Cifrai kápolna
A nagyszénási Sárkányölő Szent György-kápolna, közismert nevén cifrai kápolna, egy római katolikus kápolna volt a község külterületének északi részén, Cifra majorban. Napjainkban már csak a romjai tekinthetőek meg.
| Cifrai kápolna | |
| Sárkányölő Szent György-kápolna | |
 | |
| A kápolna maradványai | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Nagyváradi |
| Védőszent | Szent György |
| Lelkész | Toldy Péter (1890–1899) Somogyi Alajos (1899–1902) Derzsi Ádám (1902–1908) |
| Építési adatok | |
| Építése | 1890-es évek vége |
| Bezárása | 1942. |
| Stílus | neoklasszicista |
| Tervezője | Rudolf Kolbe |
| Építtetője | gr. Károlyi Gyula |
| Felszentelés | 1890. január 2. |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | kb. 20 fő |
| Elérhetőség | |
| Település | Nagyszénás |
| Hely | Nagyszénás, Cifra major Magyarország |
| Elhelyezkedése | |
 Cifrai kápolna
Pozíció Nagyszénás környéke térképén
| |
 é. sz. 46° 43′ 06″, k. h. 20° 38′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 06″, k. h. 20° 38′ 30″ | |
 | |
| A Cifrai kápolna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cifrai kápolna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | |
|---|---|
 | Nem található szabad kép.(?) |
 | A kápolnáról készült fotó |
Előzmények[szerkesztés]
Maga a kápolna 1889-ben létesült a majorbeli Károlyi-kastély északnyugati oldalán. Két bejárata volt: egy kívülről, a cselédeknek, egy belülről, a grófi családnak. Alapítója gróf Károlyi Gyula volt, aki apja, Károlyi György emlékére rendelt egy Szent György-oltárképet. A kápolna létesítésére Schlauch Lőrinc nagyváradi püspöktől kapott engedélyt. Felszentelésére 1890. január 2.-án került sor, első plébánosa Toldy Péter, ferences-rendi szerzetes lett.
Később, nem tudni milyen okból, de Gyula gróf nekilátott egy különálló kápolna építésébe. Erről azonban semmilyen feljegyzés nem készült.
Története[szerkesztés]
A különálló kápolna építési ideje nem ismert. Annyi bizonyos, hogy építésze Rudolf Kolbe, német származású mérnök volt. Neoklasszicista stílusú, nyolcszög alaprajzú épület volt, tetején bronzkupolával, melyet napos időben a szarvasi templom tornyából is látni lehetett.
A kápolna környezetét gondosan alakították ki: a hozzá vezető ösvényt orgonabokrok szegélyezték, bejáratával szemben fenyőket ültettek. A kápolna hátsó (keleti) oldalán két szobrot is felállítottak: Szűz Máriáét és Assisi Szent Ferencét.
A kápolna belső tere egyszerű volt. Nyolc pad volt található benne: hat középen, kettő pedig szélen, ezekből az egyik körbe volt véve korláttal. Utóbbi volt a grófi család ülőhelye. Az oltár mellett volt a sekrestye, ami egyben gyóntatófülkeként is szolgált.
1908-ban költözött ki a katolikus gyülekezet Cifra majorból. Bent a faluban béreltek házat, majd csak 1925-ben kezdődtek el a ma is látható templom építkezési munkálatai. A kápolna az enyészeté lett, bútorait még megmentették, a katolikus templomba kerültek. A kápolnát végül 1942-ben bontották le, de romjai (néhány falmaradvány) mai napig megtekinthetőek a Cifrai-erdő maradványában.
Lelkészei[szerkesztés]
forrás:[1]
- Toldy Péter, ferences rendi szerzetes (1890–1899)
- Somogyi Alajos (1899–1902)
- Derzsi Ádám (1902–1922, 1908-tól már a községben szolgált)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Czeglédi Mihály (szerk.): Nagyszénás. Fejezetek a község történetből (Nagyszénás, 1992)
Források[szerkesztés]
- Nagyszénás története
- Gyenge Antal: Cifra–Malmos–Rokkantföldek. Nagyszénás, 2016. (Mozaikok a szülőföldről sorozat 8.)
