Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója

Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója
Első I. Ferenc József 1867. március 30. – 1916. november 21.
Adatok
Ország	Osztrák–Magyar Monarchia
Megszólítás	Ő császári és királyi apostoli felsége
Első	I. Ferenc József
Utolsó	IV. Károly
Uralkodóház	Habsburg–Lotaringiai-ház
Örökös	Koronaherceg
Nyughely	Császári kripta
Rezidencia	Hofburg Schönbrunn Budavári Palota Gödöllői Királyi Kastély
Uralkodók	I. Ferenc József (1867–1916) IV. Károly (1916–1918)
A címmel járó uralkodói titulusok	Ausztria császára Magyarország apostoli királya Horvátország királya Csehország királya Dalmácia királya Szlavónia királya
Regnálás kezdete	1867. március 30.
Regnálás vége	1918. október 31.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ő császári és királyi felsége, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója volt Ausztria–Magyarország regnáló államfője a dualista állam fennállása alatt, 1867 és 1918 között. A címet a mindenkori osztrák császár és magyar király viselte.

A cím valójában csak nevében és megszólításában változott a Kiegyezéssel, gyakorlatilag Ausztria császára maradt az uralkodó: Ő nevezte ki és bocsájthatta el a kormányfőket, ő volt a fegyveres erők legfelsőbb parancsnoka és a Monarchia államainak feje.

Címei

Ausztria császára

Hivatalosan: A Birodalmi Tanácsban Képviselt Királyságok és Országok Császára. 1804-ben II. Ferenc római császár vizionálta a Német-római Birodalom felbomlását, ezért családja birodalmi státuszának megőrzésére érdekében létrehozta az „Ausztria örökös császára” címet magának és utódjainak.

Magyarország apostoli királya

A „Magyarország apostoli királya” címet XIII. Kelemen pápa hagyta jóvá 1758-ban, és ezt követően Magyarország valamennyi uralkodója használta. Ezzel a címmel járt a horvát, a dalmát és a szlavón királyi cím is, de ez volt az egyetlen apostoli királyi cím, melyet az uralkodó birtokolt.

Csehország királya

A Cseh Királyság eredetileg választói monarchia volt, de tiszteletben tartották az öröklődést. Habsburg Ferdinánd, a leendő német-római császár feleségül vette II. Ulászló király lányát, és amikor Ulászló fia meghalt, 1526-ban Ferdinándot választották meg uralkodóvá. Innentől Ferdinánd utódai örökölték a trónt.

Horvátország királya

1102-ben, mikor a magyar király, Kálmán meghódította a királyságot, a horvát nemesek megegyeztek abban, hogy a horvát királyi címet a mindenkori magyar király viselje.

Dalmácia királya

Dalmácia első magyar királyától, Kálmántól egészen Zsigmondig öröklődött a cím, azonban uralkodása alatt a királyság megszűnt, így innentől kezdve a cím csak címzetes volt egészen 1815-ig, mikor a Campo Formió-i béke szerint Dalmácia ismét királyság lett.

Galícia és Lodoméria királya

Az első király, aki felvette a címet Károly Róbert volt, innentől kezdve a cím öröklődött.

Ráma királya

A Bosznia iránti igényre utaló „Ráma királya” címet először II. Béla használta 1136-ban.

Szerbia királya

A szerb királyi címet Imre magyar király vette fel, mikor a bolgárok ellen 1202-ben győzelmet aratott. A címet azonban csak V. István adta hozzá a magyar királyi címhez.

Kunország királya

A címet először IV. Béla magyar király vette fel, azonban előtte is viselték, csak Kunország fejedelme címen.

Bulgária királya

A Bulgária királya címet először V. István magyar király vette föl, azóta szerepel a magyar királyok címeiben.

Jeruzsálem királya

A Jeruzsálemi Királyságot az egyiptomi mamlúk meghódítása után 1291-ben felszámolták. A Habsburg-ház egyike volt a sok dinasztia közül, amelyek igényt tartottak a címre. A címet a 18. században Habsburg–Lotharingiai Lipót, I. Ferenc apja adta hozzá a királyi cím igénylése érdekében.

Illíria királya

Az Illír tartományok 1815-ös visszacsatolásával a Habsburgok új koronaföldet hoztak létre. Bár 1848-ban a területi egység megszűnt, a cím megmaradt és tovább öröklődött.

További címek

• Osztrák főherceg
• Toszkána és Krakkó nagyhercege
• Lotaringia, Salzburg, Steyer, Krajna és Bukovina hercege
• Erdély nagyfejedelme
• Morávia őrgrófja
• Alsó- és Felső-Szilézia, Modena, Párma, Auschwitz, Zator, Teschen, Friauli, Raguza és Zára hercege
• Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska hercegesített grófja
• Trient és Brixen hercege
• Alsó- és Felső-Lausitz és Isztria őrgrófja
• Hohenems, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg grófja
• a Szerb Vajdaság fővajdája
• a Temesi Bánság fővajdája

Uralkodók listája

	Portré	Uralkodó	Uralkodói monogram	Regnálás kezdete	Regnálás vége	Uralkodási idő
1.		Ő Császári és Királyi Apostoli Fensége I. Ferenc József császár–király (1830–1916)		1867. június 8.	1916. november 21.	49 év
2.		Ő Császári és Királyi Apostoli Felsége IV. Károly császár–király (1887–1922)		1916. november 21.	1918. november 3.	2 év

Címek birtoklása

Név	Birtoklás kezdete	Birtoklás vége
Ausztria császára	1867. március 30.	1918. november 11.
Magyarország apostoli királya		1918. november 13.
Horvát király
Cseh király		1918. október 28.

Források

• Korai Magyar Történeti Lexikon (9–14. század), főszerkesztő: Kristó, Gyula, szerkesztők: Engel, Pál és Makk, Ferenc (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994).
• Gonda Imre, Niederhauser Emil. A Habsburgok. Egy európai jelenség, 2. kiadás, Budapest: Gondolat Kiadó, 332. o. (1978). ISBN 963-280-714-6 
• Niederhauser Emil – Gonda Imre: A Habsburgok. Budapest, Pannonica Kiadó Kft, 1998.ISBN 9789638469755