Boleslaw Barlog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boleslaw Barlog
1946-ban
1946-ban
SzületettBoleslaw Stanislaw Barlog
1906. március 28.[1][2][3][4]
Wrocław[5]
Elhunyt1999. március 17. (92 évesen)[1][6][2][3][4]
Berlin[7]
Állampolgárságanémet
HázastársaHerta Barlog (1939–1999)
Foglalkozása
Kitüntetései
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal
  • Berliner Kunstpreis (1950)
  • Ernst Reuter-emlékérem (1966)
SírhelyeWaldfriedhof Zehlendorf
A Wikimédia Commons tartalmaz Boleslaw Barlog témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Boleslaw Barlog (er. Boleslaw Stanislaus Barlog) (Breslau, 1906. március 28. – Berlin, 1999. március 17.) német színpadi és filmrendező, színházi intendáns.

Élete[szerkesztés]

Boleslaw Stanislaw Barlog néven született egy breslaui ügyvéd fiaként. A család később Berlinbe költözött, Boleslaw itt végezte középiskolai tanulmányait (reálgimnáziumban), és a kis-érettségi után kitanulta a könyvkötő szakmát. A könyvek mellett fő szenvedélye a színház lett.

Az 1920-as évek közepén Heinz Hilpert rendező asszisztense lett a berlini Volksbühne színházban.[8] 1933-ban, a nemzetiszocialisták hatalomátvétele után származása miatt elvesztette munkáját. Három szezonban fürdőmesterként dolgozott a Großer Wannsee tónál, Berlin közelében. 1936-ban, az berlini olimpiai játékok során a rendezvényszervező személyzet tagjaként a Waldbühne színpadán kísérő eseményeket szervezett, megmutatva rendezői tehetségét. Így bejutott a filmkészítő iparba.[9] 1937-ben már ismét rendezőasszisztensként dolgozott Wolfgang Liebeneiner és Helmut Käutner rendezők mellett.

1945-ben, a nemzetiszocialista rendszer összeomlása után részt vett Berlin romokban heverő színházi életének újjáélesztéséhez. Az első előadásokat régi mozikban tartották, azután újranyitották a Schlosspark-színházat Berlin-Steglitz kerületében. A kezdő tőkét Berlin város népoktatási tanácsa biztosította egy 40 000 papírmárkás kölcsön formájában.[10] Amikor a Schlosspark-színház lehetőségeit kinőtték, Barlog átvette a berlini Schiller-színház intendánsi tisztségét is.[11]

1972-ig a (nyugat-)berlini állami színházak (Staatliche Schauspielbühnen Berlin) főintendánsa volt, ez idő alatt száznál darabot vitt színre.[12] Színpadra állította Samuel Beckett és Günter Grass műveit. A kor neves színészeivel dolgozott (Tilla Durieux, Hermine Körner, Erich Schellow, Rolf Henniger, Martin Held és mások). Az 1945 utáni nyugat-berlini színházi élet fénykorát élte ekkor. 1972-ben utódja Hans Lietzau színész-rendező lett. Heiko Reissig operaénekes, rendező és intendáns Barlog személyi asszisztenseként dolgozott 1990-től Barlog haláláig, 1999-ig.

Emléktáblája Berlin-Lichterfelde kerületben, Spindelmühler Weg 7.
Sírhelye Berlin-Nikolassee kerület temetőjében, Potsdamer Chaussee 75.

Barlog 1939-ben feleségül vette Herta Schustert, aki haláláig, 1999-ig vele élt. Barlogot Berlin-Nikolassee kerületben, a Waldfriedhof Zehlendorf temetőben temették el, díszsírhelyét Berlin tartomány adományozta.

Fontosabb színpadi rendezései[szerkesztés]

Mondásai[szerkesztés]

  • „Fortschritt ist nur möglich, wenn man intelligent gegen die Regeln verstößt.” (Haladás csak akkor lehetséges, ha intelligens módon megszegjük a szabályokat.)
  • „Der einzige Name, der einen Menschen wirklich charakterisiert, ist sein Spitzname.” (Az egyetlen név, amely valóban jellemzi az embert, a beceneve.)
  • „Diplomatie ist die Fähigkeit, so zu tun, als täte man nicht so.” (A diplomácia az a képesség, hogy úgy tegyünk, mintha nem tennénk úgy.) [13]

Fontosabb filmrendezései[szerkesztés]

Filmjeinek magyarországi bemutatójáról nincs információ.[14]

  • 1944: Junge Herzen[15]
  • 1944: Der grüne Salon[16]
  • 1949: Wohin die Züge fahren[17]

Kiadott művei[szerkesztés]

  • ↑ Lebenslänglich: Theater lebenslänglich, Universitas, München, 1981, ISBN 3-8004-1003-6.
  • (társszerzőkkel): Biographie eines Theaters: ein halbes Jahrhundert Schloßpark-Theater Berlin, Rembrandt-Verlag, Berlin, 1982, ISBN 3-7925-0176-7.
  • (társszerzőkkel): Die letzten und die ersten Tage: Berliner Aufzeichnungen 1945, Hessling, Berlin, 1966.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  6. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  8. ↑ Lebenslänglich 226. o.
  9. ↑ Lebenslänglich 60-63. o.
  10. ↑ Lebenslänglich 75. o.
  11. ↑ Lebenslänglich 93. o.
  12. ↑ Lebenslänglich 373–395. o
  13. ↑ Boleslaw Barlog. Zitate (német nyelven). zitate.woxikon.de
  14. ↑ Boleslaw Barlog filmjei az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  15. ↑ Junge Herzen az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  16. ↑ Der grüne Salon az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  17. ↑ Wohin die Züge fahren az Internet Movie Database oldalon (angolul)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Boleslaw Barlog
A Wikimédia Commons tartalmaz Boleslaw Barlog témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boleslaw_Barlog&oldid=25491645”