pusztakövesdre és Szerdahelyre 1572-ben való beiktatása (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár XIII.3. A Batta család iratai (1500)-1719, 10. doboz (?) iratának utalása a Garamszentbenedeki konvent, Proth. 1563, fol. 108-ra) alapján; Hibás forrásmegjelöléssel lásd: Kozicz 2015, 23.
  2. Valószínűbb azonban hogy a karaktert a későbbi Csuty Gáspár említései ihlették, csak időben korábbra helyezte a pontosan nem meghatározott szereplőt; 2001 Ezüstgaras - Regény a török időkből.
  3. Magyar Nemzeti Levéltár DL-DF 285165; Erdélyi Gabriella 2005: Egy kolostorper története. Budapest, 234; Vö. Kóta, P. 1997: Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212-1525. Szombathely, 237-238 No. 724.
  4. Bilkei Irén 2008: A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1545-1548. Zalaegerszeg, 25-26 No. 375 és 32 No. 386.
  5. Bilkei 2008, 51-52 No. 427.
  6. MV SR – ŠA Nitra, L. Rody a panstvá, I. Rody, 459. Čuty (Csuty) z Gáňa 1574-1852, fasc. 9, No. 2; Pongrácz et al. 2004: Šľachta Bratislavskej stolice. Bratislava, 104; Keresteš, P. – Čisárik, L. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV – Nitrianska stolica. Bratislava, 52; Csal. mar. 2010 II/2, 5-12.
  7. Egyes vélekedések szerint a címerük szimbolikája is hasonló (Kozicz 2015, 19; Hajzer-Módli 2018, 63-64.)
  8. Margalits Ede 1902: Lopasics Radoszláv: Adatok Horvátország XVI. és XVII-ik századbeli történetéhez a stájer országos levéltárból Grácban. Starine. XVII. 1885. 151-231. lap és XIX. 1887. 1-80. lap. (Prilozi za poviest Hrvatske XVI. i XVII. vieka iz štajerskoga zemaljskoga arhiva u Gradcu.). In: Horvát történelmi repertórium 2. Budapest, 311.
  9. Tinódi Lantos Sebestyén 1554: Chronica. Kolozsvár, V. fejezet 29-32. sor; Isthvanfi, N. 1622, 332, 416; Johann Jacob Ketteler 1724: Regni Hungarici historia, post obitum gloriosissimi Matthiae Corvini... Nicolao Isthuanffio... (Historia Regni Hungarici). Coloniae Agrippinae, 205; 1758: Historia Regni Hungariae, post obitum gloriosissimi Matthiae Corvini... Nicolao Isthvanfio... Viennae/ Pragae/ Tergesti, 256.; Fessler, J. A. 1823: Die Geschichten der Ungern und ihrer Landsassen VI. Ungarns Fall. Leipzig, 773; Pálkövi Antal 1854: Magyarország története az olvasó közönség számára II. Sárospatak, 144; Csery József 1862: Korpona városának ismertetése III. Magyar Tudományos Értekező 1862/2, 411; Majer, F. 1866: Ghymesi Forgách Ferencz nagyváradi püspök magyar históriája 1540-1572, Monumenta Hungariae Historica – Magyar Történelmi Emlékek II/ 16. Pest, 49 (146); Fabó, A. (Garády) 1867: Forgách Ferencz históriája I. Budapesti Szemle VII/XXIII-XXIV, 446; Matunák Mihály 1910: A palásti csata (1552 augusztus 9-10.). Hadtörténelmi Közlemények 1910, 244-248, 244; Demkó Kálmán 1916: Magyarország hadi ereje a XVI. században. Hadtörténelmi Közlemények 17, 9; Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme XIII/1; Szántó Imre 1978: Ali budai pasa hadjárata 1552 nyarán a Hont-Nógrád megyei várak ellen. Történelmi Szemle 1977, 47; 1985: Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon. Budapest, 149 (vö. Lanz, K. 1846: Correspondenz des Kaisers Karl V. III. 1550-1556. Leipzig, 396—379); Istvánffy-Tállyai-Benits 2003, 321-323; Kőszeghy Péter 2008: Balassi Bálint: Magyar Alkibiadész. Budapest, 78; Kozicz 2015, 20; Nemeth/ Papo 2016, 38.
  10. MV SR – ŠA Nitra, L. Rody a panstvá, I. Rody, 459. Čuty (Csuty) z Gáňa 1574-1852, fasc. 9, No. 2; Csal. mar. 2010 II/2, 9; Keresteš – Čisárik 2010, 52.
  11. 1895 Végvárak őrsége 1556-ban. Hadtörténelmi Közlemények 8, 259-262.
  12. SNA, Archív Hodnoverného miesta konventu v Hronskom Beňadiku, Autentické protokoly, HB 287 Protocollum D, 145-147.
  13. Jedlicska Pál 1910: Eredeti részletek gróf Pálffy-család okmánytárához (1401-1653) s gróf Pálffyak életrajzi vázlatai. Budapest, 488; Takáts Sándor 1928: Régi magyar kapitányok és generálisok. Budapest, 433-488; Istvánffy-Tállyai-Benits 2003, 321-323; Kőszeghy 2008, 80; Pavel Dvořák 2016: Stopy dávnej minulosti 8. Budmerice, 209-210.
  14. Matunák, M. 1899: Török-magyar harczok az északnyugati Magyarországon. Katholikus Szemle 13, 425.
  15. Isthvanfi, N. 1622: Historiarum de rebus Ungaricis XXI. Coloniae Agrippinae, 416 (Chutius), 417 (?) 1562 Gáspár teljes neve itt nem szerepel (Tállyai féle fordítás – Benits, P. 2003: Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája, Tállyai Pál XVII. századi fordításában I/2 (13-24. könyv). Budapest, 322); Ketteler 1724, 257; Andreas Lehoczky 1796: Stemmatographia nobilium familiarum regni Hungariae. Posonii, 85; Joseph von Hormayr 1828: Taschenbuch für die vaterländische Geschichte IX. Wien, 47; Nagy Iván 1857-1868: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal IX. Pest, 40 Pálffy; Jedlicska, P. 1897: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához 1552-1600. Eger, 4; Matunák 1899, 596; Jedlicska 1910, 488; Haiczl Kálmán 1932: Érsekujvár multjából. Érsekujvár, 40; Ila Bálint 1934: A Thurzó levéltár protestáns egyháztörténeti iratai. Magyar protestáns egyháztörténeti adattár 15. Budapest, 258; Koltai András 2001 (szerk.): Magyar udvari rendtartás. Budapest, 238.
  16. Matunák 1899, 425; Vö. Lukáč, M. a kol. 2006: Krupina – monografia mesta. Banská Bystrica, 31.
  17. Farkas, Gy. 2000: A török hódoltság és a török elleni háborúk iratai 1500–1789. In: A török kor, a kuruc kor, a nemesi felkelés, a királyi magyar nemesi testőrség iratainak levéltári segédlete. Budapest, VII.201/ 1564/ 3 – 1564. ápr. 5.
  18. FLE, Hiteleshelyi Levéltár, Cap. 3, fasc. 3, No. 5 1565; Bártfai Szabó László 1911: A Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család története I. 1252-1732. Budapest, 667 1566 febr. 4.
  19. Matunák 1899, 424-425; 1901a: Drégely és Palánk katonai szerepe a törökök alatt 1552-1593. Korpona, 9; 1901b: Korpona várkapitányai. Ipolyság, 7, 10, 16; 2011, 14; Reiszig Ede 1906: A Koháryak. In: Borovszky, S. (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai IV. Nyitra vármegye. Budapest, 458; Mária Ďurianová 2014: Postavenie rodu Koháriovcov v Uhorskom kráľovstve a účasť jeho členov v protitureckých vojnách. Diplomamunka. Banské Bystrica, 36.
  20. MNL, No. 3299 - A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár/ Libri regii III./ 315-316; E 227 Magyar Kamara Archívuma/ Libri donationum II/ 203; NML/ C kéziratok, iratgyűjtemény/ 6. sorozat Nagy Iván iratai/ No. 280; Vö. Csal. mar. 2011, 29. jegyzet.
  21. SNA, Archív Hodnoverného miesta konventu v Hronskom Beňadiku, Autentické protokoly, HB 287 Protocollum D, 145-147; Proth. 1596, fol. 51; Bártfai Szabó 1911, 81, 85.
  22. Szentbenedeki Konvent, fasc. 5 No. 8 (régi jelzet, ma FLE vagy SNA); Nagy IX, 527 Közép-piri Piry; Ezt végrendeletében Csuti Nagy Jánosra hagyja, akinek özvegye 1579-ben Aranyasy Istvánnak 200 forintért elzálogosítja (?).
  23. MNL, Garamszentbenedeki konvent elenchusai. Prot. D, 157. – Fasc. 2. No. 23 (régi jelzet, ma FLE vagy SNA); Nagy I, 94 Bak; Reiszig 1906, 459.
  24. SNA, Archív Hodnoverného miesta konventu v Hronskom Beňadiku, Autentické protokoly, HB 287 Protocollum D, 150-151.
  25. MNL, A Batthyány család körmendi levéltára, P 1314 Missiles, 110. doboz, No. 48573; Takáts, S. 1915: Rajzok a török világból I. Budapest, 283; Takáts, S. – Karatay, S. 1958: Macaristan Türk âleminden çizgiler (Rajzok a török világból). Ankara, 148.
  26. MV SR – ŠA Nitra, NŽ kongregačné zápisnice, I. 1572-1607, 13.

Források[szerkesztés]