BKV Előre SC

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(BKV Előre szócikkből átirányítva)
BKV Előre SC
Csapatadatok
Teljes csapatnév BKV Előre Sport Club
Alapítva 1912
Klubszínek kék-sárga
Stadion Sport utcai Stadion, Budapest, Magyarország
Vezetőedző magyar Batári Csaba
Elnök magyar Mátyas Tibor
Bajnokság NB III – Keleti csoport
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Hivatalos honlap
BKV Előre SC honlapja

A BKV Előre Sportklub a BKV Zrt. budapesti sportegyesülete. Kajak-kenu, labdarúgó-, súlyemelő- és teke-szakosztályt működtet, labdarúgócsapata az NB III Keleti csoportban játszik.

A labdarúgó-szakosztály története[szerkesztés]

A labdarúgó-szakosztály, 1912 nyarán alakult meg, az akkori Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néhány tisztviselőjének kezdeményezésére. A két bordó-fehér színű felszerelést saját pénzből vásárolták.

Az első három év más hivatalok, elsősorban az Általános Hitelbank hasonló szervezetű tisztviselőivel lejátszott barátságos mérkőzésekkel telt. A bajnokságban először 1915-ben vettek részt. A Thököly és a Mexikói út kereszteződésénél felépült a BKVT sporttelepe, az úgynevezett „Nova pálya”, tulajdonosai az egyesületet a Hadibajnokság II. osztályába osztották be. 1918. szeptember 5-én a csapat új neve Budapesti Egyesített Városi Vasút Egyesülete (BEVVE) lett.

A Tanácsköztársaság után a támogatás hiánya, a villamosvasúti dolgozók helyzete miatt a szakosztály megszűnését eredményezte, a csapat az MLSZ bajnokságából is visszalépett. Az elkövetkezendő években az egyesület különböző díjmérkőzéseken vett részt, elsősorban a fővárosi üzemek részére kiírt polgármesteri serlegekért játszott.

1923. január 1-jével összevonta a különböző vasúttársaságokat Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT) néven. A labdarúgó-szakosztály erősödni kezdett. 1926-tól a bordó-fehér mez helyett már kék-sárga szerelésben játszik a csapat. 1928-ban megnyerték a bajnokságot. Az utánpótlás csapatok is számos első helyet szereztek.

1930-as években különböző nemzetközi találkozókon erdélyi (Nagyváradi AC, Nagyváradi Törekvés, Kolozsvári Universitatea), csehszlovákiai (Ungvár válogatottja, Komárom válogatottja, FC Komárom), osztrák (Strassenbachner VE Wien, FL Slovan Wien) és más csapatok legyőzésével szerzett a csapat nemzetközi sikereket.

A labdarúgó-szakosztálynak ebben az első aranykorszakában már nemcsak a vállalat tisztviselői szerepeltek a csapatban, de kalauzok, kocsivezetők, szerelők, pályamunkások is.

Az 1930/31-es bajnoki évben edzőmérkőzésen, 4:1-re verte a magyar profi válogatottat; legyőzte az Újpestet, a Nemzeti Bajnokságban szereplő Vasast, a Szegedet. Az amatőr csapatok közül ebben az esztendőben a BSZKRT SE szerepelt legtovább a Magyar Kupában.

A magyar labdarúgó sport átszervezése, az új rendszer kiírása a BSZKRT-ot is a Nemzeti bajnokság B. osztályába, a későbbi NBII-be sorolta. Az 1939/40-es évi bajnoki idényben sikerült az első osztályba jutniuk. A csoportbajnokságban harmadikok lettek az SBTC és a DiMÁVAG mögött. Az első osztályozón Diósgyőrött a DVSC ellen 2:1-es eredményt értek el, majd az MTK-pályán 5:2-re győztek a DiMÁVAG ellen, ami biztosította az első osztályba történő feljutást.

Az első osztályban a Latorca utcában 3:1-re győzött az Elektromos ellen. Legyőzték a WMFC-t, majd a Ferencváros ellen szerzett pontot. Az Újpest ellen egy góllal alulmaradt, a Haladást és a Kispestet legyőzte, 9 helyen zárta az őszi fordulókat, végül azonban kiesett a bajnokságból.

Az NBII Rákóczi csoportjában a bajnoki címért harcoltak, végül egy évvel később, mint az NBII Wesselényi csoport bajnoka, ismét az NBI-be került, ahonnan hamarosan ismét kiesett. A második világháború idején, a Hadibajnokságban szerepelt a BSZKRT.

1945-ben a csapatot a BLSZ I.-be sorolták be. A Budapest bajnokságban 3. helyen végeztek. Az 1945/46-os kétfordulós bajnokságban is ezt a helyezést ismételte meg.

Az NBII-ben az első évben 9., majd 3. helyen végeztek. Az 1948/49-es évben az NBII Keleti csoportjában bajnokságot nyerve ismét jogot szereztek az elsőosztályú szereplésre, az idény végén kiesett. A következő idényt mégis az első osztályban tölthette, mert a szakszervezetek ipari átszervezése következtében (MATEOSZ beolvasztása) ismét jogot nyert az élvonalhoz, Budapest Előre néven. 1951-től kezdődően három éven keresztül a II. osztály élcsoportjában szerepelt.

A három egyesület fúziójának következtében az NBII-es helyet a Budapest Törekvés foglalta el, míg az FVV Törekvés a BII osztályban küzdhetett a bajnoki pontokért. A szétválást követően megalakuló Előre SC labdarúgó-csapata az NBII-be nyert besorolást, és váltakozó sikerekkel egészen 1966-ig ott szerepelt.

Időközben számos nemzetközi mérkőzést(Jugoszlávia, Lengyelország, stb.) játszott a csapat. 1969-től a BKV Előre SC 5 esztendeig szerepelt a második vonalban. 1970/71 végén kiesett az NBI/B-ből.

Az NBII-es szereplés egy évig tartott. Ezt követően egy év második vonal (NBI/B), majd ismét az NBII következett. A sportág átszervezése folytán 1974/75-ben a csapat az NBIII-ba került, két év bronzérem után megnyerte a bajnokságot. Az 1982/83-as bajnokságra ismét átszervezték a magyar labdarúgást. Ennek következtében a csapat a területi bajnokságba nyert besorolást. A Duna-, majd a Kőrös-, ezt követően a Mátra-csoportban történő szereplés után ismét a Duna csoport következett. 5 évig ebben a csoportban szerepelt a csapat.

1999-ben feljutottak a másodosztályba. 2001-ben bajnoki címet szereztek az NB I/B Keleti-csoportban, de az első osztályba való feljutást nem vállalták, elsősorban anyagi megfontolásból.

A 2002/03 idényben a 13. helyen végeztek, a Magyar Kupában legyőzték a Videotont, a Siófokot és csak az elődöntőben a Ferencváros tudott a Hungária körúton győzni 2-1-re. 2003-ban hetedik helyen végeztek a bajnokságban. A 2004/05-ös idényben a Magyar Kupában legyőzték a Győri ETO-t és az MTK-t.

2012. február 15-én a BKV Zrt. vezetősége arról értesítette a sportklubot, hogy megromlott anyagi helyzete miatt nem tudja tovább finanszírozni a tevékenységét, és ezért február végén megszünteti.[1]

Végül sikerült végigjátszani a 2011-12-es szezont, ezután pedig a labdarúgó-szakosztály vezetőjének, Mátyás Tibornak köszönhetően az is eldőlt, hogy a 100 éves centenáriumát 2012. június 16-án ünneplő csapat helyzete stabilizálódott, megmenekült a megszűnéstől.[2]

Játékosok[szerkesztés]

2015. január 11. szerint:

Játékoskeret[szerkesztés]

# Poszt Név
1 HUN K Bozsó Antal
23 HUN K Kara Dániel
2 HUN V Csikortás Dávid
10 HUN V Csikós Sándor
4 HUN V Kálmán Zsolt Csaba
3 HUN V Major Máté
15 HUN V Miklósvári János
5 HUN V Nyárasdi Zsombor
18 HUN V Resch Miklós
HUN V Sebők István
6 HUN KP Boda József
13 HUN KP Huller Ádám
3 HUN KP Máj Zoltán
# Poszt Név
14 HUN KP Marczinka Tamás
18 HUN KP Tóth Axel
HUN KP Ledniczky Gergely
HUN KP Magyar Richárd
20 HUN KP Oroszi Benjámin
8 HUN CS Dobó Róbert
17 HUN CS Juhász Miklós
11 HUN CS Varga Bence
19 HUN CS Gerhardt Ádám
HUN CS Herczeg László
HUN CS Fülöp Alex
HUN CS Bálint Dávid

Stadion[szerkesztés]

A BKV Előre Stadionja a VIII. kerületi Sport utcában található, az MTK Stadion tőszomszédságában. A befogadóképesség jelenleg nagyjából 2500 fő, egy nagy fedett főlelátóval rendelkezik, amelyet már az 1920-as években megépítettek. Néhány éve a főlelátóval szemben volt egy állóhelyi rész, ezt lebontották, és a helyén egy műfüves pálya épült.

Híres játékosok[szerkesztés]

* a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal.

Eredmények[szerkesztés]

Bajnoki győzelmek[szerkesztés]

Élvonalbeli szereplései[szerkesztés]

  • 1940-41 : 11.
  • 1943-44 : 14.
  • 1949-50 : 13.
  • 1950 ősz: 14.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Megszűnik a BKV Előre SCNépszabadság, 2012. február 15.
  2. Megmenekült a BKV Előre SCNB1.hu, 2012. június 18.

További információk[szerkesztés]