Briceni járás
| Briceni járás (Брича́нский) | |
| Adatok | |
| Ország | |
| Járásiszékhely | Briceni |
| Jelzés | BR |
| Terület | 814 km² |
| Körzethívószám | +373 247 |
| Népesség | |
| Népesség | 46 894 fő (2024. ápr. 8.)[1] |
| Népsűrűség | 92 fő/km² |
A Briceni járás (magyarul: Északi járás, oroszul: Бричанский район, ukránul: Бричанський район) közigazgatási egység Moldovában. Közigazgatási központja Briceni város.
Fekvése
[szerkesztés]Az ország északi részén, a Prut folyó bal partján helyezkedik el. Északról az ukrán Csernyivci terület, nyugatról a román Botoșani megye, délről Edineț, keletről pedig Ocnița járások határolják.
Földrajz
[szerkesztés]A legnagyobb tengerszint feletti magasság 260 méter, Bălcăuți község közelében található. A járáson haladnak keresztül a Vilia, Larga, Lopatnic (hosszúsága 57 km), a Racovăț (68 km) és a Draghiste (67 km) folyók. A tavak többsége mesterséges. A járás 10%-át borítják erdők, a fő fafajták a juhar, a tölgy és a nyír.
Védett területek:
- Emil Racovita barlang
- Rososeni természetvédelmi terület
- Tețcani tájvédelmi körzet
Éghajlat
[szerkesztés]Kontinentális éghajlat jellemzi, az évi csapadékmennyiség 600–650 mm közötti, az évi középhőmérséklet pedig 8 °C. A januári középhőmérséklet -5,5 °C a júliusi 19,5 °C.
Történelem
[szerkesztés]A járásban településeit először egy 1429. június 17-ei keltezésű okirat említi. Lipcani, Larga, Mihăileni, Șirăuți először 1429 és 1433 között volt megnevezve. Az itt élő tatárokat 1699-ben a lengyelországi Kamjanec-Pogyilszkijba telepítették. 1788-ban, egy osztrák katonai jelentés szerint 56 ház volt a járásban. 1812-1918 között a terület orosz igazgatás alatt állt. 1897-ben Briceni népessége 7446 fő volt, amelynek 96,5% zsidó nemzetiségű volt.
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]A Briceni járás 2 városból, 26 községből és 11 faluból áll.
Városok
Községek
- Balasinești, Beleavinți, Bălcăuți, Berlinți, Bogdănești, Bulboaca, Caracușenii Vechi, Colicăuți, Corjeuți, Coteala, Cotiujeni, Criva, Drepcăuți, Grimăncăuți, Halahora de Sus, Hlina, Larga, Mărcăuți, Medveja, Mihăileni, Pererita, Șirăuți, Slobozia-Șirăuți, Tabani, Tețcani, Trebisăuți.
Falvak
- Bocicăuți, Caracușenii Noi, Bezeda, Grimești, Trestieni, Chirilovca, Halahora de Jos, Pavlovca, Mărcăuții Noi, Slobozia-Medveja, Groznița.
Lakosság
[szerkesztés]A járás lakossága, a 2004-es népszámlálási adatok alapján, 78 027 fő.
| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1959 | 77 846 | — |
| 1970 | 81 403 | +4,6% |
| 1979 | 82 395 | +1,2% |
| 1998 | 85 395 | +3,6% |
| 2004 | 78 027 | −8,6% |
| Nemzetiségek | 2004 | |
|---|---|---|
| Moldávok | 55123 | 70,67% |
| Ukránok | 19939 | 25,55% |
| Oroszok | 2061 | 2,64% |
| Románok | 314 | 0,40% |
| Romák | 187 | 0,24% |
| Zsidók | 84 | 0,11% |
| Gagauzok | 59 | 0,07% |
| Bolgárok | 45 | 0,06% |
| Egyéb nemzetiségűek | 215 | 0,27% |
| Összesen | 78027 | 100,0% |
Vallási megoszlás: keresztény 83,8% (ebből ortodox keresztény 79,7%, protestáns 4,1%) más vallású 11,6%, nem vallásos 4,2%, ateista 0,4%.
Gazdaság
[szerkesztés]A 2004-ben 20000 embert foglalkoztató mezőgazdaság a fő gazdasági ágazat, a fő termények a cukorrépa, a rozs, a búza és az árpa. A gyümölcsöskertekben almát, cseresznyét, szilvát és egyéb gyümölcsöket termesztenek.
Kultúra
[szerkesztés]A járásban 31 művelődési ház és 32 nyilvános könyvtár van. Ezenkívül 9 művészeti iskola is működik, amely 154 főt foglalkoztat. A legtöbb kulturális eseményt Larga községben rendezik.
Sport
[szerkesztés]196 sportlétesítmény és 2 stadion található (Larga és Drepcăuți községben). Híres a Grimăncăuți olimpiai bokszközpont és a Medveja iskola, ahol kiváló bokszolók tanultak. Az iskola leghíresebb tanítványa Vitalie Grușac, aki bronzérmet nyert a 2000. évi nyári olimpiai játékokon, Sydneyben.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ 2024 Moldovan census, 2025. július 15.